A nyugdíj melletti munkavégzés hiperkedvezményessé vált 2019-ben

A nyugdíj melletti munkavégzés hiperkedvezményessé vált 2019-ben

Idén hiperkedvezményessé vált mind a dolgozni kívánó nyugdíjasok, mind az őket alkalmazó munkáltatók részére a foglalkoztatás. Ennek lehetőségei elemzem mind a munkaadó, mind a nyugdíjas munkavállaló szempontjából. Minden érdekeltnek érdemes elolvasnia!

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Iratkozzon föl a NyugdíjGuru News heti hírlevelére, ha nem akar lemaradni a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat érintő sorozatos változásokról!

 

Ha én munkáltató lennék…

 

Ha én munkáltató lennék és munkaerőhiánnyal küszködnék, akkor idén a toborzási figyelmem jó részét a nyugdíjasokra fordítanám.

Miért? Mert 2019-ben a nyugdíjasok foglalkoztatása minden eddiginél előnyösöbbé és könnyebbé vált a munkáltatók számára.

 

Alapvetően három lehetőség közül választhat

egy nyugdíjas dolgozót foglalkoztatni kívánó munkáltató:

 

1) munkaviszonyban foglalkoztathat nyugdíjas munkavállalót (a korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek is e kategóriába tartoznak),

2) ha nem akar bajlódni a munkaviszonnyal járó adminisztratív kötelezettségekkel és költségekkel (pl. szabadság, betegszabadság kérdése), akkor szerződhet egy közérdekű nyugdíjas szövetkezettel, sőt, létre is hozhat magának egy ilyen nyusz-t,

3) ha egyik variáció sem felel meg a munkáltatónak, akkor megbízását adhat olyan nyugdíjasnak, aki a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.

 

 

1)

Munkaviszonyban végzett munka nyugdíj mellett

 

Miért előnyös a nyugdíjasnak?

 

Mert több lesz a nettó keresete, mint korábban.

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas dolgozó keresetét 2019. január 1-je óta kizárólag a 15% szja terheli.

Vagyis a nyugdíjas dolgozó mentesül a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetése alól (a 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% munkaerő-piaci járulékot egyébként sem kell fizetnie egy nyugdíj mellett dolgozónak).

Idén így  egy nyugdíjas dolgozónak 14%-kal magasabb lesz a nettó keresete változatlan összegű bruttó kereset esetén (100 ezer Ft bruttót feltételezve a tavalyi 71 ezer helyett 85 ezer lesz a nettója).

 

Miért előnyös a munkáltatónak?

 

Mert a nyugdíjas munkáltatója ilyen esetben a nyugdíjas dolgozó bruttó bére után összeghatár nélkül mentesül a szociális hozzájárulási adó (19,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) fizetése alól, azaz 21%-kal kevesebbe kerül neki egy nyugdíjas dolgozó, mint egy aktív korú foglalkoztatott. Ha a szocho mértéke júliustól 17,5%-ra csökken, akkor is 19% lesz a megtakarítás mértéke a munkáltató számára!

 

Az állami közteher-engedmények miatt mindkét fél jól jár ebben a konstrukcióban.

 

Mindez persze csak a versenyszférában, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasra igaz.

A közszférában ugyanis változatlanul fennmaradnak idén is a nyugdíj melletti munkavégzést érintő korlátozások. A közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez ráadásul változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt. Ideje lenne már megszüntetni ezt az okafogyottá vált korlátozást is – hiszen a korlátozást a hivatalos indoklás szerint annak idején azért vezették be, mert a nehézségekkel küzdő költségvetésből nem akartak két jogcímen is fizetni a nyugdíjas közalkalmazottnak (illetmény, nyugdíj). A költségvetés azóta rendbe jött, ezért e korlátozás indokolatlanná vált. Sok gondot meg lehetne előzni, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottakat nem kellene elküldeni.

