A 13. havi nyugdíj bevezetésére készül az Orbán-kormány: áldásból átok?

A 13. havi nyugdíj bevezetésére készül az Orbán-kormány: áldásból átok?

2020. 04. 08.

Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. Elemzésem a Portfolio.hu gazdasági portálon.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával vagy a nyugdíjjogosultságával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrenszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező - a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet - határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is.

Demográfiai öregedés

A társadalom elöregedése megállíthatatlan. Ma a lakosság 19,3%-a, közel kétmillió ember 65 évesnél idősebb - őket fenyegeti leginkább a járvány. Közülük 600 ezren magányosan élnek, őket nem csak a vírus, hanem az egyedüllét egészségromboló ereje is sújtja - a magány úgy hat a nyugdíjas szervezetére, mintha minden nap elszívna 15 szál cigarettát. 2030-ra már több, mint 2,1 millió ember tölti majd be a 65 éves életkorát, miközben a munkaerőpiacra ugyanezen időszakban csak 1,6 millió fiatal áramlik be, így a járulékfizetők száma csupán a népesedési folyamatok alakulása miatt legalább félmillió emberrel csökken. Később az öregedési folyamat tovább gyorsul, mivel az utolsó nagylétszámú korosztály az 1975 körül született Ratkó-unokáké, akik 2040 után töltik be a korhatárukat (hacsak addig nem emelkedik tovább a korhatár), viszont utánuk már csak demográfiai sivatag következik, annyival kevesebben vannak a fiatalok. Az előrejelzések szerint 2050 után már minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz. Miért kell ilyen messzire tekinteni a 13. havi nyugdíj visszaépítése kapcsán? Azért, mert ha valóban beépül a nyugdíjkiadásokba egy plusz hónapnyi terhelés, akkor azzal hosszútávon is számolni kell.

Migrációs egyenleg

A járulékfizetők számát eddig legalább 650 ezer fővel csökkentette a tartósan külföldön dolgozó, a külföldre ingázó vagy az utóbbi években kivándorolt magyarok száma, akik nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot. Ez persze évtizedek múlva - amikor ezek a magyarok is betöltik a nyugdíjkorhatárukat - enyhítheti a magyar nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást, viszont addig nyilván hiányzik az általuk (és munkáltatóik) által fizetett közteher a nyugdíjkasszából. A pandémia miatti tömeges kényszerű hazatérésük nem javít a helyzeten, csak akkor, ha itthon vállalnának tartósan munkát, de ha vége lesz a veszélyhelyzetnek, biztosan teljes erővel fölpörög majd megint a gazdag európai mag-államok demográfiai szivattyúja - így egyáltalán nem vehetünk arra mérget, hogy az aktív magyar munkaerő akár növekvő mértékű kiáramlása nem indul be újra.

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el!

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...