Nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzés szabályai

Nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzés szabályai

A nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság mellett lehet munkát végezni, de eltérő feltételekkel. A szabályokat foglalom össze dióhéjban ebben a cikkemben.

K Küldés K Nyomtatás
Ha meg akarja ismerni a nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzés szabályait, iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre!

 

Megoldhatják-e a nyugdíjasok a magyar munkaerőhiány egyre fájóbb problémáját? Lehetnek-e nyugdíjasok a hiányzó munkavállalók? A válaszhoz először tekintsük át, milyen feltételekkel lehet dolgozni a nyugdíj és hasonló ellátások  mellett!

A nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó hatályos szabályok a következők: 

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén és jövőre is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén azonban a nyugdíj folyósítását 2016-ban is fel kell függeszteni. Ez a ma már teljesen indokolatlanul korlátozó rendelkezés talán változik jövőre, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt elsőfokon egy ilyen tárgyban indított pert elvesztett a magyar állam, a másodfokú tárgyalásra pedig e hónapban (2016. november) kerül sor a bíróság Nagykamarája előtt. Ha a pert jogerősen elveszti az állam, akkor 4300 olyan közszolga is eséllyel perelhet, akiknek a nyugdíját a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennállása miatt felfüggesztették. Ennek elkerülése érdekében magától értetődő lenne az érintett rendelkezlés hatályon kívül helyezése, így a közszférában is lehetne korlátozás nélkül dolgozni a nyugdíj mellett. Hamarosan kiderül, mit tesz a törvényhozás a jogerős bírósági ítélet fényében.

A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa.

Amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén az 1.998.000 forintot, a 2017. évi minimálbért még nem ismerjük, így az éves keretösszeget sem, de biztosan magasabb lesz az ideinél), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető. Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie annak decemberi összegét.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a közszférában végezne (kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll. Nyilván ez a korlátozás sem lesz tartható, ha az állam jogerősen elbukja az említett pert az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. Ezt a növelést jövőre már hivatalból intézi a nyugdíjfolyósító, az idei (és korábbi) keresetek uténi nyugdíjnövelést viszont kérni kell!

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén (és feltehetően jövőre) is 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27–14,5 = 12,5 százalék). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra egységes szabály vonatkozik idén májustól, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2016-ban a 166 500 forintot, azt pedig még nem ismerjük, jövőre mekkora lesz ez az összeg). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2016-ban ez az összegkorlát 193 500 forint, a 2017-ben érvényes összeg még nem ismert). Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.

A fentiek tükrében látszik, hogy az a nyugdíjas vagy ellátott, aki dolgozni akar a nyugdíja mellett, a jogszabályi rendelkezések keretében eddig is dolgozhatott volna - ha lenne megfelelő munka a részére. A fő gondot eddig sem az okozta, hogy nem volt jogszabályi lehetőség a munkavégzésre, hanem az, hogy nincs elegendő olyan munkáltató, aki szívesen alkalmazna nyugdíjasokat vagy  megváltozott munkaképességű személyeket. A munkaerőpiacon tapasztalható életkori diszkriminációt kell legyőzni ahhoz, hogy a nyugdíjas társadalom tagjai a munkaerőhiánnyal küszködő gazdaság megmentői lehessenek.

E témában nyilatkoztam a Klubrádió Esti gyors című műsorában november 4-én, itt meghallgathatják (a mellékelt linken megnyíló hangfájl 24. perc 47. másodpercétől kezdődik a nyilatkozatom):

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20161104-182853.mp3

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...