Miért érdemes belépni egy nyugdíjasnak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe?

Miért érdemes belépni egy nyugdíjasnak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe?

2017. július 1-jén hatályba lépett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény. Miért előnyös ez a nyugdíjasok számára, mit kell tudniuk a szövetkezet működéséről és számukra előnyös jellemzőiről? Mindent megtudhat ebből az összefoglalómból.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha időben akar értesülni a nyugdíj melletti munka lehetőségét érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

Az erre hajlandó nyugdíjasok munkába csábítása érdekében elfogadták a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényt, amely 2017. július 1-jén hatályba is lépett.

A jogszabály hivatalos megnevezése: “egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény”.

A törvény kísérletet tesz arra, hogy megszüntesse a nyugdíj melletti munkavégzés eddigi legnagyobb akadályait.

Melyek ezek az akadályok?

1)

A munkavállalásra kész nyugdíjasok előtt tornyosuló első ilyen akadály, hogy ők önmagukban, egyedül nagyon nehezen találnak maguknak munkát. A legtöbb esetben a nyugdíjasok néhány sikertelen próbálkozás után feladják a munkavállalási kísérletezést, mert nem  tudják, hogyan folytathatnák tovább. A nyugdíjasok kapcsolati tőkéje gyorsan apad, ahogy idősödnek, így egyre kevesebb lehetséges munkáltatóhoz képesek eljutni, s nem tudják, hogyan kereshetnének meg több potenciális alkalmazót, ha az általuk ismert néhány vállalat vagy intézmény elutasította őket. A nyugdíjasok egyedül nem képesek a munkaerőpiaci kereslet és a nyugdíjas munkavállalói kínálat összehangolására.

Képes lesz erre a közvetítésre egy közérdekű nyugdíjas szövetkezet? Természetesen. Akkor, ha megfelelően sok munkáltatóval tud szerződni és megfelelően sok nyugdíjas szövetkezeti tagot tud toborozni. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (knysz) speciális munkaerő-kölcsönzőként működhet, a dolgozni kívánó nyugdíjasok és a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó munkáltatók közötti hatékony közvetítő szervezetként. E tekintetben pozitív példaként említhető a diákszövetkezetek működése, amelyek több tízezernyi diák részére teszik lehetővé számtalan munkáltatónál a munkavégzést.

2)

A munkát vállaló nyugdíjasok előtti második akadály, hogy lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének: az szja (15%) mellett fizetniük kell a nyugdíjjárulékot (10%) és a természetbeni egészégbiztosítási járulékot (4%), csak a pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerőpiaci-járulék (1,5%) megfizetése alól mentesülnek. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe jogosultságot szereznek a nyugdíjuk emelésére (az éves kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét a következő évtől). Egészségügyi ellátásra jogosultak a nyugdíjas státuszukból fakadóan, táppénzre viszont nem (hiszen nem fizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot).

Emiatt a munkáltatók is vonakodnak a nyugdíjasok tömeges alkalmazásától, hiszen nekik kell kitermelniük a bért terhelő közterheket is, ráadásul munkáltatóként csak kisösszegű támogatásban részesülnek a nyugdíjas foglalkoztatott után: a szociális hozzájárulási adó mértéke ilyen esetben a szokásos 22% helyett 11%, de csak legfeljebb havi 100 ezer Ft bruttó bér erejéig.

A munkáltatók azért sem rajonganak, hogy a nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilletik a Munka Törvénykönyvében szabályozott jogosultságok, mint az aktív korú dolgozókat (pl. szabadság, fizetett ünnepnapok, felmondással járó kötelező kiadások).

Megoldhatja-e ezeket az anyagi természetű nehézségeket a közérdekű nyugdíjas szövetkezet? Természetesen!

A knysz nyugdíjas tagjának díjazását gyakorlatilag semmilyen közteher nem terheli az szja-n kívül, de az szja alól is mentesülni lehet a mindenkori minimálbér (sőt, annak kétszerese!) erejéig, ezt alább elemzem majd.

