Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíja 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Miért alacsonyabb a nők keresete?

(A kereseti rés magyarázata)

Fűrészfog-karrier

A nők karrierje életük során többször megszakadhat, majd újraindulhat. A nők pályaíve ugyanúgy kezd emelkedni, mint a férfiaké, de a gyermekszülés miatt visszazuhan, majd a gyermek bölcsődébe, óvodába íratása után újraindul, aztán megint visszazuhan, ha megszületik a második gyermek, utána megint nekilendül, de vagy a harmadik gyermek, vagy az idős közeli hozzátartozók kényszerű ápolása miatt megint visszakonyul, és így tovább.

Emiatt sokkal kiszolgáltatottabb egy nő a munkahelyén.

Láthatatlan munka

A láthatatlan munka (Unpaid Care and Domestic Work, UCDW) az a jellemzően nők által végzett, gyermekneveléssel, családtagok gondozásával és a háztartással kapcsolatban végzett munka, amely nem jelenik meg a GDP mérése során, noha az UCDW hiányában az egész gazdaság - és vele az egész társadalom - összeroskadna.

A nők által végzett láthatatlan munka világszerte napi 4 óra 20 perc munkavégzést jelentett, amelynek révén az ILO számításai szerint a nők 726 milliárd USD értékben járultak volna hozzá a 11 billió USD-re tehető globális GDP-hez, annak 6,6%-át állítva ezzel elő.

A láthatatlan munka 2024-es becsült időtartama Magyarországon napi 11 millió órát, éves szinten 4 milliárd órát tett ki, amit a 2024-ben mért átlagos bruttó órabérrel (3135 Ft) beszorozva 12.540 milliárd forintot, a 2024-es 81,5 ezer milliárd forint magyar GDP 15,4%-ával egyenértékú hozzáadott értéket kapunk.

Ez a 2025-ös nyugdíjkassza közel kétszerese. Ez azonban láthatatlan munka, így nem is látszik a hivatalos makrogazdasági adatokban.

A fűrészfog-karrier és a láthatatlan munka női nyugdíjvárományra gyakorolt negatív következményeit jelentősen enyhítené, ha a magyar nyugdíjrendszerben is lehetőség lenne a nyugdíjjogosultságok szülők közötti megosztására.

Ausztriában a nyugdíjszámlák rendszere lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben. Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. (A jóváírás mértéke minden évben a dolgozó szülő 14 havi bruttó keresete összegének az 1,78 százaléka.) Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés válás esetén sem vonható vissza. További mintaértékű osztrák szabály, hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 – járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni - mint a hazai rendszerben -, hogy melyik gyerek után mikor, milyen támogatást kapott a szülő.

A német nyugdíjrendszerben a kisgyermekek nevelése akár önmagában megalapozhatja az öregségi nyugdíjra való jogosultságot. A kisgyermek nevelése alapján a gyermek három éves koráig a szülők évente 1 nyugdíjpontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat. Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerezhet, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe minden évben – ezt jelenti az évi 1 nyugdíjpont gyermekenként. Az évi egy pontra a kisgyermekes szülő attól függetlenül jogosult, hogy folytat-e keresőtevékenységet. A gyermeknevelésre tekintettel további plusz nyugdíjpontok is járnak. Ha a gyermekét nevelő szülő dolgozik és fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor évente gyermekenként a gyermek 4-10 éves kora között egyharmad nyugdíjpontot kaphat, de évente összesen az összes gyermekére tekintettel is legfeljebb 1 pontot. (A gyermekszámtól is függő anyai nyugdíjjogosultság magyarországi hívei előtt feltehetően ez a pontrendszer lebeg példaként.)

A svéd nyugdíjrendszerben a kisebb keresetű, azaz a gyermekkel otthon maradó házastárs javára a magasabb keresetű házastárs átruházhatja a tárgyévi prémium nyugdíjjogosultságát (a svéd állami nyugdíjrendszer tényleges tőkefedezeti pillérét nevezik prémium nyugdíjpillérnek). Az átruházásról évente dönthetnek a házastársak. Emellett a gyermek négyéves koráig (örökbefogadott gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig) a szülő névleges egyéni nyugdíjszámláján nyugdíjjóváírás jár (a svéd állami nyugdíjrendszer névleges tőkefedezeti pillérében vezetik ezeket az egyéni nyugdíjszámlákat). A svéd állam által fizetett nyugdíjjárulék összegének (a nyugdíjjóváírás mértékének) alapjául szolgáló névleges jövedelmet háromféle számítási módszer szerint állapíthatják meg, ezek közül a szülő számára legjobb eredményre vezető névleges jövedelem alapján határozzák meg a nyugdíjjóváírást. A három számítás alapja: a gyermek születését megelőző évben elért jövedelem, vagy a nemzeti átlagjövedelem 75%-ával megegyező összeg, vagy a svéd jövedelemalap összege (iba). A szülők dönthetik el, hogy melyikük nyugdíjszámláin írják jóvá a gyermeknevelés alapján járó nyugdíjjogosultságokat. Ezek a nyugdíjjogosultságok attól függetlenül járnak az érintett szülőnek, hogy van-e egyéb jövedelme vagy más szülői ellátása.

