A nyugdíjas vállalkozó köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

A nyugdíjas vállalkozó köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

2020. 08. 27.

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jei hatályba lépésével a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelme is járulékmentessé vált.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjjal vagy a mellette végzett kereső tevékenységekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


A nyugdíjas vállalkozó köteles-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?


A 2020. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint kiegészítő tevékenységet folytató volt az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatott, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére is kötelezett volt - a társas vállalkozó után a vállalkozás fizette -, amelynek mértéke 2020 első félévében havi 7710 (napi 257) forint volt. (Emellett a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak egyaránt fizetnie kellett a 10% nyugdíjjárulékot.)

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jei hatályba lépésével a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelme is járulékmentessé vált, ennek következtében az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége is megszűnt.

A nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. (A nyugdíjasok egészségügyi ellátását a költségvetés finanszírozza.)

Az új társadalombiztosítási törvény elrendeli, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult a nyugdíjbiztosítási ellátásban részesülő személy. Ilyen ellátásnak minősül a saját jogú nyugellátás (az öregségi nyugdíj, ideértve a nők kedvezményes nyugdíját is), valamint hozzátartozói nyugellátás (az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátások).

A központi költségvetés a nyugdíjasok után havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Az új törvény módosította  a kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását, eszerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.Az új törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő mindazon személy, aki a törvényben felsorolt keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyokban áll. 

Ebből a megfogalmazásból következik, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas a keresőtevékenysége alapján nem biztosított, így nincs járulékfizetési kötelezettsége sem, bármilyen jogviszonyban is dolgozzék a nyugdíja mellett.

Emellett a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Ha nem nyugdíjasról van szó, akkor az új törvény szerint abban az esetben kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha egy belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. 

Az esetleges félreértések, bizonytalanságok kizárása érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Így az érintett magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV részére. A fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld. 

 

Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, ha mindig képben akar lenni a nyugdíját érintő hazai és nemzetközi fejleményekkel és lehetőségekkel!

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...