13. havi nyugdíj: most szakad csak szét igazán a nyugdíjastársadalom

13. havi nyugdíj: most szakad csak szét igazán a nyugdíjastársadalom

2021. 02. 13.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit. Részletes elemzésem a Portfolio gazdasági hírportálon.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha kérdése van a 13. havi nyugdíj visszaépítésével, vagy az Ön nyugdíjjogosultságával és annak maximális érvényesítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben a gazdasági válságkezelési csomag részeként négy éven át fokozatos visszaépül a 13. havi nyugdíj, amely 2024-től egy havi plusz összeggel, vagyis átlagosan 320 milliárd forinttal növeli majd minden évben a nyugdíjkiadásokat.

A nyugdíjas társadalom a 13. havi nyugdíj révén a pandémia utáni világ nyertesei közé kerül. Legalábbis ideig-óráig, mert drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, és ennek elkerülhetetlen finanszírozási következményei lesznek. 2030-ra minden negyedik magyar – 2050 után pedig már minden harmadik magyar – 65 évesnél öregebb lesz. A demográfiai öregedés következtében az idős állampolgárok ellátásának terhe növekszik, nem csupán a nyugdíjrendszer, hanem az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek tekintetében egyaránt.


Egy felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók (és munkáltatóik) nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat.

Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy

EGY IDŐ UTÁN A NYUGDÍJRENDSZER HIÁNYA IS NŐNI FOG - HACSAK A GDP NEM NŐ MINDEN ÉVBEN MESEBELI MÉRTÉKBEN.

A függőségi ráta elkerülhetetlen romlásának belátása is hozzájárult ahhoz, hogy 2009. július 1-jével megszűnt a korábbi 13. havi nyugdíj.

De ami ennél sokkal nagyobb horderejű intézkedés, hogy a függőségi ráta romlásának lassítása miatt

- emelkedik folyamatosan a nyugdíjkorhatár (egy évtized alatt 62-ről 65 évre),
- és részben emiatt szűntek meg 2011 végén a korhatár előtti és korkedvezményes nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjakkal együtt,
- emiatt szűnt meg a rokkantsági nyugdíj
- és részben emiatt alakult át a magánnyugdíjpénztári rendszer is.


Igaz, hogy e súlyosan korlátozó intézkedésekkel majdnem egyidőben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye gyakorlatlag lenullázta a korhatár előtti és a rokkantsági nyugdíjak megszüntetéséből fakadó megtakarításokat, a politikai és az erkölcsi haszon azonban nyilván megérte e kedvezményes nyugdíj bevezetését – bár egyre kevésbé látszik, meddig tartható ez fenn a jelenlegi feltételekkel.


A nők kedvezményes nyugdíja sokkal vonzóbbnak bizonyult az érintettek számára, mint ahogyan eredetileg tervezhette a jogalkotó, így 2021-ben már átlépte a 300 milliárd forintot a kedvezményes nyugdíj finanszírozási igénye, vagyis lényegében ugyanannyiba kerül, mint amenyibe a teljes 13. havi nyugdíj kerül majd évente.

A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERBEN ÍGY LÉTEZIK EGY REJTETT 14. HAVI NYUGDÍJ IS, DE EZT CSAK A HÖLGYEK KAPHATJÁK, IMMÁR EGY ÉVTIZEDE.

A nyugdíjkasszának a  visszaépülő 13. havi és az egy évtizede már kizárólag a nők számára visszaépített, rejtett 14. havi nyugdíj együttes finanszírozási kihívásaival is meg kell birkóznia egy olyan drámai tempóban öregedő társadalomban, amelyben a versenyképesség kényszerítő igényei könnyen felülírják a szociális szükségleteket.

A nyugdíjkassza hiánya könnyen elszabadulhat, hiszen a nagy véráldozattal létrehozott stabilitási tartalékok közül a korhatár előtti és a rokkantsági nyugdíjak megszüntetésével elért megtakarítást a nők kedvezményes nyugdíja nullázza le, míg a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosítása révén a központi nyugdíjkassza bevételeként visszanyert évi 300 milliárd forintos nagyságrendű járulékbeáramlást mostantól a 13. havi nyugdíjra kell fordítani. A 13. havi nyugdíj visszahozatala így semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.


A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio.hu portálon.

 

Cikkem a Portfolio címlapján
K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...