A nyugdíj melletti munkavégzés milyen korlátait célszerű lebontani?

A nyugdíj melletti munkavégzés milyen korlátait célszerű lebontani?

A Kormányinfón elhangzott, hogy enyhülnek a nyugdíj melletti munkavégzés terhei és korlátai. Mi várható e bejelentés kapcsán?

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha érdekli, hogyan változnak a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségei, iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére!

 

A június 14-i Kormányinfón a sajtóhírek szerint a következő hangzott el a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán:

"A jelenlegi szabályok szerint,ha egy nyugdíjas a minimálbér tizenkétszeresét keresi, akkor le kell mondani a nyugdíjáról. Ezt a szabályozást a kormány jövőre eltörli. Már korábban, a jövő évi költségvetés benyújtásakor kiderült, hogy további kedvezményt kaphatnak a nyugdíjasok: amennyiben munkát vállalnak, akkor semmilyen közteher nem terheli a jövedelmüket, csak a 15%-os szja-t kell megfizetni. Vagyis a munkáltatók számára is kedvező lesz az idősebb generáció foglalkoztatása."

Természetesen meg kell várnunk, hogy mi áll valójában – a leendő jogszabályi rendelkezések szövegében – e bejelentés mögött, mindenesetre édemes elemezni az elhangzottakat a jelenlegi szabályozás tükrében.

Érdemes elolvasnia a nyugdíj és hasonló ellátások melletti munkavégzés hatályos feltételeiről és korlátairól szóló legutóbbi összefoglalómat ahhoz, hogy könnyen tudja értelmezni a Kormányinfón elhangzottak jelentését.

 

 A kereset korlátozása

 

Amint az idézett összefoglalómból  is kiderül, a Kormányinfón elhangzott bejelentés első része téves információt tartalmaz: a nyugdíjas munkavállalónak ma sem kell lemondania a nyugdíjáról, ha a mellette szerzett keresete meghaladja a minimálbér 12-szeresét.

Egy hasonló korlátozás létezik ugyan, de az csak a korhatár előtt nyugdíjban részesülő hölgyekre (valamint a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyekre) vonatkozik, akik nyugdíját (ellátását) akkor kell az adott évben az adott év végéig felfüggeszteni, ha a keresetük a mindenkori minimálbér 18-szorosát meghaladja. (A minimálbér 12-szeresével kapcsolatos korlátozás nem létezik a nyugdíjakra vonatkozó hatályos magyar szabályozásban.)

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek a korhatáruk betöltése előtt (a lehetőség 2011. január 1-jei megnyílása óta több, mint 200 ezer nő vette igénybe ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, közülük 50 ezren azóta már a nyugdíjkorhatárukat is betöltve a korhatár feletti nyugdíjasok körébe tartoznak, így a korlátozás jelenleg 150 ezer hölgyet érint) sok esetben azért nem vállalnak teljes értékű munkát a nyugdíjuk mellett – akkor sem, ha lenne ehhez kedvük, erejük és szándékuk -, mert az ilyen nyugdíj melletti munkavégzéssel szerezhető keresetnek az említett éves keretösszeg szab felső határt.

Ebbe a korlátba akkor ütközik bele a munkavállaló hölgy,  ha a kedvezményes nyugdíja mellett végzett munkával szerzett bruttó, azaz e tekintetben nyugdíjjárulék alapját képező éves (vagyis az adott év első napjától számított) keresete összege el nem éri a mindenkori minimálbér 18-szorosát (idén a bruttó 2.484.000 forintot).

Ha ugyanis az év valamelyik hónapjában a kereset eléri ezt az összeget, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetni kell a nők kedvezményes nyugdíjának folyósítását. Ha decemberben éri el az érintett hölgy ezt az összegkorlátot, akkor nem függesztik fel a nyugdíj folyósítását, de a decemberre járó nyugdíj összegét vissza kell fizetnie.

