Mennyit kereshet a nők kedvezményes nyugdíja mellett?

Figyeljen az éves összeghatár betartására!

Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, művésznyugdíjat felváltó korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2017-ben 127.500 forint x 18 = 2.295.000 forintot), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti.

Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (közszolgálati) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

Szintén nem kell beszámítani az éves keretösszegbe semmilyen olyan egyéb jövedelmet, amely után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni (pl. osztalékjövedelem, cafeteria-juttatások).

A nem főállású (havi 25 ezer Ft tételes adót fizető) katásnak szintén nem számít be a katás jövedelme az éves keretösszegbe, mivel ő a TB szempontjából nem biztosított (ezért e tevékenysége alapján a félszázalékos nyugdíjnövelésre sem szerez jogosultságot).

A főállású katások közül a havi 50 ezer Ft tételes adót fizetők esetében havi 90 ezer Ft, a 75 ezer Ft tételes adót fizetők esetében havi 150 ezer Ft az az összeg, amely beszámít az éves keretösszegbe.

Ha a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor (azaz feketemunkát végez), az ellátást a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán nincs ilyen lehetőség, hiszen a nyugdíj mellett végzett munkával további szolgálati idő nem szerezhető. Viszont az érintett hölgy a nyugdíj melletti keresete alapján jogosulttá válik a félszázalékos nyugdíjnövelésre (az éves keresete havi összegének fél százalékával kell növelni a nyugdíját), amit idén január 1-jétől már hivatalból intéz a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.