A nyugdíj melletti munkavégzést érintő fontos javaslatok

Ebben az új törvényjavaslatban a nyugdíj melletti munkavégzését érintő lényeges módosítások is szerepelnek.

Röviden: 

1) örülhetnek a nyugdíjasok, mert 2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen engedélyezett jogviszonyban (nem csak a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban) végzett munkával szerzett keresetük mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól (vagyis nem kell majd az új 18,5% társadalombiztosítási járulékot megfizetniük, amely a 2020. június 30-ával megszűnő 10% nyugdíjjárulék, 4+3% egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerőiaci hozzájárulás helyébe lép), emellett 

2) különösen örülhetnek a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyek, mert végre hatályon kívül helyezik a legtöbb esetben már ma is okafogyottá vált keresetkorlátozó rendelkezést a nyugdíjtörvényben, így a kedvezményes nyugdíjuk mellett annyit kereshetnek, amennyit csak tudnak, akkor is, ha nem munkaviszonyban dolgoznak (a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülők viszont továbbra sem mentesülnek az éves összeghatár korlátozása alól),

3) viszont a járulékmentesség bevezetése miatt megszűnik 2020. július 1-jétől az a nyugdíjnövelési jogosultság is, amelyet a nyugdíj melletti munkával szerzett, járulékalapot képező keresetekkel lehetett megszerezni (hiszen a nyugdíj melletti keresetek már fognak járulékalapot képezni). Krokodilkönnyeket feltehetően senki nem fog emiatt hullatni, mivel a növelés mértéke az éves kereset mindössze  1/2400-ad részével egyező összegű havi nyugdíjkiegészítést jelent, vagyis havi 100 ezer Ft, évi 1,2 millió forint keresetre vetítve a nyugdíjnövelés mértéke csak 500 forint - pedig ennyit a nyugdíj mellett jellemzően nem is keresnek a dolgozók.

Sajnos továbbra sem helyezik hatályon kívül azokat a rendelkezéseket, amelyek egyrészt tiltják vagy nagyon megnehezítik a közszférában dolgozók nyugdíj melletti munkavégzését, másrészt tiltják még a nehezen megszerezhető kormányzati jóváhagyással nyugdíjasként tovább dolgozó közszolgák részére is az illetmény és a nyugdíj egyidejű kifizetését. Emiatt a nyugdíjas társadalom egy jelentős rétege, amely enyhíthetné az állami szférában is égető munkaerőhiányt, továbbra sem vállalhat a nyugdíja mellett korlátozások nélkül és kedvező körülmények között munkát a közszférában.

Részletesebben: 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló T/8021. számú törvényjavaslat (új Tbj.), amelyet a Kormány terjesztett a Parlament elé, felváltja majd a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, sokszor módosított 1997. évi LXXX. törvényt (régi Tbj.).

A nyugdíj melletti munkavállalást közvetlenül érintő módosítások indoklása a törvényjavaslatban (a magyarázatommal, ahol szükséges)

A javaslat szerint az öregségi nyugdíj mellett dolgozók 2020. július 1-jétől a keresetük után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ezért a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A. és 83/B. §-ának hatályon kívül helyezése szükséges. 

A Tny. 22/A. §-a alapján 2020. június 30-áig nyugdíjnövelésre szerzett jog továbbra is érvényesülni fog a Tny. 102/A. §-ának módosítása révén. 

Viszont természetesen megszűnik a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett keresetre alapuló nyugdíjnövelési jogosultság 2020. július 1-jétől, hiszen teljes mértékben járulékmentessé válik minden munkavégzésre irányuló jogviszonyban a nyugdíjas keresete.

A Tny. hatályon kívül helyezendő 83/B. §-ában szereplő keresetkorlát (az ún. éves összeghatár, amely a mindenkori minimálbér 18-szorosával megegyező, járulékalapot képező összeg) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék tekintetében – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény új 11. §-ával – továbbra is fennmarad. Ezzel áll összefüggésben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása is. 

A további módosításokat a Tny. 22/A. és 83/B. §-ának hatályon kívül helyezése, a társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-jétől történő bevezetése, a járulékfizetési szabályok változása, illetve a jogszabályi hivatkozások módosulása indokolja, írja a Pénzügyminisztérium a törvény indoklásában.

A 22/A.§ a nyugdíj melletti keresettel elérhető nyugdíjnövelésről, a 83/B.§ az éves összeghatár alkalmazásáról szól.

E hatályon kívül helyezendő rendelkezések 2020. június 30-áig hatályos szövege:

A nyugdíj melletti kereset révén szerezhető nyugdíjnövelés

22/A. § (1) A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe. (Ezek a rendelkezések más helyen ugyan, de hatályban maradnak!)

(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. 

(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év

a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,

b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben.

(E bekezdés rendelkezései a 2020. június 30-áig terjedő időtartamban végzett munkával szerzett, járulékalapot képező keresetek tekintetében más helyen hatályban maradnak!)

(4) Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban - azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján - megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ideértve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.

(5) Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban - erre irányuló kérelemmel - érvényesítheti.

A nyugdíj folyósításának szünetelését előidéző éves összeghatár

83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek) a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjának folyósítását a 83/A. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.

(4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A törvényjavaslat vitáját figyelemmel kísérem, a fontos változásokról folyamatosan beszámolok majd.