2020. novembere és 2021. novembere között öt plusz juttatás a nyugdíjasoknak

2020. novembere és 2021. novembere között öt plusz juttatás a nyugdíjasoknak

2020. 10. 04.

Novembertől jövő novemberig ötféle jogcímen is plusz juttatás érkezhet a nyugdíjasok és a hasonló ellátásokban részesülők, összesen közel 2,6 millió fő számára.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha személyes kérdése lenne a jelenlegi vagy a jövőbeni nyugdíjával kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA fölteheti, hogy méltányos díj ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


2020. novembere és 2021. novembere között

öt plusz juttatás a nyugdíjasoknak


Az öt plusz juttatás a következő:

1. 

2020. novemberében 1,2%-os pótlólagos nyugdíjemelés januárra visszamenően a 2020. január-augusztus hónapokban mért 4%-os nyugdíjas infláció alapján,

2. 

2021. januárjában 3% inflációs nyugdíjemelés,

3. 

2021. februárjában egy heti (azaz egyhavi ellátás 25%-ának megfelelő) plusz nyugellátás a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként, 

4. 

2021. novemberében nyugdíjprémium, ha a GDP 2021. évi növekedése meghaladná a 3,5%-ot - a költségvetési törvény szerint a növekedés mértéke 4,8% lesz,

5. 

2021. novemberben nyugdíjemelési korrekció, ha a 2021. január-augusztus hónapokban mérendő tényleges áremelkedés mértéke meghaladná a 3%-ot.

Részletesebben a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről írok a következőkben.


 

A 13. havi nyugdíj visszaépítéséről

 

A 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első lépéseként a nyugdíjasok 2021. februárjában egyhavi nyugdíjuk 25%-ának megfelelő összegű plusz nyugellátást kapnak. 2022-ben ilyen jogcímen az egyhavi nyugdíjuk 50%-ának, 2023-ban 75%-ának megfelelő összegű plusz nyugellátásban részesülnek majd, 2024-től kezdődően pedig a nyugdíjukon felül minden évben 13. havi nyugdíjban részesülnek. 

Az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi LXXVIII. törvény 4.§-a iktatta be a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) új 6/A §-ként a tizenharmadik havi nyugdíj alcímmel a vonatkozó törvényi szintű rendelkezéseket. A tizenharmadik havi ellátás részleteiről a 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelet rendelkezik. Mindkét jogszabály 2021. január 1-jén lép hatályba.

Jövőre a plusz egy heti nyugdíjra 77 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Az öregségi és hozzátartozói nyugdíjasok mellett a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket is megilleti majd a plusz egy heti juttatás, vagyis 2,6 millió jogosult számíthat átlagosan 30 ezer forinttal többre. Ha csak az öregségi nyugdíjasok - vagyis a korbetöltött nyugdíjasok és nők kedvezményes nyugdíjában részesülők - átlagos járandóságát tekintjük, akkor a plusz egy heti nyugdíj több, mint 36 ezer forint plusz bevételt hozhat majd a jogosultak részére.

Miután a 13. havi nyugdíj visszaépítése 2022-ben már kétheti, 2023-ban háromheti,  2024-ben egy teljes havi plusz juttatást jelent, nagyon sok plusz kiadást generál. 2021-ben 77 milliárd, 2022-ben 154 milliárd, 2023-ban 231 milliárd, 2024-ben és utána pedig évente legalább 308 milliárd forintba kerül a visszaépítés -, amelynek a fedezete egyelőre nem látszik biztosítottnak a koronavírus pandémia miatt egyébként is elbizonytalanodott helyzetben. Nyilván ezért érezte szükségét a miniszterelnök, hogy az Idősek Világnapján, 2020. október 1-jén személyesen is megerősítse: 2021-ben mindenképpen elkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Szükség is lesz időről-időre a kormányzati szándék megerősítésére, hiszen a 13. havi nyugdíj visszaépítése 2021 és 2024 között összesen legalább 770 milliárd forintba, azt követően pedig évente legalább 308 milliárd forintba kerül. 

A jogalkotó a 13. havi nyugdíj szabályozása körében egyébként ugyanazt a szerkesztési logikát követi, mint a nyugdíjprémium esetében: meghatározza 

- azokat a nyugellátásokat, amelyek alapján a 13. havi nyugdíj megilleti a nyugdíjasokat, majd meghatározza 

- azokat az egyéb ellátásokat, amelyek alapján a tizenharmadik havi ellátás megilleti az ellátásban részesülőket. 

