Legalább nyugdíjasok mentsék az egészségünket!

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek  választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

Az intézkedés számos ágazatban kavart vihart, a legnagyobb felhördülést az egészségügyi dolgozók körében váltotta ki. Nem véletlenül, hiszen az egészségügyben már négy évvel ezelőtt is kritikus volt a munkaerőhelyzet, miután az orvosok és egészségügyi szakdolgozók külföldre áramlása és az egészségügyi pálya vonzásának csökkenése súlyos orvos- és nővérhiányt eredményezett, amely azóta csak súlyosbodott. Ezért a kormányzat nagyon gyorsan módosításokra kényszerült ezen a területen.

A jelenleg hatályos rendelkezéseket két kormányhatározat szabályozza: a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat és az e határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat.

Az első határozat nyomán (is) az egészségügyi ágazatban kialakult szakemberhiányt észlelte a kormány, és emiatt a jogalkotó lehetővé tette, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. LXXXIV. törvény (Eütev tv) szerint egészségügyi dolgozónak minősülő közalkalmazottak nyugdíjazásával megüresedő álláshelyeket be lehet tölteni és arra közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni.

Természetesen ezekben az esetekben is él az a lehetőség, hogy ha a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja, akkor a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően megbízási vagy vállalkozási szerződést kössön az érintett egészségügyi dolgozókkal.

Az Eütev tv vonatkozó rendelkezéseit, a törvény 16/A–16/D. §-ának végrehajtására kiadott, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletet, valamint a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a Tny-nek) a nyugdíj felfüggesztésére és szünetelésére vonatkozó szakaszait együttesen kell alkalmazni a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás kérdéseinek esetében.

Az Eütev tv és a végrehajtására kiadott rendelet alapján az egészségügyi dolgozók számára a nyugdíj összegét a munkáltató az (akkori) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI), jelenleg az Állami  Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) jövedelemkiegészítésként megigényelheti, és kifizetheti a nyugdíjas közalkalmazott részére.

Az említett jogszabályok együttes alkalmazása eleve bonyolul feladat, de a helyzetet tovább nehezíti, hogy a rendelkezések személyi hatálya eltérő, valamint a jogalkalmazónak külön figyelemmel kell lennie a nyugdíjasnak minősülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött (ilyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy) foglalkoztatottakra, hiszen a náluk érvényesülő kereseti korlát (az éves összeghatár, az év elején érvényes minimálbér 18-szorosa, idén 2.295.000 Ft) érinti az illetményüket (megbízási díjukat) is.

Az Eütev tv 16/A–16/D.§-ok rendelkezései szabályozzák törvényi szinten az egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése igénylésének szabályrendszerét. Ennek értelmében a jogszabály jövedelemkiegészítés alatt az Eütev törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szünetelésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatást ért.

A jogalkotó a jövedelmkiegészítésre két jogosulti kört határoz meg: egyrészt az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket, akiknek foglalkoztatását a kormány már engedélyezte, másrészt azokat, akik még nem töltötték be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de öregségi nyugdíjban (nők kedvezményes nyugdíja) részesülnek.

A kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege nem lehet magasabb, mint a szünetelő nyugdíj havi összege.

A jövedelemkiegészítés nem képezi az illetmény részét, így nem alapja a távolléti díjnak, a jubileumi jutalomnak, az illetménypótlékoknak, valamint az ügyeleti és a készenléti díjnak, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása érdekében nem kell az illetmény részének tekinteni, és nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció összegének számítása tekintetében.

Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után ugyanolyan közterheket fizet, mint a nem nyugdíjas közalkalmazott, kivéve, hogy nyugdíjjárulékot a kiegészítés összege után nem kell fizetnie.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők tekintetében a Tny. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát érvényesül a jövedelemkiegészítés folyósítása esetében is, vagyis az éves keretösszegbe beszámít ez a jövedelemkiegészítés is úgy, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónapban a munkáltató már nem igényelheti meg és nem fizetheti ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést.

A nyugdíjuk szüneteltetésével érintett egészségügyi dolgozónak egy kérelmet kell kitölteniük arra vonatkozóan, hogy részükre a munkáltató állapítsa majd meg a jövedelemkiegészítést. A közalkalmazottnak nyilatkoznia kell arról is, hogy egy vagy több egészségügyi szolgáltatónál áll-e közalkalmazotti jogviszonyban, hiszen ettől függ a jövedelemkiegészítés kifizetőjének személye. A munkáltatónak szakmai indoklásban kell kifejtenie arra vonatkozó szándékát, hogy a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatását különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja.

Az elmúlt négy évben a Magyar Idők 2017. június 19-i számában megjelent cikk szerint 5400 ilyen kérelem érkezett a hatósághoz, amelyek közül majdnem mindegyiket teljesítették. A nyugdíjasként tovább dolgozni kívánó orvosok tekintetében 100%-os volt a jóváhagyás.

Időközben azonban újabb súlyos munkaerőhiány sújtja az ágazatot, miután az orvosi és az egészségügyi szakszemélyzet mellett már gazdasági és műszaki téren sem találnak elég munkaerőt az egészségügyi ellátó intézményekben.

A lap szerint az egyre égetőbb szakemberhiány miatt a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is az orvosokhoz, ápolókhoz hasonlóan visszafoglalkoztathassák az intézmények.

Mint ebből az összefoglalómból is kitűnik, a négy évvel ezelőtti kormányzati tilalom a közalkalmazottak, közszolgálati dolgozók nyugdíjasként történő visszafoglalkoztatására ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot a jogalkotók annak idején reméltek tőle.

Ma már nem áll Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt az EU részéről (ez volt az egyik fő érv 2013-ban a rendelkezés bevezetése mellett), az államadósság helyzete rendezett, a magyar gazdaság idén különösen jól fejlődik – miközben az érintett intézmények egyre nehezebben birkóznak meg a munkaerőhiánnyal. A jogalkotó is érzi a nyugdíjasok visszacsábításának szükségességét. Erről tanúskodik a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről frissen elfogadott és július 1-jén már hatályba is lépő új törvény.

Az egészségügy tekintetében azonban célszerű lenne, ha az ágazatot érintő visszafoglalkoztatási tilalmat egy az egyben eltörölnék mint okafogyott rendelkezést.

Még helyesebb lenne, ha ezt az egész visszafoglalkoztatási tilalmi rendszert a közszféra egészében késedelem nélkül megszüntetnék.