Svájcban a hivatalosan keresőtevékenységet nem folytató anya a keresőtevékenységet folytató házastársa által fizetett járulékkal szerezhet biztosítási éveket (ez esetben a minimális nyugdíjjárulék legalább kétszeresét kell a házastársnak fizetnie). Emellett a svájci nyugdíjrendszerben a nők bónusz éveket szerezhetnek a gyermekneveléssel és a rokonápolással. A nem dolgozó hölgy nyugdíja összegét a házastárs járulékfizetése által megállapítható átlagjövedelem révén számítják ilyen esetben.

A felvillantott példák mindegyikében kulcsszerepet játszik a házastársak között megosztható nyugdíjjóváírás eszköze, amely a magyar nyugdíjrendszerben egyelőre azért nem másolható, mert nincsenek egyéni nyugdíjszámlák, amelyeken minden érintett nyugdíjjogosultsága egyértelműen és hitelesen nyilvántartható - és így akár egymás között is megosztható - lenne. A jelenleg működő, de érdemi funkciót betölteni nem képes társadalombiztosítási egyéni számlákat érdemes lehet ilyen indokok alapján is továbbfejleszteni.

Részmunkaidő

Többségében nők dolgoznak olyan foglalkoztatási formákban, amelyek révén csak alacsony nyugdíjváromány szerezhető. Ide tartoznak a részmunkaidős állások (akár minimálbér alatti, arányosított keresettel), az egyszerűsített foglalkoztatási formában végezhető (alkalmi) munkák, az őstermelői tevékenység, a kisadózással végzett vállalkozói tevékenységek, és így tovább.

Ha ilyen állásban egy érintett időszakban a járulékalapot képező kereset nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati időt is arányosítani kell a nyugdíjszámítás során, így kettős veszedelemnek van kitéve a megszerezhető nyugdíj összege: a siralmasan alacsony járulékalap mellett még a szolgálati idő is zsugorodhat.

Részmunkaidős állásokban a leépítés, így a munkanélküliség veszélye is nagyobb.

Alacsony fizetésű ágazatokban végzett munka

Az "elnőiesedett" szakmákban az elérhető átlagkereset is jellemzően alacsonyabb (szociális, otthonápolási, idősgondozói ágazatok, adminisztratív munkakörök, jogalkalmazói munkahelyek, stb.).

Ha alacsony(abb) életpálya átlagkereset számítható az érintett nő élete során szerzett bruttó keresetek alapján, akkor a nyugdíja is alacsony(abb) lesz.

Üvegplafon

A nők vezetői érvényesülése előtt változatlanul tornyosulnak az akadályok, a legszívósabban fennálló akadály az üvegplafon jelensége.

A vezető beosztásokban dolgozó nők karrierje egy szint után jellemzően beleütközik ebbe a láthatatlan plafonba, ezt bizonyítja, hogy 2023-ban Magyarországon a vezetőknek mindössze 35%-a volt nő, és keresetük átlagosan 23%-kal volt kisebb, mint a férfi vezetőké.

Látens nemi és életkori diszkrimináció

A nemi vagy életkori megkülönböztetés a munkaerőpiacon természetesen tilos Magyarországon is, ezért nem jelenhet meg olyan álláshirdetés, amelyben kikötik, hogy gyermekvállalás előtt álló nők, vagy kisgyermekes nők, vagy ötvenévesnél idősebb nők, stb. stb. ne is jelentkezzenek, de az érintett nők történetei szerint a rejtett előítéletek továbbra is erősen befolyásolhatják  a munkaerő felvételét és a karrier lehetőségek menedzselését.

Miért alacsonyabb a nők nyugdíja?

(A nyugdíjrés magyarázata)

A férfiak és a nők átlagos nyugdíja közötti különbséget (a nyugdíjrést) hasonló módon számíthatjuk, mint a kereseti rést. Az eljárás: a férfi átlagnyugdíj összegéből ki kell vonni a női átlagnyugdíj összegét, majd az  eredményt el kell osztani a férfi átlagnyugdíj összegével.