 

 

A versenyszférában munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjast és munkáltatóját megillető hiperkedvezmények "ára", hogy a nyugdíjas e keresete alapján nem jogosult az ún. félszázalékos nyugdíjnövelésre, mert az csak olyan keresetek alapján jár, ami után fizették a 10% nyugdíjjárulékot. De ez pici ár a nagy nyereséghez képest. A “fél százalék” ugyanis úgy értendő, hogy az adott nyugdíjas nyugdíjjárulék alapját képező összesített éves keresete egytizenketted részének fél százalékával kell növelni a tárgyévet követő évtől a nyugdíj összegét - azaz az éves kereset 1/2400-ad részével – ez például havi 100.000 Ft bruttó kereset, azaz havi 10.000 Ft nyugdíjjárulék fizetése esetén a következő évtől havi 500 Ft nyugdíjemelést jelent…).

További “ára” a hiperkedvezményeknek, hogy a nyugdíjas a munkavállalói jogviszonyára tekintettel nem minősül a társadalombiztosítás rendszerében biztosítottnak. (Természetesen nyugdíjas minőségére tekintettel továbbra is jogosult természetbeni tb-ellátásra.)

 

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek részére további hatalmas kedvezmény, hogy ha ilyen munkaviszonyban dolgoznak a nyugdíjuk mellett idén, akkor már nem kell figyelniük az éves összeghatárra (a minimálbér 18-szorosára, ami idén 149.000 x 18 = 2.682.000 forint), vagyis e hölgyek is annyit kereshetnek, amennyit csak tudnak. (A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben személyesen közreműködő, kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgyeknek sem kell figyelniük az éves összeghatárra.  Más jogviszonyokban azonban továbbra is figyelniük kell, ha az ott szerzett keresetüket terheli nyugdíjjárulék.)

 

E megoldás további előnye, hogy a munkáját a nyugdíja mellett folytatni kívánó nyugdíjas a munkaviszonya megszüntetése nélkül, pillanatnyi megszakítás nélkül folytathatja - immáron nyugdíjasként - a munkáját e kedvező feltételek mellett. (A munkáltatnak természetesen a dolgozói státus változását be kell jelentenie a NAV részére. A NAV vonatkozó tájékoztatóját IDE KATTINTVA érdemes elolvasni.)

 

E nagyon kedvezményes szabályok alapján mit érdemes

egy munkaerőt kereső munkáltatónak tennie idén?

 

A legfőbb szabály: ne várjon arra, hogy a nyugdíjasok tömegei megostromolják a felvételi irodáját… Neki kell cselekednie!

Keresse meg az összes olyan nyugdíjba vonult dolgozóját, akit szívesen alkalmazna az új szabályok alapján, és hívja meg őket egy toborzási beszélgetésre.

Kérjen tőlük ajánlást a szintén nyugdíjas családtagjaikhoz, barátaikhoz, ismerőseikhez, és őket is keresse meg.

A cég összes internetes felületén (honlap, Facebook-oldal, egyéb közösségi médium felület) központi helyen helyezze el a nyugdíjasok felvételére vonatkozó hirdetését, ugyanezt tegye meg a nagy állásközvetítő portálokon is. Ha van hírlevele, abban is folyamatosan szerepeljen a nyugdíjasok toborzásával kapcsolatos ajánlata.

Keresse meg a környezetében aktív nyugdíjas szervezeteket, szövetségeket, egyesületeket, kérjen tőlük bemutatkozási lehetőséget.

Kérjen ajánlást az összes szállítójától és megrendelőjétől is az ő látókörükben élő nyugdíjasok eléréséhez.

 

2)

Szolgáltatási szerződés kötése közérdekű nyugdíjas szövetkezettel

 

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben személyesen közreműködő nyugdíjas tag díjazására vonatkozó, a fentiekben ismertetett munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasra vonatkozó szabályokhoz hasonló hiperkedvezmények nem változnak idén - ennek ellenére a jelek szerint a nyusz-ok kissé zavarodottan keresik a helyüket az új feltételrendszerben.

Munkáltatóként mindenek előtt tekintse át a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozó, idén is változatlanul hatályban maradt szabályozást, amelyet az IDE KATTINTVA olvasható összefoglalómból ismerhet meg.

