Ha személyes kérdése van a nyugdíj megállapításával, az igénylés időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Az aktív korosztály aktív (dolgozó) tagjaira Magyarországon már ma is extrém súlyos eltartási teher nehezedik.

A friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok alapján a Portfolio online gazdasági újságban háromrészes sorozatom jelent meg erről a kivétel nélkül mindannyiunkat húsbavágóan érintő témáról.

A sorozat beharangozója:

A jövő már nem titok: öregedés vár ránk. Magyarország – Európához hasonlóan – gyors ütemben sodródik a demográfiai lejtőn, ahol egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több idős embert. A termékenységi mutató zuhan, a születésszám sorra dönti a negatív rekordokat, miközben a várható élettartam tovább nő. A nyugdíjrendszer, az egészségügy és a gazdasági növekedés fenntarthatósága így a következő évtizedek legégetőbb kérdésévé válik. Ideje szembenézni azzal, hogy a jövő idős társadalma mi magunk leszünk.

1.

Az első rész "Átok ül a nyugdíjrendszeren" címmel jelent meg és ide kattintva olvasható.

2.

A második rész "Extrém gyorsasággal öregszik el Európa és Magyarország" címmel jelent meg és ide kattintva olvasható.

3.

A harmadik rész "Olyan présben van a magyar társadalom, ami összeroppanthatja a rendszert" címmel jelent meg és ide kattintva olvasható.

Fontos részletek a sorozatomból:

A folyó finanszírozású felosztó-kirovó rendszer drámai mértékben kiszolgáltatott a demográfiai folyamatoknak.

A fertilitás csökkenése elkerülhetetlenül a népesség gyors csökkenéséhez vezet, ha közben a mortalitás nem javul. Magyarországon 2024-ben 50 ezer fővel csökkent a lakosság száma, mert csak 77.500 gyernek született, miközben 127.500-an haltak meg. 2025 első nyolc hónapjában 48.093 gyermek született, miközben 82.996-an haltak meg, így a természetes fogyás nyolc hónap alatt 34.903 fő volt. Fogy a magyar.

Magyarországon a teljes eltartottsági ráta 54,2%.

Ez azt a viszonyt fejezi ki, ahogyan a teljes magyar népesség 14,5%-át kitevő gyermekkorú népesség (0-14 évesek) és 20,8%-át kitevő idős népesség (65 éves és idősebb népesség) létszáma aránylik a teljes magyar népesség 64,9%-át  kitevő aktív korú népességhez (15-64 évesek).

E mutató szerint Magyarországon közel két aktív korúnak kell egy nem aktív korú ellátásának fedezetét megteremtenie.

A magyar szendvicsgeneráció terhelése a valóságban ennél sokkal nagyobb, mert két tényező erőteljesen növeli az aktív korúakra nehezedő eltartási terheket: egyrészt az, hogy az aktív korúak jelentős százaléka is inaktív, másrészt az, hogy az aktív kor alsó küszöbértékét félrevezető a 15 éves életkorban megadni.

Teljes magyar eltartottsági ráta, ha figyelembe vesszük az aktív korú népesség inaktivitási arányát

A KSH jelentése szerint Magyarországon a 15-64 évesek körében az inaktivitási arány 21,4% (férfiak esetében 17,5%, nők esetében 25,3%).

Így az aktív korú népesség 6,23 millió fős létszámánál  a ténylegesen aktív népesség létszáma 1,33 millió fővel (a teljes népesség arányában 13,8%-kal)  4,98 millió főre csökken.

A gyermekkorú népesség és az időskorú népesség létszámához hozzá kell adni a 15-64 éves népesség szintén "eltartandó" inaktív tagjainak a létszámát, és ezt kell viszonyítani a tényleges aktív 15-64 éves korú népesség létszámához.

Vagyis a teljes lakosság arányában 14,5%-ot kitevő 0-14 év közötti gyermeknépesség létszámához és a 20,8%-ot kitevő időskorú népesség létszámához hozzá kell adni a teljes lakosság arányában 13,8%-ot kitevő inaktív aktív korúak létszámát, és ezt az összesített létszámot kell viszonyítani a teljes lakosság 52% kitevő ténylegesen aktív 15-64 évesek létszámához.

A valóban aktív 15-64 éves népességre háruló terheket tükröző módosított teljes eltartottsági ráta ennek tükrében 94,5%-ra nő.

Teljes magyar eltartottsági ráta, ha figyelembe vesszük az önálló életkezdés tényleges időpontját

Ha a teljes magyar eltartottsági ráta számítása során figyelembe vesszük az első önálló munkakezdés tényleges magyarországi időpontját, amelytől kezdve az érintett saját magáról gondoskodni képes (és kiköltözik a mamahotelből is), akkor nem a 0-14 éves korú gyermekkorú népességet, hanem az eltartásra szoruló 0 - 24 éves (gyermek + még nem önálló fiatal felnőtt) népességet vesszük figyelembe, akkor a következő adatokkal számolhatunk:

0 - 24 éves életkor között 2,392 M fő

25 - 64 éves életkor között 5,203 M fő

65+ életkorúak száma 1,997 M

Ebből következően a tényleges önálló életvitel megkezdése szerint módosított teljes eltartottsági ráta 84%-os lenne (2,392 M + 1,997 M / 5,203 M).

Mindkét módosító tényezővel számított teljes eltartottsági ráta

Ha mindkét módosító tényezőt figyelembe veszük, akkor a kétszeresen módosított teljes eltartottsági mutató elképesztően magas, 115%-os szintre emelkedik.

Eszerint ténylegesen már több mint egy inaktív személy eltartásáról kell gondoskodnia egy aktív személynek.

Ezért súlyosan félrevezető a magyar nyugdíjrendszer kapcsán azzal számolni, hogy még mindig közel három aktív korú ember jut egy nyugdíjasra, hiszen az aktív korú embereknek nem csak a nyugdíjak fedezetét kell megteremteniük, hanem el kell tartaniuk a hosszan velük élő és későn önállósodó gyermekeik mellett a saját korosztályaik inaktív (beteg, rokkant, munkanélküli) tagjait is.

A helyzetet pedig még ennél is súlyosabbá teszi, hogy az aktív korú népességből a feltételezések szerint cca. 770 ezer ember külföldön dolgozik, vagyis külföldön fizeti a közterheket, így valójában a magyarországi teherviselés szempontjából a módosított létszámú aktív korú népesség létszámát tovább kell csökkenteni a tartósan küldölfön dolgozó magyarok számával is - így az itthon élő szendvicsgeneráció teljes terhelése még nagyobb lehet.