2019. januári nyugdíjemelés

2019. januári nyugdíjemelés

Megjelent a Kormány rendelete a 2019. januári kötelező nyugdíjemelés mértékéről. Sajnos nincs semmi meglepetés a rendeletben...

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre és biztassa erre barátait is!

 

Megjelent a Magyar Közlöny 2018. december 12-i számában a Kormány 240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről.

Az emelés mértéke januárban - amint ezt korábban többször is jeleztem - 2,7 százalék lesz, hiszen ez a 2,7% szerepel inflációs előrejelzésként a 2019. évre vonatkozó költségvetési törvényben.

A Kormány sajnos nem küldött olyan előterjesztést a Parlament elé, amely a költségvetési törvény ezen fogyasztóiár-növekedés előrejelzését kívánta volna módosítani, így maradt a tényleges infláció mértékénél már most alacsonyabb előrejelzés szerinti emelés.

Ebből könyörtelenül következik, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2019-ben romlik, hiszen a tényleges pénzromlás mértéke már jelenleg is legalább fél százalékkal magasabb, mint az előrejelzés optimista becslése.

Ahogyan korábban többször jeleztem, a nyugdíjasok - és az egyéb ellátásra jogosultak - legalább jövő novemberig, vagyis 11 hónapon át hitelezni fogják a magyar államot - miközben sokszor fogják hallani, milyen gondosan ügyelnek a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzésére. Ez sajnos tényszerűen nem lesz igaz a jövő év első 11 hónapjában, hiszen a nyugdíjtörvény előírásai szerint legközelebb csak 2019. novemberében lehet majd korrigálni a  nyugdíjemelés mértékét, ha a 2019. január és augusztus közötti 8 hónapban a KSH által mért tényleges, általános fogyasztóiár-növekedés vagy a tényleges, nyugdíjas fogyasztóiár- növekedés mértéke meghaladná a 2,7 százalékot.

Ráadásul nem csak emiatt csökken a nyugdíjak vásárlóértéke, sőt, nem is elsősorban emiatt.

Hanem azért, mert a 2018-ban várható nettó átlagos reálkereset-növekedés a tavalyi és a tavaly előtti két évhez hasonlóan idén is 10% körül vagy annál is magasabban alakul majd, így a nyugdíjak relatív, viszonylagos, a nemzetgazdasági nettó átlagbérhez viszonyított vásárlóerő-csökkenése ismét jelentős lesz. A KSH legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjak relatív vásárlóerő csökkenése 2017-ben 9,2% volt, s ez 2018-ban is hasonló nagyságrendben alakul majd.

Vagyis egyre gyorsuló ütemben szakad le a nyugdíjak vásárlóereje az aktív keresők reálkeresetének vásárlóerejétől.

Ezt a folyamatot egyre jobban súlyosbítja, ha jövőre is marad a nyugdíjemelés jelenlegi módszere, vagyis az, hogy az előző évben elfogadott és a következő évre szóló költségvetési törvényben előrejelzett inflációs mértékkel nő a nyugdíjak (és kéttucatnyi hasonló ellátás) összege. 

A nyugdíjemelés módszere a szemünk láttára válik tarthatatlanná. A nyugdíjemelést az infláció várható mértékén túl ismét a reálkeresetek növekedéséhez is kell kötni, különben a nyugdíjas társadalom elszegényedése elkerülhetetlen.

 

És ezen egyáltalán nem segít az sem, ha jövőre esetleg ismét kapnak a nyugdíjasok Erzsébet-utalványt...

 

A 2019. januári nyugdíjemelésről szóló rendelet a következő (a szövegben én emeltem ki a több tízezer embert érintő ellátásokra vonatkozó rendelkezéseket):

 

A Kormány 240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről

A Kormány

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5–7. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 9. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) 2019. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 2,7 százalékkal kell emelni a 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapított

1. öregségi nyugdíjat,

2. özvegyi nyugdíjat,

3. szülői nyugdíjat,

4. árvaellátást,

5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,

6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,

7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,

8. korhatár előtti ellátást,

9. szolgálati járandóságot,

10. átmeneti bányászjáradékot,

11. táncművészeti életjáradékot,

12. rokkantsági ellátást,

13. rehabilitációs ellátást,

14. baleseti járadékot,

15. bányászok egészségkárosodási járadékát,

16. fogyatékossági támogatást,

17. vakok személyi járadékát,

18. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,

19. polgármesterek közszolgálati járadékát,

20. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,

21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,

22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,

23. a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat,

24. házastársi pótlékot,

25. házastárs után járó jövedelempótlékot, és

26. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.

 

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti saját jogú ellátást a 2019. évi időponttól az (1) bekezdés szerinti emelésre jogosító ellátás helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy az (1) bekezdés szerinti emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapítják meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, az (1) bekezdés szerint megemelt összeget kell továbbfolyósítani, illetve megállapítani.

 

(3) Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát a 2019. évi időponttól, rokkantsági járadéknak vagy az (1) bekezdés szerinti emelésre jogosító

a) rokkantsági ellátásnak,

b) rehabilitációs ellátásnak,

c) baleseti járadéknak vagy

d) bányászok egészségkárosodási járadékának

a megszűnését követő naptól állapítják meg, a megállapított ellátást az (1) bekezdés szerinti mértékkel meg kell emelni.

 

(4) Az ellátások (2), illetve (3) bekezdés szerinti emelésére való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a (2), illetve (3) bekezdés szerinti változás következett be.

 

2. §

 

(1) Az e rendelet alapján emelendő, 2019. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani.

(2) Ha egy személy részére egyidejűleg több, e rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.

(3) Több nyugellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat emelt összegben kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra.

(4) Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni.

(5) Szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított, e rendelet alapján emelendő ellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő ellátásrészt, illetve ellátást kell emelni.

(6) Az emelést a 2019. január havi ellátásoknak az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék, továbbá az e rendelet alapján nem emelendő egyéb nem társadalombiztosítási ellátás nélküli összegére kell végrehajtani.

 

3. §

 

(1) A központi költségvetés megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 6–11., 16–22. és 24–26. pontja szerinti ellátások, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék és a rokkantsági járadék emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit.

(2) A Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti a Magyar Államkincstárnak az 1. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti ellátások emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit.

 

4. §

 

Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

 

5. §

 

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rokkantsági járadék havi összege 2019. január 1-jétől 37 350 forint.”

 

6. §

 

A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdés d) pont da) és dc) alpontjában a „193 380” szövegrész helyébe a „pótlék megállapításakor a 198 610” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a „193 380” szövegrészek helyébe a „198 610” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésében a „96 690” szövegrész helyébe a „99 305” szöveg

lép.

 

7. §

 

Hatályát veszti a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (9) bekezdése.

8. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2019. január 1-jétől havi 93 540 forint összeghatárig folyósítható együtt.”

 

9. §

 

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A 2018. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított időskorúak járadékára való jogosultság esetén az Szt.

a) 32/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatár 25 630 Ft, b) 32/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatár 30 150 Ft, c) 32/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatár 40 700 Ft. (5) 2019. január 1-jétől az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező, az Szt.

aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén 25 630 Ft,

ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén 30 150 Ft,

ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén 40 700 Ft,

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.”

 

10. §

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § A 2018. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 101 560 forint.”

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...