
Fotó: Pixabay
45 ezer forinttal lehetne több az átlagnyugdíj, ha nem csak inflációkövető lenne a nyugdíjemelés

Havi 45 ezer, évi 585 ezer (!) forinttal lehetne több az átlagnyugdíj svájci (vegyes) indexálású nyugdíjemelés esetén.
Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj összegének lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
A 24.hu hírportál részletesen ismerteti a nyugdíjasoknak írt legutóbbi hírlevelemet, amelyben azt elemeztem, hogyan lehetne sokkal előnyösebb a nyugdíjasok számára a nyugdíjemelés rendszere.
A cikk bevezetője:
Indokolt lehet-e a svájci – vagy hasonlóan vegyes – indexálás a nyugdíjemelés során? Ezt a kérdést vizsgálta Farkas András nyugdíjszakértő új hírlevelében. Választ is adott, és közben azt is kiszámolta, mennyivel lenne több az átlagnyugdíj svájci indexálással jelenleg.
Az ismertető cikkben is kiemelt fő megállapításom:
Ha az utóbbi évtizedben svájci indexálással (50% infláció + 50% nettó keresetváltozás) nőttek volna a nyugdíjak, akkor 2025-re az átlagnyugdíj nem 242.330 forint, hanem 45.510 forinttal magasabb összeg, 287.840 forint lenne.
Ez éves átlagos szinten - a 13. havi nyugdíjra is tekintettel - 585 ezer forinttal több nyugdíjat eredményezett volna.
További lényeges megállapításaim:
A címben feltett kérdésre az a válaszom, hogy
- indokolt a nyugdíjemelés svájci (vagy hasonló) indexálásra épülő átalakítása, de nem elegendő, mellette
- a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és
- a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót
is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.
A modern európai nyugdíjrendszerekben – a szomszédos államok nyugdíjrendszereiben is – a svájci indexálás speciális képletét alkalmazzák.
A vegyes emelési index ebben az esetben a következő: infláció 100% + reálkereset-növekedés x%, ahol az „x” lehet 20, 33 vagy 50% az egyes államok gyakorlatában.
(Az „x” csak pozitív lehet, vagyis egy olyan évben, amikor a reálkereset csökkent, a nyugdíj emelése megegyezik az infláció 100 százalékával, azt nem csökkentik a reálkereset csökkenése miatt.)
Ha például 2024-ben Magyarország átállt volna erre az emelési rendszerre, és lengyel mintára a reálkereset-emelkedés 50 százalékát is figyelembe vették volna, akkor a 10,4 százalékos reálkereset-növekedésre tekintettel a 6 százalékos inflációs emeléshez hozzá kellett volna adni a reálkereset-növekedés felét, vagyis a nyugdíjak 11,2 százalékkal (6 + 10,4/2) nőhettek volna a 6% helyett.
2025-ben az eddigi adatok tükrében a reálkereset növekedése 4,6%, így ennek felét hozzá kellene adni a januári 3,2 százalékos a és a novemberre ígért 1,3 százalékos inflációs nyugdíjemeléshez, vagyis idén a nyugdíjakat nem 4,5 százalékkal, hanem 6,8 százalékkal kellene emelni.
Az eredmény a relatív nyugdíjas elszegényedés érzékelhető lassítása lenne.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Az ingyenes heti hírleveleimre ide kattintva iratkozhat fel.