A nyugdíjast knysz-tagként foglalkoztató munkáltató pedig nem a magas közterhekkel terhelt munkabért fizeti a munkavállalónak – sőt, ő a  nyugdíjas dolgozónak semmilyen jogcímen nem fizet -, hanem a szövetkezettel kötött megállapodása alapján a knysz részére fizet a szövetkezet számlája ellenében szolgáltatási díjat. (A nyugdíjas taggal a knysz számol el, személyes közreműködése arányában.) A munkáltató így mentesül a bérrel kapcsolatos összes közteher, az összes bérszámfejtési adminisztráció alól, miközben sem betegszabadságot, sem szabadságot, sem munkaszüneti napokat nem kell fizetnie a szövetkezeti tagok után. Ha nincs megelégedve a knysz-tag munkavállaló tevékenységével, csak jelzi a szövetkezetnek, hogy cserét kér, nem kell bajlódnia a jogviszony megszüntetésével (amely például munkaviszony esetén hosszadalmas és költséges procedúra a munkáltató részére).  A munkáltató csak a ledolgozott óráknak megfelelő díjazást köteles fizetni. A foglalkoztatót a szolgáltatási díj kapcsán áfa-fizetési kötelezettség terheli ugyan (a fordított áfázás szabályainak megfelelően), de ennek mértéke össze sem hasonlítható a munkabérre rakódó és a munkaviszonnyal kapcsolatos munkáltatói terhek összegével.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet szintén rendkívül előnyös helyzetben működhet: az általa a nyugdíjas tagjai részére a személyes közreműködésük arányában fizetett díjazás után nem kell közterheket fizetnie (teljes mértékben mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól). A társasági adó tekintetében kedvezményt jelent, hogy mentesül a tao-törvényben foglalt egyes kötelezettségek alól abban az esetben is, ha az adózás előtti eredménye vagy a törvényben meghatározott adóalapja nem érné el az ún. jövedelem-(nyereség)-minimumot.

3)

Ha a dolgozni vágyó nyugdíjas a közszférában szeretne munkát vállalni, például azért, mert aktív korában közalkalmazott vagy közszolgálati tisztviselő volt, egész hegyvonulatnyi akadály gátolhatja ebben: egyrészt a közszférás jogviszonyban történő nyugdíj melletti foglalkoztatás csak előzetes kormányzati engedéllyel lehetséges, s ha ezt meg is kapná, akkor is le kell mondania a nyugdíjáról mindaddig, amíg illetményre lesz jogosult. Ezt a tilalmat már célszerű lenne feloldani (különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt hamarosan várható és a magyar államot minden valószínűség szerint elmarasztaló jogerős ítélet leendő fényében).

Alkalmas lehet-e a közérdekű nyugdíjas szövetkezet ennek az akadálynak az elhárítására? Igen, hiszen a knysz-tagság nem minősül közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonynak, de még munkaviszonynak, sőt bizonyos feltételek mellett keresőtevékenységnek sem, így elvileg nem állhat fenn az alkalmazási tilalom ilyen esetekben. A knysz-tag nyugdíjas a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködésre köteles (amelyet természetesen harmadik félnél, azaz az őt foglalkoztatni kívánó cégnél, intézménynél teljesíthet), ez a jogviszony pedig nem szerepel a közszférában nyugdíjasként nem létesíthető jogviszonyok között. Természetesen annak érdekében, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a közszférában működő foglalkoztatók gördülékeny viszonya a mindennapokban megvalósuljon, szükséges a kormányzat támogató magatartása is. Miután a törvényjavaslatot a kormánypártok frakcióvezetői terjesztették elő, ez a támogatás valószínűsíthető.