A KSH szerint 2025. januárban a férfi átlagnyugdíj 267 ezer Ft, a női átlagnyugdíj 228 ezer Ft volt, így a 2025-ös nyugdíjrés 14,6% volt.

Tavaly a nyugdíjrés 0,9%-kal kisebb volt, mint a 15,5%-os kereseti rés, ez elsősorban a Nők40 hatásának tulajdonítható. Átlagosan azonban továbbra is jelentős a nyugdíjak közötti különbség a nők hátrányára, ennek elsősorban a következő két tényező az oka.

Alacsonyabb életpálya-átlagkereset

A nyugdíj alapja az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja közötti időben szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset.

A kereseti rés következtében a női életpálya átlagkereset is alacsonyabb. Pozitív jellemző a magyar nyugdíjrendszerben, hogy a gyermekellátások jellemzően alacsony - sőt, a gyermeknevelést segítő ellátás (gyes) és a legalább három gyermekes édesanyáknak járó gyermeknevelési támogatás (gyet) esetében arcpirítóan alacsony - összege nem húzhatja le az életpálya átlagkereset összegét.

Rövidebb szolgálati idő

A nyugdíj összegét az életpálya átlagkereset mellett a szolgálati idő egész években kifejezett hossza határozza meg, mert ettől függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

A nők esetében - a Nők40 esetét kivéve - a szolgálati idő átlagosan öt évvel rövidebb, mint a férfiak esetében (33,5 év a férfiak 38,2 évével szemben).

A nők kedvezményes nyugdíja azért kivétel, mert az igényléséhez eleve legalább 40 évi jogosító időbe számítható szolgálati idő szükséges, így a Nők40-et minimum 40 évi, vagy hosszabb szolgálati idő alapján lehet megállapítani.

A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások összege szerint a nők hátrányosabb helyzetben vannak. De valóban ez a helyzet?

A nők tényleges helyzete a magyar nyugdíjrendszerben

Az előzőekben kibontott hátrányok és akadályok ellenére a nők helyzete korántsem rossz a magyar nyugdíjrendszerben: a látszat most is csal.

Három alapvető oka van annak, hogy a nők helyzete nem rosszabb a férfiakénál:

- a nők kedvezményes nyugdíja,

- a nők hosszabb várható élettartama, és

- az özvegyi nyugdíj.

A nők kedvezményes nyugdíja

A nők a korhatáruk betöltése előtt is teljes (levonás nélküli) nyugdíjat igényelhetnek, ha teljesítik a kedvezményes nyugdíj feltételeit, azaz szereznek legalább 40 évi jogosító időt, amelyből alapesetben 32 évet kell munkával megszerezniük, a maradék 8 évet gyermekneveléssel is megszerezhetik.

A nők kedvezményes nyugdíja levonás nélkül vehető igénybe annak ellenére, hogy korhatár előtti nyugdíjról van szó.

Ráadásul annak ellenére, hogy 2011 (a Nők40 bevezetése) óta a magyar nyugdíjkorhatár 62 évről egységesen 65 évre emelkedett,  a nők kedvezményes nyugdíjához változatlanul elegendő a 40 évi jogosító idő. Ennek következtében de facto kettős nyugdíjkorhatár alakult ki: a férfiaknak minden esetben kivétel nélkül 65 év, a nőknek viszont praktikusan ennél 3 évvel alacsonyabb életkor a Nők40 tömeges igénylési lehetősége miatt. (A 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt már a főiskolát, egyetemet végzett hölgyek többsége is igényelheti a kedvezményes nyugdíját, ha kívánja.)

Nem véletlen, hogy a Nők40 rendkívül népszerűvé vált, a nők által évente benyújtott nyugdíjigénylések kétharmada a kedvezményes nyugdíj megállapítását kéri.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek (vagyis azok a nők, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárukat, de már nyugdíjasok) nyugdíjára a teljes nyugdíjkasszából 2026-ban 538,6 milliárd forintot szánnak.

A Nők40-re így a teljes nyugdíjkassza (6996 milliárd forint) 7,7%-át költik - ez olyan plusz kiadás, amely nem jelenne meg, ha nem lenne nők kedvezményes nyugdíja, vagy jóval kisebb lehetne, ha a nők kedvezményes nyugdíját a modern nyugdíjrendszerekben bevett eljárásoknak megfelelően szabályoznák, vagyis a korhatár elérése előtt igénybe vett nyugdíj összegét levonás (málusz) terhelné.

A Nők40 költségvetési igénye többé-kevésbé megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével (idén 531,7 milliárd Ft a 13. havi nyugdíjakra).

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők ugyanúgy jogosultak a 13. havi nyugdíjra és a 14. havi nyugdíjra, mint a korbetöltött nyugdíjasok.

