Az EJEB (Strasbourg) másodfokú ítélete a nyugdíjas magyar közszolgák nyugdíj melletti munkavégzése ügyében

Az EJEB (Strasbourg) másodfokú ítélete a nyugdíjas magyar közszolgák nyugdíj melletti munkavégzése ügyében

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) Nagykamarája 2017. szeptember 5-én ítéletet hirdetett egy nyugdíjas magyar közalkalmazott közszférás munkavégzése miatt felfüggesztett nyugdíja ügyében indított perben. Az ítélet meglepő...

K Küldés K Nyomtatás

 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája (a másodfok) ítéletet hirdetett a Fábián kontra Magyar Állam ügyben. Legnagyobb meglepetésemre (ezzel nyilván nem vagyok egyedül) a másodfokú bírói testület MINDENBEN elutasította a felperes magyar közalkalmazott igényét, s ezzel 100%-ban felülírta az elsőfok (az EJEB Kamarája) ítéletét, vagyis teljes mértékben igazat adott a magyar államnak mint alperesnek. 

Mire hivatkozott a Nagykamara?

Először is arra, hogy nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdon védelméről szóló rendelkezése annak következtében, hogy a magyar állam felfüggesztette a nyugdíjak folyósítását azon nyugdíjas közszolgálati tisztviselők számára, akik a nyugdíjuk mellett ilyen közszolgálati jogviszonyban dolgoztak tovább.

A nyugdíja mellett dolgozni kívánó közszolgas ugyanis bármikor dönthetett: az illetményét kívánja-e fölvenni vagy inkább feladja a közszolgálati jogviszonyban történő munkavégzését, s így ismét jogosulttá válik a nyugdíjára. 

A Bíróság Nagykamarája az ítélet rendelkező részében nem reagált arra a felperesi érvelésre, hogy a mezei közszolgák nyugdíját felfüggesztették ilyen esetben, de a nyugdíjas  országgyűlési képviselők, miniszterek vagy polgármesterek nyugdíját nem.  

Másodszor jogtechnikai kifogásra hivatkoztak, miután a diszkriminatív bánásmód miatti panaszt a felperes a törvényi határidő leteltét követően nyújtotta be. Figyelem: ezzel nem azt mondta a bíróság, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés tekintetében a versenyszféra és a közszféra dolgozói közötti, illetve az egyes közszolgálati kategóriák közötti megkülönböztetés nem állna fenn a magyar jogrendszerben. Csak annyit állít, hogy a felperes és jogi képviselője elnézte a határidőket. Pont.

Harmadszor pedig arra hivatkozik az ítélet - bár ez már nem a 17 tagú Nagykamara egyhangú döntése, hanem 11:6 arányú szavazása -, hogy nem valósult meg az emberi jogi egyezmény diszkriminációt tiltó rendelkezéseinek sérelme annak következtében, hogy különböző jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat különböző módon bírál el a magyar jogrendszer.

Érdemes megnézni az ítélethirdetés videóját (angolul tudó olvasóim figyelmébe ajánlom).

Az ügy hátterét és az elsőfokú ítélet ismertetését itt olvashatja el.

Mi erről a véleményem?

Meglepődtem, be kell vallanom.

Mindenesetre az EJEB Nagykamarája ítéletét el kell fogadni, akár egyetért egy szakértő ezzel, akár nem.

A magyar állam győzött - ezúton is gratulálok az állam jogi képviselőinek eredményes munkájához.

Ettől függetlenül a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok, egyáltalában a nyugdíj melletti munkavégzés megítélése az ítélettől függetlenül is gyökeresen változott Magyarországon az utóbbi hónapokban.

Először is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre égetőbb magyarországi munkaerőhiányt a dolgozni kívánó nyugdíjasok nélkül nehéz megoldani - emiatt is születtek meg a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.

Másodszor az is nyilvánvaló, hogy a 2013-as azon körülmények, amelyek indokolhatták a nyugdíjas közszolgák nyugdíjának e jogviszonyuk folytatása esetén történő felfüggesztését, ma már nem állnak fenn (legfőképpen: nem áll Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt).

Harmadszor pedig menetközben is nyilvánvalóvá vált, hogy engedni kell valamilyen módon azon nyugdíjas közalkalmazottaknak vagy egyéb közszolgáknak, akiknek a munkájára nyugdíjasként is nyilvánvalóan és elengedhetetlenül szüksége van Magyarországnak (amiatt születtek meg az egészségügyben dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó speciális rendelkezések).

A nyugdíjasok munkájára égetően szükség van Magyarországon. Ha folytatódik a fiatal és középkorú szakképzett magyarok külföldre áramlása (a legújabb becslések szerint már 600 ezernél is több magyar dolgozik tartósan külföldön és legalább százezren naponta ingáznak a nyugati, sőt újabban már a szlovák és a román határszélen is), ha eközben kizárjuk a bevándorlás lehetőségét is, akkor nem marad a munka hadának más utánpótlása, mint a nyugdíjasok...

Mindezek alapján a következőket bátorkodom javasolni a döntéshozóknak: töröljék el a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó összes korlátozást, akár már október 1-jével.

 

Bármilyen nyugellátás (vagy hasonló ellátás)  mellett a munkavégzés legyen teljesen szabad. És a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek példájából kiindulva az egyéb jogviszonyokban dolgozó nyugdíjas is kapjon erőteljesebb járulék- és adókedvezményt. 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...