4)

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek (kormányzati közlés szerint már 190 ezer nő vette igénybe ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget) sok esetben azért nem vállalnak teljes értékű munkát a nyugdíjuk mellett – akkor sem, ha lenne ehhez kedvük, erejük és szándékuk -, mert az ilyen nyugdíj melletti munkavégzéssel szerezhető keresetnek éves keretösszeg szab felső határt. A kedvezményes nyugdíj és a kereset ugyanis csak addig vehető fel együtt, amíg a munkával szerzett bruttó, azaz e tekintetben nyugdíjjárulék alapját képező kereset összege az év elejétől számítva el nem éri a mindenkori minimálbér 18-szorosát (idén a bruttó 2.295.000 forintot). Ha az év valamelyik hónapjában a kereset eléri ezt az összeget, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetni kell a nők kedvezményes nyugdíjának folyósítását. Ha decemberben éri el az érintett hölgy ezt az összegkorlátot, akkor nem függesztik fel a nyugdíj folyósítását, de a decemberre járó nyugdíj összegét vissza kell fizetnie. Azok a hölgyek, akiket jól fizető munka várhatna – például a hiányszakmákban szükséges  speciális szakképzettségük és kincset érő tapasztalati tőkéjük alapján – sok esetben nem vállalják el a munkát, mert nyilván nem akarják veszélyeztetni a kedvezményes nyugdíjukat, és a minimálbér másfélszerese mint havi kereseti maximum nem elég meggyőző érv e megfontolás legyőzésére.

Segíthet ezen a közérdekű nyugdíjas szövetkezet? Teljes mértékben! Az érintett hölgy knysz-tagként mindenféle kereseti korlátozás alól mentesül, hiszen a személyes közreműködése ellenértékeként kapott díja nem minősül nyugdíjjárulék-alapot képező keresetnek. Így a kedvezményes nyugdíját is felveheti, függetlenül attól, hogy mennyit keres a szövetkezetben.

 

Az új szövetkezeti forma tehát rendkívül előnyös közteherviselési feltételeket teremt mind a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, mind a nyugdíjas knysz-tag, mind a szövetkezet szolgáltatását igénybe vevő, azaz a nyugdíjas knysz-tagot foglalkoztató munkáltatók számára. (A knysz nyugdíjas tagja számára természetesen a félszázalékos nyugdíjnövelésre nem jogosítana a knysz-ben szerzett bevétele, de ez nem nagy ár a különösen kedvezményes bánásmódért cserébe.)

Az említett adó- és járulékmentességek mellett a szövetkezet nyugdíjas tagjai részére különösen előnyös juttatási formát is lehetővé tesz az új törvény melléklete, amely rendkívül kedvezően módosítja a személyi jövedelemadó törvény adómentes juttatásokra vonatkozó rendelkezéseit.

A knysz-tag részére nyújtható adómentes juttatás törvényi meghatározása a következő:

a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként

a) élelmiszer,

b) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy

c) fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

Az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

E rendelkezés alapján a nyugdíjas knysz-tag a személyes közreműködése ellenértékeként teljesen adó-és járulékmentesen kaphat a mindenkori minimálbér erejéig élelmiszert (egyfajta közteher-mentes természetbeni juttatásként), valamint a szövetkezet által előállított javakat (ha van ilyen), továbbá Erzsébet-utalványt (ez utóbbit legfeljebb a minimálbér negyedét meg nem haladó mértékben).

Vagyis idén havi 127.500 Ft, jövőre 138.000 Ft erejéig a nyugdíjas knysz-tag a szövetkezettől kapott élelmiszerből feltöltheti a hűtőjét, amelybe idén 31.875 Ft, jövőre 34.500 Ft erejéig Erzsébet-utalvánnyal vásárolt fogyasztásra kész ételek is kerülhetnek.

De ez még nem minden!

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának

a) élelmiszer,

b) fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is adómentes!

Az élelmiszer juttatás értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Vagyis ha a knysz közösségi alapjában lesz elég pénz, onnan a szövetkezeti alapszabály rendelkezéseivel összhangban támogatásként vagy segélyként a knysz-tag vagy családtagja a minimálbér erejéig további élelmiszerjuttatást, illetve Erzsébet-utalványt kaphat.

