Fotó: Pixabay
Jelentős változások a nyugdíj melletti munkavégzésben július 1-jétől
A társadalombiztosításról szóló új törvény 2020. július 1-jei hatályba lépése után az öregségi nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban dolgozók a keresetük után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ez sok változáshoz vezet.
Hogyan érinti az új társadalombiztosítási törvény a dolgozó nyugdíjasokat?
A társadalombiztosításról szóló új törvény 2020. július 1-jei hatályba lépése után az öregségi nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban dolgozók a keresetük után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Ez az összevont járulék a jelenlegi nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot váltja fel, mértéke e megszűnő járulékok egyesített összege, azaz 18,5% lesz.
Miután ez a járulék nem terheli júliustól a nyugdíj mellett dolgozók keresetét, a nyugdíjtörvényben szintén 2020. július 1-jétől megszűnik két rendelkezés:
- egyrészt a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munkával szerzett keresetek tekintetében minden jogviszonyban megszűnik az éves keretösszeg korlátozó szabálya,
- másrészt a nyugdíj melletti keresetek ezután nem jogosítanak nyugdíjnövelésre.
Az éves keretösszeget a nők kedvezményes nyugdíja mellett munkaviszonyban dolgozó hölgyek már 2019. január 1-jétől, a bármely más jogviszonyban dolgozó nők pedig 2020. július 1-jétől hagyhatják figyelmen kívül.
A megszűnő korlátozás szerint annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgynek a részére, akinek a nyugdíja mellett végzett munkájából származó, nyugdíjjárulék alapját képező keresete az év első napjától számolva meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az éves keretösszeg), az annak elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Az éves keretösszegbe nem számít bele a közalkalmazottként és egyéb közszolgálati jellegű jogviszonyban szerzett kereset, hiszen annak időtartamára a nyugdíjat eleve szüneteltetik.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett az új szabály szerint már bármilyen jogviszonyban - nem csak munkavállalóként, hanem például megbízottként, vállalkozóként is - korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában 2020. július 1-jétől.
A közszférában főszabályként nem kellett alkalmazni az éves keretösszeg korlátozását, hiszen a nők kedvezményes nyugdíját szüneteltetik mindaddig, amíg a közszolgálati jellegű jogviszony fennáll.
Egy speciális kivétel akad, mivel a kedvezményes nyugdíjuk mellett előzetes kormányzati jóváhagyással közalkalmazotti jogviszonyban tovább dolgozó orvos és ápoló hölgyek részére biztosított, a nyugdíjuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés tekintetében 2020. június 30-áig alkalmazni kell az éves keretösszeg korlátozását, július 1-jétől azonban természetesen nem.
A közszolgálatban dolgozó és a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek nyugdíja (akárcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjban részesülő személyek nyugdíja) a közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyuk fennállása tartama alatt továbbra is szünetel (de a szünetelés tartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek), mert azokat a rendelkezéseket viszont nem helyezik hatályon kívül, amelyek egyrészt megnehezítik a közszférában dolgozók nyugdíj melletti munkavégzését, másrészt tiltják még a nehezen megszerezhető kormányzati jóváhagyással nyugdíjasként tovább dolgozó közszolgák részére is az illetmény és a nyugdíj egyidejű kifizetését.
E korlátozás alól az egészségügyi dolgozók speciális kivételt képeznek, miután az ő részükre sem fizethető ugyan a nyugdíj az illetményükkel együtt (vagyis a nyugdíjuk szünetel), viszont a nyugdíjukkal azonos nettó összegű jövedelemkiegészítésben részesülhetnek. Ennek a jövedelemkiegészítésnek a tekintetében szűnik meg az éves keretösszeg korlátozása július 1-jétől az érintett egészségügyi dolgozó hölgyek esetében.
További enyhítést hozott az egészségügyi dolgozók részére az a kormányzati intézkedés, amely a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben hatályon kívül helyezi a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai irányelvekről szóló kormányhatározatot az egészségügyi dolgozók vonatkozásában, ennek következtében egyebek között a nyugdíjkorhatárukat betöltő orvosok és ápolók előzetes kormányzati jóváhagyás nélkül is tovább dolgozhatnak.
Miután 2020. július 1-jétől már nem kell fizetni járulékot a nyugdíj mellett szerzett kereset után egyetlen dolgozó nyugdíjasnak sem, a nyugdíjtörvényben hatályon kívül helyezik a járulékalapot képező keresetek révén szerezhető nyugdíjnövelésről szóló rendelkezéseket is.
E szabály szerint az öregségi nyugellátásban, vagyis korbetöltött öregségi nyugdíjban vagy a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy - még akkor is, ha a nyugellátása szünetel például amiatt, hogy a közszférában dolgozik - a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján az adott naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizenketted részének fél százalékával (vagyis az éves keresete 1/2400-ad részével) egyező mértékű nyugdíjnövelésre szerzett jogot, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a NAV adatközése alapján hivatalból állapított meg.
Viszont a nyugdíjnövelés kiszámítása során kizárólag az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Ezért 2019. január 1-jétől a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok, 2020. július 1-jétől pedig a bármilyen egyéb jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok tekintetében sem keletkezhet már ilyen nyugdíjnövelési jogosultság, hiszen a nyugdíj melletti minden kereset járulékmentessé válik. Ezért a kereset alapján járó nyugdíjnövelésre vonatkozó rendelkezések az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépésével megszűnnek a nyugdíjtörvényben.