A nyugdíjprémium esetében ugyanez az eljárás érvényesül: a nyugdíjtörvény meghatározza a nyugdíjprémiumra jogosult nyugdíjasok körét, majd ezt a kört jelentősen kibővíti egy kormányrendelet, amely közel két tucat egyéb ellátásban részesülő személyre is kiterjeszti a nyugdíjprémiumnak megfelelő egyszeri ellátásra való jogosultságot. A 13. havi nyugdíjra, illetve a 13. havi ellátásra ugyanaz a személyi kör jogosult, mint a nyugdíjprémiumra, illetve egyszeri ellátásra. 

Óriási különbség viszont, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése nem függ a gazdasági teljesítménytől, mint a nyugdíjprémium (ez utóbbi ugyanis csak akkor fizethető, ha a magyar GDP tárgyévi növekedése meghaladja a 3,5%-ot). 

További szerkesztési különbség, hogy a nyugdíjprémium esetében a vonatkozó kormányrendeletnek kellett kiterjesztenie a jogosultságot a nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátásokra (nevezetesen az ideiglenes özvegyi nyugdíjra) és a szövetkezeti típusú járadékokra. A 13. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvény viszont eleve kiterjed az összes nyugellátásra és szövetkezeti típusú járadékokra is, így ezek alapján is jár a 13. havi nyugdíj, vagyis ezekről a kategóriákról nem kellett külön rendelkezni a 13. havi ellátást szabályozó kormányrendeletben.  

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) új 6/A §-a a 13. havi nyugdíjról

 

A tizenharmadik havi nyugdíj

6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.

(2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.

(3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.

(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

A hivatkozott 6.§ (4) bekezdése a következő:

Ha jogszabály kivételt nem tesz,

a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok sajátjogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra,

b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A Kormány 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelete a tizenharmadik havi ellátásról

 

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ 

(1) Tizenharmadik havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára

1. korhatár előtti ellátásban,

2. szolgálati járandóságban,

3. átmeneti bányászjáradékban,

4. táncművészeti életjáradékban,

5. rokkantsági ellátásban,

6. rehabilitációs ellátásban,

7. baleseti járadékban,

8. bányászok egészségkárosodási járadékában,

9. fogyatékossági támogatásban,

10. vakok személyi járadékában,

11. rokkantsági járadékban,

12. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,

13. polgármesterek közszolgálati járadékában,

14. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,

15. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,

16. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,

17. a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban,

18. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint

megemelendő – emelésben,

19. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,

20. házastársi pótlékban vagy

21. házastárs után járó jövedelempótlékban

részesül.

(2) A tizenharmadik havi ellátás megilleti

a) a tárgyévben az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy olyan, az (1) bekezdés szerinti ellátásának megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, amelyben a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára részesült,

b) a tárgyévben rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha ezt az ellátását olyan rokkantsági járadékának, rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg, amelyben a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára részesült.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellátások után a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a (2) bekezdés szerinti változás következett be.

(4) Ha a jogosult több, az (1) bekezdés szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.

2.§

(1) A tizenharmadik havi ellátás összege megegyezik – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, az 1. § alapján tizenharmadik havi ellátásra jogosító ellátások együttes összegével.

(2) Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a tizenharmadik havi ellátás összege a tárgyévet megelőző év december havi ellátásnak a tárgyév január 1-jétől esedékes emeléssel megemelt összegével egyezik meg.

3.§

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a tizenharmadik havi ellátásra a tizenharmadik havi nyugdíj szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ahol jogszabály tizenharmadik havi nyugdíjat említi, azon tizenharmadik havi ellátást kell érteni.

(2) A központi költségvetés

a) a Magyar Államkincstárnak megtéríti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból nem finanszírozható, a b) pontban nem említett tizenharmadik havi ellátás,

b) a Hadigondozottak Közalapítványának megtéríti az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás

fedezetét és azok végrehajtási költségeit.

(3) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti ellátások után járó tizenharmadik havi ellátás fedezetét és a végrehajtás költségeit.

4.§

Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

5.§

A tizenharmadik havi ellátás összege a 2. §-ban foglaltaktól eltérően

a) a 2021. évben a 2. § szerinti összeg 25%-a,

b) a 2022. évben a 2. § szerinti összeg 50%-a,

c) a 2023. évben a 2. § szerinti összeg 75%-a.

 

Ha még nem tette volna meg, IDE KATTINTVA föliratkozhat a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...