Azok a hölgyek, akiket jól fizető munka várhatna – például a hiányszakmákban szükséges  speciális szakképzettségük és kincset érő tapasztalati tőkéjük alapján – sok esetben nem vállalják el a munkát, mert nyilván nem akarják veszélyeztetni a kedvezményes nyugdíjukat, és a minimálbér másfélszerese mint havi kereseti maximum nem elég meggyőző érv e megfontolás legyőzésére. (Hasonlóan érvényesül ez a visszatartó erő a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban és hasonló juttatásokban részesülő, a korhatárukat még nem betöltött személyek esetében is.)

 

 A közszférában érvényesülő korlátozás

 

A Kormányinfón bejelentett szűkszavú információ sajnos nem is érinti a nyugdíj melletti munkavégzés leglényegesebb korlátozását: azt, hogy a közszférában nyugdíjasként engedéllyel munkát vállaló köztisztviselő, közalkalmazott nyugdíjának folyósítását mindaddig felfüggesztik, amíg a közszolgálati jogviszonya tart - függetlenül attól, hogy mennyi az illetménye.

Ez a korlátozás véleményem szerint abban a pillanatban indokolatlanná vált, amint Magyarország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, s igaz ugyan, hogy hosszas pereskedés után tavaly a magyar állam jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt ebben a kérdésben, de a 2010-es évek elején fennállt körülmények megváltoztak, így ideje lenne a fölösleges korlát lebontásának.

 

A nyugdíj melletti munkával szerzett kereseteket terhelő közterhek

 

A Kormányinfón elhangzott második bejelentés lényegében a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben személyes közreműködésükért díjat kapó nyugdíjasoknak ma is járó, valóban nagy közteherviselési kedvezményt terjesztené ki - de pontosan nem derül ki, hogy kikre? Minden nyugdíjasra? A közszférában és a versenyszférában dolgozókra egyaránt? Mi szükség lesz így a nagy hátszéllel tavaly óta létrejött, száznál is több közérdekű nyugdíjas szövetkezetre?

Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjuk mellett munkát vállalni kívánó személyek előtt változatlanul rengeteg akadály tornyosul, talán érdemes végigvenni a legfőbb nehézségeket.

A munkavállalásra kész nyugdíjasok előtt tornyosuló első ilyen akadály, hogy ők önmagukban, egyedül nagyon nehezen találnak maguknak munkát. A legtöbb esetben a nyugdíjasok néhány sikertelen próbálkozás után feladják a munkavállalási kísérletezést, mert nem  tudják, hogyan folytathatnák tovább. A nyugdíjasok kapcsolati tőkéje gyorsan apad, ahogy idősödnek, így egyre kevesebb lehetséges munkáltatóhoz képesek eljutni, s nem tudják, hogyan kereshetnének meg több potenciális alkalmazót, ha az általuk ismert néhány vállalat vagy intézmény elutasította őket. A nyugdíjasok egyedül nem képesek a munkaerőpiaci kereslet és a nyugdíjas munkavállalói kínálat összehangolására. Az egyéni munkakeresés nehézségei megmaradnak akkor is, ha  nyugdíj melletti munkavégzés pénzügyi korlátozása megszűnne vagy enyhülne.

A munkát vállaló nyugdíjasok előtti második leglényegesebb akadály, hogy jelenleg lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének: az szja (15%) mellett fizetniük kell a nyugdíjjárulékot (10%) és a természetbeni egészégbiztosítási járulékot (4%), csak a pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerőpiaci-járulék (1,5%) megfizetése alól mentesülnek. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe jogosultságot szereznek a nyugdíjuk emelésére (az éves kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét a következő évtől).

Egészségügyi ellátásra jogosultak a nyugdíjas státuszukból fakadóan, táppénzre viszont nem (hiszen nem fizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot).

Ha a javaslat szerint a nyugdíjas munkavállalónak a jövőben nem kellene fizetnie a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem, akkor további 14 százalékponttal javulna a helyzetük, vagyis ennyivel nőhetne azonos bruttó bér mellett a nettójuk (hiszen a bruttó bérüket csak a pillanatnyilag 15% szja terhelné, de ennek csökkentését is folyamatosan napirenden tartja a kormányzat). Igaz, hogy cserébe nem járna nekik a "félszázalékos" nyugdíjnövelés, hiszen nem fizetnének nyugdíjjárulékot.