Ez esetben a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány értékét már nem korlátozza a törvény a minimálbér 25%-ában, vagyis idén akár 127.500 Ft, jövőre akár 138.000 Ft értékben is adhat Erzsébet-utalvány formájában a szövetkezet ilyen támogatást vagy juttatást a knysz nyugdíjas tagjának vagy családtagjának! Ez a támogatás vagy juttatás már nem függ a nyugdíjas knysz-tag személyes közreműködésének mértékétől, vagyis akár olyan tagok és családtagjaik is támogathatók ilyen módon, akiknek az adott hónapban nem jutott munka!

 

Összességében tehát a teljesen közteher-mentes szövetkezeti juttatás értéke a minimálbér kétszeresét is elérheti az öregségi nyugdíjas knysz-tagok és családtagjaik részére.

 

A fent második helyen említett ilyen adómentes juttatások forrása a knysz közösségi alapja lehet.

A közösségi alapról is rendelkezik a törvény, eszerint a knysz eredményes gazdálkodás esetén a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően közösségi alapot képez. A közösségi alapot a knysz tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

A nem nyugdíjas knysz-tag ilyen adómentes szövetkezeti juttatásokban nem részesülhet, ő a személyes közreműködése arányában díjazásra jogosult (ezt csak a 15% szja terheli, más közteher nem).

Ha a nyugdíjas knysz-tag személyes közreműködésének értéke magasabb, mint az adómentes juttatások köre (azaz többet keresne, mint a mindenkori minimálbér kétszerese), akkor a többlet tevékenység ellenértékeként szintén jogosult díjazásra is a szövetkezettől (amit a 15% szja terhel, más közteher nem).

Természetesen az alapszabályban ettől eltérő, de a törvényekkel összhanagban álló módon is rendelkezhetnek a díjazásról, nyilván azonban minden knysz kiaknázza majd a teljesen köztehermentes juttatások lehetőségét.

 

Lássuk most a közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésének legfontosabb szabályait.

 

A szövetkezet fogalma

Szövetkezetet a Polgári Törvénykönyv szerint legalább hét személy hozhat létre a szövetkezet alapszabályának elfogadásával.

Miután az általános szövetkezeti szabályoktól eltérően a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja csak természetes személy lehet – akinek a személyes közreműködést vállania kell - és a tagok legalább 90%-ának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie (a korbetöltött öregségi nyugdíjas mellett ide tartozik a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is), a knysz-t létrehozhatja legalább 7 öregségi nyugdíjban részesülő személy. Ha olyan tag is a szövetkezet tagja kíván lenni, aki még nem öregségi nyugdíjas, akkor már ügyelni kell a 90%-os szabályra, vagyis minden olyan tagra, aki nem öregségi nyugdíjas, legalább 9 olyan tagnak kell jutnia, aki már öregségi nyugdíjas.

A szövetkezet általános törvényi meghatározása szerint a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.

A szövetkezet célja

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet kiegészítő törvényi definíciója szerint e szövetkezetnek célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.

A tagfelvételi kérelem

A törvény szerint a tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,

b) öregségi nyugdíjban részesül-e,

c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,

d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,

e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és

f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését (ez utóbbitól nem kell a nyugdíjas jelentkezőnek megijednie: a belépéskor fizetendő vagyoni hozzájárulás mértéke jellemzően ezer Ft körüli összeg lehet).

A tagsági megállapodás

A belépés után a knysz-tag a személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel.  Ennek egyik alapelve, hogy a knysz-tagot megillető ellentételezésnek arányos kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.

A személyes közreműködés tekintetében a legfontosabb szabály, hogy a törvény szerint a knysz öregségi nyugdíjban részesülő tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (azaz külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Ebben rejlik a nyugdíjas szövetkezetek működésének lényege, hiszen e szabály alapján szerződhet a szövetkezet a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó foglalkoztatókkal (vállalkozásokkal, intézményekkel).

