Nyugdíjasok az egészségünkért - VG

Nyugdíjasok az egészségünkért - VG

2017. 07. 03.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A nyugdíj melletti munkavégzésre az egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók részére speciális megoldást nyújt a törvényhozó, ennek részleteit elemzem a Világgazdaság című napilap július 3-i számában megjelent cikkemben.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha időben értesülni akar a nyugellátásokat érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

Az intézkedés számos ágazatban kavart vihart, a legnagyobb felhördülést az egészségügyi dolgozók körében váltotta ki. Nem véletlenül, hiszen az egészségügyben már négy évvel ezelőtt is kritikus volt a munkaerőhelyzet, miután az orvosok és egészségügyi szakdolgozók külföldre áramlása és az egészségügyi pálya vonzásának csökkenése súlyos orvos- és nővérhiányt eredményezett, amely azóta csak súlyosbodott. Ezért a kormányzat nagyon gyorsan módosításokra kényszerült ezen a területen, és lehetővé tette, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény szerint egészségügyi dolgozónak minősülő közalkalmazottak nyugdíjazásával megüresedő álláshelyeket be lehet tölteni és arra közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni. Az enyhítő rendelkezések alapján az egészségügyi dolgozók számára a nyugdíj összegét a munkáltató jövedelemkiegészítésként megigényelheti, és kifizetheti a nyugdíjas közalkalmazott részére.

A rendelkezés alkalmazását bonyolítja, hogy külön figyelemmel kell lenni a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő foglalkoztatottakra, hiszen a náluk érvényesülő kereseti korlát (az éves összeghatár, az év elején érvényes minimálbér 18-szorosa, idén 2.295.000 Ft) érinti az illetményüket is, vagyis az éves keretösszegbe beszámít ez a jövedelemkiegészítés is úgy, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónapban a munkáltató már nem igényelheti meg és nem fizetheti ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést.

A jogalkotó mindenesetre megteremtette a lehetőséget, hogy az egészségügyi dolgozók részére a munkáltatójuk megigényelhesse a nyugdíjuknak megfelelő összegű jövedelemkiegészítést, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság helyett a munkáltató (fenntartó) fizet ki a részükre.

A kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege nem lehet magasabb, mint a szünetelő nyugdíj havi összege. A jövedelemkiegészítés nem az illetmény része, így nem alapja a távolléti díjnak, a jubileumi jutalomnak, az illetménypótlékoknak, valamint az ügyeleti és a készenléti díjnak, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása érdekében nem kell az illetmény részének tekinteni, és nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció összegének számítása tekintetében. Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után ugyanolyan közterheket fizet, mint a nem nyugdíjas közalkalmazott, kivéve, hogy nyugdíjjárulékot a kiegészítés összege után nem kell fizetnie.

Az elmúlt négy évben kormányzati információk szerint 5400 ilyen kérelem érkezett a hatósághoz, amelyek közül majdnem mindegyiket teljesítették. A nyugdíjasként tovább dolgozni kívánó orvosok tekintetében 100%-os volt a jóváhagyás.

Időközben azonban újabb súlyos munkaerőhiány sújtja az ágazatot, miután az orvosi és az egészségügyi szakszemélyzet mellett már gazdasági és műszaki téren sem találnak elég munkaerőt az egészségügyi ellátó intézményekben. Az egyre égetőbb szakemberhiány miatt mielőbb engedélyezni kellene, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is az orvosokhoz, ápolókhoz hasonlóan visszafoglalkoztathassák az intézmények.

A négy évvel ezelőtti kormányzati tilalom a közalkalmazottak, közszolgálati dolgozók nyugdíjasként történő visszafoglalkoztatására ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot a jogalkotók annak idején reméltek tőle. Ma már nem áll Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt az EU részéről (ez volt az egyik fő érv 2013-ban a rendelkezés bevezetése mellett), az államadósság helyzete rendezett, a magyar gazdaság idén különösen jól fejlődik – miközben az érintett intézmények egyre nehezebben birkóznak meg a munkaerőhiánnyal. Ráaádásul a jogalkotó is mindinkább érzi a nyugdíjasok visszacsábításának szükségességét. Erről tanúskodik a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről frissen elfogadott és július 1-jén már hatályba is lépett új törvény.

Az egészségügy tekintetében azonban célszerű lenne, ha az ágazatot érintő visszafoglalkoztatási tilalmat egy az egyben eltörölnék mint okafogyott rendelkezést.

(A cikk a Világgazdaság július 3-i számában jelent meg.)

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...