Nyugdíj melletti munkával szerezhető nyugdíjnövelés 2018-ban

Nyugdíj melletti munkával szerezhető nyugdíjnövelés 2018-ban

A nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset alapján a nyugdíjat növelni kell 2018-ban is.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, ha nem akar lemaradni a nyugellátásokat érintő fejleményekről!

 

Nyugdíj melletti munkával elérhető nyugdíjnövelés 2018-ban

 

A nyugdíj mellett végzett munka nyugdíjnövelésre jogosít, ha az így szerzett kereset után a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását

- hivatalból

- saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján

- a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával (azaz a nyugdíjjárulék-alapot képező éves kereset 2400-ad részével) növelni kell.

 

A legfontosabb összetevők:

a) SAJÁT JOGÚ nyugellátásban részesüljön a nyugdíjnövelést kérelmező személy (a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja a két legfőbb ilyen nyugellátás jelenleg),

b) a NYUGDÍJJÁRULÉK-ALAPOT képező éves kereset számít (vagyis az a kereset, ami után a 10% egyéni nyugdíjjárulékot kell fizetni),

c) az adott NAPTÁRI ÉVBEN elért keresetet kell figyelembe venni, évenként külön-külön,

d) a nyugdíjnövelést 2017. január 1-jétől HIVATALBÓL állapítja meg a nyugdíjhatóság a NAV adatközlése alapján.

 

Összefoglalva: a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával hivatalból növelni kell. Saját jogú nyugdíjas a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is, így rá is ezek a rendelkezések vonatkoznak.

A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.

A növelést 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság HIVATALBÓL intézi, akkortól fogva nem lehet (mert nem is szükséges) ilyen növelésre kérelmet benyújtani! (A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amely 2017. november 1-jétől beolvadt  a Magyar Államkincstárba,egyelőre  jelentős elmaradással küzd e téren.)

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó 22/A.§-ának 2017. január 1-jétől hatályos szövege a következőképpen rendelkezik:

(1) A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.

(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év

a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, (ide tartozik pl. a munkaviszonyból származó kereset)

b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben. (így például a vállalkozói jogviszonyok esetén)

(4) Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban - azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján - megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ideértve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.

(5) Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban - erre irányuló kérelemmel - érvényesítheti.

 

A részletszabályokat a Tny. 102/A.§-ának szintén 2017. január 1-jétől hatályos szövege tartalmazza:

102/A. § (1) Az öregségi nyugdíj 22/A. § szerinti növelése iránti, 2016. december 31-éig jogerősen le nem zárt ügyekben a kérelmeket a 2016. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

(2) Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő személy 2016. december 31-éig nem kérte a 2016. január 1-jét megelőző időszakban szerzett jövedelem alapján járó nyugdíjnövelést, annak összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2017. június 30-áig hivatalból állapítja meg. A nyugdíjnövelést

a) a 2007-2010. évben szerzett jövedelem után e § 2016. december 31-én hatályos szövegében foglaltak szerint,

b) a 2011-2015. évben szerzett jövedelem után a 2016. december 31-én hatályos 22/A. §-ban foglaltak szerint

kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, attól az időponttól kezdődően kell megállapítani, amelytől kezdődően az a jogosultat a nyugdíjnövelés iránti kérelem legkorábbi benyújtása esetén megillette volna. A nyugdíjnövelést és annak visszamenőlegesen járó összegét a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell folyósítani.

(4) A nyugdíjnövelés összegét a (2) bekezdésben foglaltak szerint akkor is meg kell állapítani, ha az azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett korábban szerzett nyugdíjnövelés jogosultja nem minősül öregségi nyugdíjasnak. A megállapított nyugdíjnövelést az öregségi nyugdíj folyósításának időpontjától kezdődően kell - a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben - folyósítani.

(5) Ha a 2016. január 1-jét megelőző időszakban nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a nyugdíjnövelést a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban kérelemre, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani.

 

A félszázalékos nyugdíjnövelésre kizárólag az egyéni nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem jogosíthat.

A foglalkoztató (munkáltató) részére az 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) által korábban előírt nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség NEM azonos a munkavállalót a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete, jövedelme után terhelő egyéni nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel. Vagyis a munkáltató által korábban a munkavállalója után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék a Tny. 22/A. § szerinti nyugdíjnövelésre való jogosultságot nem alapozza meg.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottaktól egyéni nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot 2007. április 1. előtt nem kellett vonni,  vagyis a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak a foglalkoztatásuk során elért keresetük, jövedelmük után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségük nem volt.