 

A külső szolgáltatás

A törvény szerint a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. (Munka Törvénykönyve) a knysz- törvényben hivatkozott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ez utóbbi tekintetében a nyugdíjas knysz-tag érdekeit különösen védő rendelkezés: a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg. Ez a hivatkozás a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra (a “szakmunkás bérminimumra”) utal, vagyis a nyugdíjas knysz-tag munkáját a megrendelő cég nem fizetheti a szövetkezet számára alacsonyabb tételeken, mint amit a jogszabály minimumként meghatároz. A nyugdíjas knysz-tag munkájáért nem lehet éhbért fizetni…

A külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás

A szövetkezet és a nyugdíjas knysz-tag között a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásnak a törvény szerint tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,

b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint

c) a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

További feltétel a küldő megrendelőnél (a “szolgáltatás fogadójánál”) történő munkakezdéshez, hogy a knysz és a tag írásban megállapodjanak

a) a szolgáltatás fogadójának (azaz a munkát kínáló megrendelőnek) személyében,

b) a teljesítendő konkrét feladatban,

c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,

d) a feladat teljesítésének helyében, valamint

e) a feladat teljesítésének időtartamában.

A knysz-tag védelme

Az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében (például azért, hogy ne fordulhasson elő a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek működése során olyan, a tagok érdekeit sértő esemény, mint amely néhány diákszövetkezetet sújtott az utóbbi időben) a törvény részletesen szabályozza a munkaügyi ellenőrzés lehetőségét a küldő szolgáltatás keretében dolgozó nyugdíjas knysz-tagok érdekeinek védelmében.

1)

Egyrészt a szolgáltatás fogadója (a megrendelő foglalkoztató) köteles együttműködni a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen köteles biztosítani a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, emellett köteles tájékoztatni a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

2)

Másrészt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatályát kiterjesztik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetén a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára is, annak ellenére, hogy a törvényi definíció szerint a külső szolgéltatás keretében végzett személyes közreműködés nem minősül munkaviszonynak vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak.

3)

Harmadrészt a külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő knysz-tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel, miközben az esetleg a nyugdíjas knysz-tag által másnak okozott kárért vagy személyiségijog-sértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.

4)

Negyedrészt a knysz öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Ezek a rendelkezések a knysz-tagok érdekeit hatékonyan védelmezhetik.

Állami támogatás

A nyugdíjas szövetkezetek működését egy különleges elem még vonzóbbá teheti.

A törvény rendelkezése szerint ugyanis az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

 

Bár konkrét kifejtést e rendelkezés kapcsán még nem olvashattunk, remélhetőleg a nyugdíjas szövetkezetek hatékony működését jelentős mértékben elősegítheti ez az egyedülálló támogató rendelkezés, különösen, ha arra utal ez a kitétel, hogy a knysz egyfajta államilag támogatott nyugdíjas munkaközvetítő szolgálatként működhet, minden más formánál előnyösebb feltételekkel mind a kölcsönzött nyugdíjas munkaerő, mind a kölcsönbe vevő foglalkoztató, mind a kölcsönző knysz szempontjából.

Hány nyugdíjast érinthet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet?

Érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy vajon hány nyugdíjast érinthet ez az új foglalkoztatási forma.

A KSH interaktív korfákat tartalmazó adatbázisa szerint jelenleg 960 ezer olyan ember él Magyarországon, akiknek az életkora 63 és 70 év közé esik, közülük 64 és 68 éves kor közötti nyugdíjas 616 ezer fő. Ők lehetnek leginkább érdekeltek a nyugdíj melletti munkavégzésben a közel 200 ezer olyan hölgy mellett, akik a nők kedvezményes nyugdíjában részesülnek.

Vagyis a lehetséges nyugdíjas munkavállalói bázis nagyon széles, miközben a munkaerőhiány egyre égetőbb. Számos ágazaton segíthetnek a képzett és tapasztalt nyugdíjasok, különösen az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar, a turizmus, a kultúra területén.

 

Őszintén remélem, hogy nyugdíjasok tízezreinek nyújthatnak kielégítő foglalkoztatási lehetőséget a hatálybalépés napját követően valószínűleg gombamód szaporodó közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.

 

Ha valaki szeretné végigböngészni a knysz-törvény szövegét, IDE KATTINTSON.

Ha időben akar értesülni a nyugdíj melletti munka lehetőségét érintő fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...