A Nők40 így egyértelműen a nők helyzetét javító pozitív diszkrimináció a nyugdíjrendszerben, közvetlenül az Alaptörvény egyik rendelkezése alapján.

A nők hosszabb várható élettartama

A 13. és 14. havi nyugdíjakkal együtt egy korbetöltött nyugdíjban részesülő hölgy 255 alkalommal kap nyugdíjat az élete során, 52 alkalommal többször, mint egy férfi, aki átlagosan 203 alkalommal kap nyugdíjat.

A magyar férfiak 65 éves korban várható további élettartama (14,4 év) ugyanis jelentősen, közel négy évvel rövidebb, mint a magyar nőké (18,2 év).

Egy Nők40-ben részesülő hölgy nem csak 52 hónappal, hanem átlagosan 94 hónappal több nyugdíjat kap, mint egy férfi.

(A nők kedvezményes nyugdíját átlagosan 62 éves kortól veszik igénybe a feltételeket teljesítő hölgyek, ami három teljes évnyi nyugdíjjal - 36 hónap -, plusz hárommal több 13. és hárommal több 14. havi nyugdíjjal, összesen 42 havi nyugdíjjal több ellátásra jogosítja őket, mint egy 65 éves életkorában nyugdíjba menő hölgyet - aki eleve 52 hónappal több nyugdíjat kap, mint egy férfi.)

Így a nők a kisebb nyugdíjuk ellenére is több jövedelemre tesznek sort hosszabb életük során, mint a férfiak, csak a pillanatfelvétel helyett az élettartam-videót kell megtekinteni.

Ha a 2025-ös átlagnyugdíjakkal (férfi: 267 ezer Ft, nő: 228 ezer Ft) a teljes várható élettartam alatt felvehető nyugdíjak összegével számolunk (az egyszerűség kedvéért változatlan, 2025. januári havi forintösszegben), akkor

- egy férfi 203 x 267 ezer forint =  54 millió 200 ezer forint összesített nyugdíj-jövedelemre,

- egy korbetöltött nyugdíjas nő 255 x 228 ezer forint = 58 millió 140 ezer Ft összesített nyugdíj-jövedelemre,

- egy 62 éves korában igénybe vett kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy 297 x 228 ezer forint = 67 millió 716 ezer forint összesített nyugdíj-jövedelemre tehet szert.

Az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján

- egy korbetöltött nyudíjban részesülő nő átlagosan 9,3%-kal,

- egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 19,5%-kal

nagyobb összeget kaphat saját jogú nyugdíjként, mint egy férfi.

További női előny, hogy a nyugdíjuk havi összege annak ellenére sem kisebb, hogy hosszabb ideig kapják ezt az ellátást, mint a férfiak.

A nyugdíj egy speciális életjáradék (élethossziglan jár), az összegét mégsem kell módosítani a várható élettartamok és azok esetleges változásai nyomán. (A svéd állami kereseti nyugdíj összege például változik a várható élettartamok függvényében, az évente közzétett életjáradék osztók alkalmazása nyomán.)

Özvegyi nyugdíj

Az özvegyi nyugdíjasok 85%-a nő, akik vagy a saját jogú nyugdíjuk mellett, vagy önálló ellátásként özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunyt férjet megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas, de elméleti nyugdíj számítható a részére). Ez az ellátás főszabályként egy évig jár, utána három esetben feléledhet az özvegyi nyugdíj (életkor, egészségi állapot vagy árvaellátás alapján). Ez a feléledő özvegyi nyugdíj 30%-os mértékű, ha az özvegy részesül saját jogú nyugdíjban (vagy nyugdíjszerű ellátásban).

Egy özvegy nő - ha teljesülnek a feléledés feltételei - akár élethossziglan özvegyi nyugdíjban is részesülhet, így a saját jogú nyugdíj-jövedelmét kiegészítheti a hozzátartozói nyugellátásból származó jövedelmével (a nők özvegyi nyugdíja jellemzően 41%-kal magasabb, mint a férfiak özvegyi nyugdíja).

A fenti három összetevő eredményeként nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.

A nyugdíjrendszer égető gondjai gender-semlegesek, egyként sújtják a férfiakat és a nőket.

Mindenekelőtt a mindkét nemet egyaránt fenyegető relatív nyugdíjas elszegényedés állandó kockázatát kell a nyugdíjemelési eljárás korszerűsítésével, az infláció mellett a nettó reálkereset növekedés figyelembe vételével, valorizációs és szolidaritási korrekciós mechanizmusok beépítésével elhárítani, amelyre a 2026-os választások után feltétlenül sort kell keríteni.