 

 

Dióhéjban e megoldás előnyeiről:

 

Előny a nyugdíjasnak:

A nyusz nyugdíjas tagjának díjazását semmilyen közteher nem terheli az szja-n kívül, de az szja alól is mentesülni lehet a mindenkori minimálbér (sőt, annak kétszerese!) erejéig – ennek megoldási módjait a hivatkozott összefoglalómban részletezem.

 

Előny a foglalkoztatónak:

A nyugdíjast nyusz-tagként foglalkoztató munkáltató a nyugdíjas dolgozónak semmilyen jogcímen nem fizet, hanem a szövetkezettel kötött megállapodása alapján a knysz részére fizet a szövetkezet számlája ellenében szolgáltatási díjat. (A nyugdíjas taggal a knysz számol el, személyes közreműködése arányában.)

A munkáltató így mentesül a bérrel kapcsolatos összes közteher, az összes bérszámfejtési adminisztráció alól, miközben sem betegszabadságot, sem szabadságot, sem munkaszüneti napokat nem kell fizetnie a szövetkezeti tagok után.

Ha nincs megelégedve a knysz-tag munkavállaló tevékenységével, csak jelzi a szövetkezetnek, hogy cserét kér, nem kell bajlódnia a jogviszony megszüntetésével.

A munkáltató csak a ledolgozott óráknak megfelelő díjazást köteles fizetni.

A foglalkoztatót a szolgáltatási díj kapcsán áfa-fizetési kötelezettség terheli (a fordított áfázás szabályainak megfelelően).

 

Előny a szövetkezetnek:

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet szintén rendkívül előnyös helyzetben működhet: az általa a nyugdíjas tagjai részére a személyes közreműködésük arányában fizetett díjazás után nem kell közterheket fizetnie (teljes mértékben mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól).

A társasági adó tekintetében kedvezményt jelent a nyusz-nak, hogy mentesül a tao-törvényben foglalt egyes kötelezettségek alól abban az esetben is, ha az adózás előtti eredménye vagy a törvényben meghatározott adóalapja nem érné el az ún. jövedelem-(nyereség)-minimumot.

 

Mit érdemes tennie annak a munkáltatónak,

akinek e megoldás szolgálná a legjobban az érdekeit?

 

Először is érdemes tisztázni, hogy a jelenleg működő közel 150 nyusz eddigi működése nem kifejezetten sikertörténet, vagyis sem a munkáltatók, sem a nyugdíjasok tömegei nem igazán vetették rá magukat erre a lehetőségre.

Mi lehet ennek az oka?

Szerintem egyértelműen az, hogy az érdekelt felek rosszul közelítették meg a nyusz lényegét.

Abból indultak ki, hogy a diákszövetkezetek mintájára létrehozott nyugdíjas szövetkezetek ugyanúgy működnek majd, mint a diákszövetkezetek, vagyis szakképzettséget nem igénylő segédmunkákra közvetítik majd ki alacsony díjazással és jellemzően rövid ideig tartó munkavégzéssel is megelégedő dolgozók tömegeit (árufeltöltő, rakodó, takarító, gyorséttermi dolgozó és így tovább).

Emiatt a magasabb képzettségű nyugdíjasok és a magasabb képzettségű munkaerőre vadászó munkáltatók eleve elfordultak a nyusz-októl.

A kegyelemdöfés idén január 1-jén érkezett, hiszen a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó új szabályozás tükrében a nyusz-ok látszólag értelmüket vesztették.

Vagy mégsem?

Szerintem nem.

Néhány vállalati kategóriában ugyanis változatlanul rendkívül előnyös lehet egy nyusz révén megoldani a munkaerő-problémák egy részét.

Azokról a közép- és nagyvállalatokról beszélek, amelyek évek, évtizedek óta több száz, több ezer embert foglalkoztatnak – akik közül időközben rengetegen nyugdíjba vonultak.

Ha én ilyen nagyvállalati HR-vezető lennék, már létre is hoztam volna a nagyvállalatnál dolgozott és az elmúlt néhány évben nyugdíjba vonult dolgozóim közreműködésével egy “saját” közérdekű nyugdíjas szövetkezetet, oda segítettem volna betoborozni a cég lehető legtöbb volt dolgozóját, akik az elmúlt években a cégtől vonultak nyugdíjba – és ezzel a nyusz-szal kötnék szolgáltatási szerződést.