A jelenlegi magas közterhek miatt a munkáltatók is vonakodnak a nyugdíjasok tömeges alkalmazásától, hiszen nekik kell kitermelniük a bért terhelő közterheket, ráadásul munkáltatóként csak kisösszegű támogatásban részesülnek a nyugdíjas foglalkoztatott után: a szociális hozzájárulási adó mértéke ilyen esetben a szokásos mérték fele (idén a 19,5%, jövőre a tervezett 17,5% mértékű szocho fele), de csak legfeljebb havi 100 ezer Ft bruttó bér erejéig. Vagyis idén a jelenleg hatályos szabályok szerint a munkáltatói megtakarítás egy nyugdíjas munkavállallón maximum mindössze 9750 Ft, jövőre ennél is kevesebb, 8750 Ft – ha nem változnak e támogatási szabályok, de erről nem esett egy szó sem a Kormányinfón.

A munkáltatók azért sem rajonganak, hogy a nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilletik a Munka Törvénykönyvében szabályozott jogosultságok, mint az aktív korú dolgozókat (pl. szabadság, fizetett ünnepnapok, felmondással járó kötelező kiadások). Ez az egyik fő érv a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek mellett, hiszen egy ilyen szövetkezet megbízása esetén a munkáltatónak nem kell törődnie a fenti jogosultságokkal.

Ráadásul a hirtelen kegyvesztetté válni látszó közérdekű nyugdíjas szövetkezetek további előnyökkel is rendelkeznek, amelyeket szintén figyelembe kell majd venni a beharangozott enyhítések valódi tartalmának megismerését követően. Ilyen előny a nyugdíjas szövetkezeti tag részére adható adómentes juttatások köre.

A knysz-tag részére nyújtható adómentes juttatás törvényi meghatározása a következő:

a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként

a) élelmiszer,

b) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy

c) fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

Az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

E rendelkezés alapján a nyugdíjas knysz-tag a személyes közreműködése ellenértékeként teljesen adó-és járulékmentesen kaphat a mindenkori minimálbér erejéig élelmiszert (egyfajta közteher-mentes természetbeni juttatásként), valamint a szövetkezet által előállított javakat (ha van ilyen), továbbá Erzsébet-utalványt (ez utóbbit legfeljebb a minimálbér negyedét meg nem haladó mértékben).

Vagyis idén havi 138.000 Ft erejéig a nyugdíjas knysz-tag a szövetkezettől kapott élelmiszerből feltöltheti a hűtőjét, amelybe idén 34.500 Ft erejéig Erzsébet-utalvánnyal vásárolt fogyasztásra kész ételek is kerülhetnek.

De ez még nem minden! A közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának

a) élelmiszer,

b) fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is adómentes!

Az élelmiszer juttatás értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Vagyis ha a knysz közösségi alapjában lesz elég pénz, onnan a szövetkezeti alapszabály rendelkezéseivel összhangban támogatásként vagy segélyként a knysz-tag vagy családtagja a minimálbér erejéig további élelmiszerjuttatást, illetve Erzsébet-utalványt kaphat.

Ez esetben a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány értékét már nem korlátozza a törvény a minimálbér 25%-ában, vagyis idén akár 138.000 Ft értékben is adhat Erzsébet-utalvány formájában a szövetkezet ilyen támogatást vagy juttatást a knysz nyugdíjas tagjának vagy családtagjának. Ez a támogatás vagy juttatás már nem függ a nyugdíjas knysz-tag személyes közreműködésének mértékétől, vagyis akár olyan tagok és családtagjaik is támogathatók ilyen módon, akiknek az adott hónapban nem jutott munka.

Összefoglalómat a knysz előnyeiről IDE KATTINTVA olvashatja.  

 

Természetesen minden dolgozni vágyó nyugdíjas örülhet, ha versengeni kezdenek érte a munkaerő-szűkében lévő munkáltatók, legyen akár tagja nyugdíjas szövetkezetnek, akár nem.

Az érintett nyugdíjasokkal együtt nagy érdeklődéssel várom, hogy milyen új rendelkezések hatályba lépésére kerül sor a nyugdíj melletti munkavégzés könnyítése és vonzerejének növelése érdekében...

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...