Ezt a kötelezettséget a 2006. évi CXXI. törvény 14.§ (9) bekezdése rendelte el, amely módosította a Tbj. 25.§-át: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

(E törvénynek emellett a 30.§ (10) bekezdése is fontos átmeneti kiegészítő rendelkezést tartalmazott: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is választhatta a nyugdíjjárulék fizetését. E választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2007. január 31-éig nyilatkozott a foglalkoztatónak, illetőleg a társas vállalkozásnak.)

A saját jogú nyugellátásban részesülő személyek 2007. április 1-jét követő foglalkoztatásuk és az annak során szerzett nyugdíjjárulék-köteles keresetük, jövedelmük alapján szerezhetnek jogot a Tny. 22/A.§-a szerinti 0,5%-os nyugdíjnövelésre.

Az ezt megelőző időszakban nyugdíj mellett megszerzett kereset, jövedelem alapján - miután azt még nem terhelte nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség - a 0,5%-os nyugdíjnövelésre nem lehetett jogosultságot szerezni.

Azok a nyugdíjasok, akik közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként jutnak jövedelemhez, nem jogosultak erre a nyugdíjnövelésre, miután nem fizetnek nyugdíjjárulékot a szövetkezettől kapott díjazásuk és egyéb juttatásaik után. 

 

A járulékfizetési felső határ figyelembe vétele

Még egy szabályt figyelembe kell venni a 2013. január 1. előtt elért kereset, jövedelem alapján járó nyugdíjnövelés elbírálása esetén: 2012. december 31-éig ugyanis a nyugdíjjárulék-fizetésnek volt felső határa - amit évente január 1. és december 31. között kell számítani - , így a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett keresetnek, jövedelemnek a 2007. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakban csak a nyugdíjjárulék-alapot képező része vehető figyelembe (vagyis nem a teljes adóköteles kereset, jövedelem összegét, hanem a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegét kell vizsgálni).

2013. január 1-től megszűnt ez a felső korlát, így ezt az időpontot követően a teljes adóköteles kereset, jövedelem összege vehető figyelembe, miután ez megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával.

 

Havi átlagkereset mértéke

A nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem után járó nyugdíjnövelés kiszámítása során a havi átlagkeresetet az elért jövedelem egy-tizenketted részében kell meghatározni, s ennek a havi átlagkeresetnek a 0,5%-a (avagy az egész évben elért nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem 2400-ad része) lesz a havi nyugdíjnövelés összege.

Ha például a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett az adott évben elért nyugdíjjárulék-köteles kereset összege 1,2 millió Ft volt (havi 100 ezer Ft), akkor az 1.200.000 Ft 2400-ad része (a havi 100 ezer Ft fél százaléka), azaz 500 Ft lesz a havi nyugdíjnövelés mértéke. Ez látszólag nem sok pénz, de ha még például 20 évig kapja a nyugdíját az érintett nyugdíjas, akkor 20x12=240 hónapig kap havi 500 Ft-tal többet, azaz 120 ezer Ft-tal lesz több a nyugdíjas évei alatt a nettó jövedelme a nyugdíjnövelés miatt. Ha több évig dolgozik valaki nyugdíjasként, akkor természetesen többszörösen érvényesítheti - minden évi keresete után - a nyugdíjnövelést.

 

A nyugdíjnövelésre jogosultságot szerzett nyugdíjas elhalálozása esetén követendő eljárás

Ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas vagy volt nyugdíjas (aki jelenleg korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesül) meghal, mielőtt a nyugellátása összegét növelték volna, az érintett elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátásra (özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra) jogosult személy kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos növelését, mivel az az előzetes nyugdíjjárulék-fizetés alapján az elhunytat megillette volna, és a hozzátartozói nyugellátás összegét is befolyásolja. (Vagyis ez esetben még mindig kérnie kell az emelést a hozzáartozói nyugellátásra jogosultnak!)

 

A nyugdíjnövelés "feléledése"

Ha az igénylő korábban már részesült nyugellátásban (például előrehozott öregségi nyugdíjban) és nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységére tekintettel a nyugdíjjogosultság megszűnéséig (a nyugdíj 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként történő folyósításáig) 0,5 százalékos növelést is folyósítottak részére, az újabb saját jogú nyugellátás (korbetöltött öregségi nyugdíj vagy nők kedvezményes nyugdíja) megállapítása esetén a korábbi 0,5 százalékos növelés - mint a járulékfizetéshez kapcsolódó többletjuttatás - feléled.

Az igénylő az utóbb megállapításra kerülő nyugellátás folyósításának kezdő időpontjától a növelésre ismét jogosulttá válik.  A növelés összegére járó időközi esedékes emeléseket a nyugdíjhatóság hivatalból hajtja végre.

 

Kérem, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy mindig időben értesüljön a nyugellátásokat érintő minden fejleményről!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...