Ha én nagyvállalati HR-vezető lennék, ki nem hagynám ezt a lehetőséget – különösen, ha olyan vállalat toborzási tevékenységéért felelnék, amely hosszabb idő óta működik, s a története során több ezer ember is ott dolgozott, így aztán több száz, több ezer “saját” nyugdíjast is megszólíthatnék.

Ha én postások, vasutasok, közműszolgáltatók, díjbeszedők, banki és biztosítási közvetítők, egészségügyi szakemberek, ápolók, szakmunkások és millió egyéb foglalkozási ág képviselőinek tucatjait vagy százait szeretném fölvenni, akkor nem hagyhatnám ki a hozzám legközelebbi munkaerő-forrás kiaknázását. Ez a munkaerő-forrás nem más, mint a saját volt dolgozóim, a tőlem nyugdíjba vonult munkatársak serege.

Ha nincs kedvem vagy lehetőségem “saját” nyugdíjas szövetkezetet létrehozni, akkor azonnal szerződnék egy jól működő nyusz-szal és e szövetkezetbe segíteném beléptetni a volt dolgozóimat.

A legfőbb szabály ez esetben is ugyanaz, mint amit hangsúlyoztam a munkaviszonyos megoldás esetén is: a munkáltató nem várhatja ölbe tett kézzel, hogy nála munkát vállalni akaró nyugdíjasok tömegei majd rátörik az ajtót. A munkáltatónak kell cselekednie!

 

 

3)

Nyugdíjas vállalkozó megbízása

 

2019-ben már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató munkáltató szocho-mentessége:

- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra,

- az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,

- a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint

- új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.

 

Az utolsó két kategóriában rejlő lehetőségeket az előző pontokban már elemeztük, nézzük most a nyugdíjas vállalkozókat.

 

Ha én nano-, mikro-, kis- vagy közepes vállalatot vezetnék, és bármely ok miatt nem választanám a nyugdíjas foglalkoztatás munkaviszonyos vagy nyusz-os formáját, akkor a legegyszerűbben úgy tudnék nyugdíjas dolgozót foglalkoztatni, ha megbízási szerődést kötnék a nyugdíjas vállalkozásával.

 

Különösen akkor előnyös ez a megoldás mindkét félnek, ha a nyugdíjas kisadózó vállalkozó.

A katás vállalkozók 2019- január 1-jétől már évi 12 millió forintig alanyi adómentes kisadózók, vagyis áfa-bevallási és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli őket.

 

Mit tennék tehát kisvállalati vezetőként, ha kis bevétel, vékony cashflow és ezer pénzügyi szorítás mellett is szükségem lenne szakképzett munkaerőre? Keresnék olyan nyugdíjas katást, akinek megbízást adhatnék az adott feladat elvégzésére.

 

A legfőbb cselekvési szabály e tekintetben is ugyanaz, mint a már ismertetett lehetőségek esetében: a munkaerőt kereső cégnek – ez esetben mint megbízónak – kell cselekednie, mert hiába vár arra, hogy a számára ideális nyugdíjas katás magától becsöngessen hozzá.

 

 

Az összefoglalómban említett fontosabb jogszabályi rendelkezések

 

Mentesség a járulékok alól

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről  szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)

 

5. § (1) E törvény alapján biztosított 

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) … álló személy …

b) a szövetkezet tagja … kivéve… a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját

 

Értelmező rendelkezés: Tbj. 4.§

f)  Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

4. az 1-2. pont szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

 

25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

 

25/A. § Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot

c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

 

Mentesség a szociális hozzájárulási adó alól

 

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

 

5. § (1) Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -

a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, társas vállalkozónak;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozónak, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; …

f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;

g) a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel.

 

 

Mentesség a szakképzési hozzájárulás alól

 

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

 

4. §

(1a) Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

 (2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

 

Az összefoglaló készítésének időpontja: 2019. január 13.

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...