Fotó: Pixabay
Nőnapi körkép 2020: a nők és a gyermekek helyzete a magyar nyugdíjrendszerben
A nőket több tekintetben is kedvezményezi az időskori ellátórendszer a nők kedvezményes nyugdíjától az özvegyi nyugdíjon át a méltányossági lehetőségekig. A Nőnap alkalmával ezeket gyűjtöttem egy csokorba kedves hölgy Olvasóim részére!
Nőnapi körkép 2020:
a nők és a gyermekek helyzete a magyar nyugdíjrendszerben
A mai nyugdíjrendszer több területen is kedvezményezi a hölgyeket, valamint elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket, mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíja, a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, valamint a méltányossági lehetőségek tekintetében.
A világon egyedülálló módon kedvezményes ez a nyugdíj
A hölgyek a hatályos szabályozás szerint 2020-ban is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük). A kedvezményes nyugdíj igénylésének 2018. július 26-ától már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj. A világon egyedülálló módon nem terheli semmilyen levonás amiatt, hogy az érintett hölgy a nyugdíjkorhatára betöltése előtt veszi igénybe a nyugellátást. Emiatt nem is számítják újra a nyugdíj összegét, ha a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy betölti a nyugdíjkorhatárát.
A gyermeknevelés kapcsán szerezhető, jogosító időbe számítható szolgálati időtartamok
A nyugdíjrendszer a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időt.
A gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.
A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett azon szolgálati idő, amelyet gondozás vagy ápolás céljából kivett fizetés nélküli szabadság révén szerzett az anya, ugyanis a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha az az anyát háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Szintén a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz tehát minden esetben legalább 40 évi jogosultsági idő szükséges, amelyből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie legalább harminckét évet, kivéve két esetet:
- ha az igénylő nő részére súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, akkor harminc évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, illetve
- ha az igénylő nő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, akkor a fentiekben hivatkozott harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, valamint minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken (tehát: 5 gyermek: 1 év, 6 gyermek: 2 év, 7 gyermek: 3 év, 8 gyermek: 4 év, 9 gyermek: 5 év, 10 gyermek: 6 év, 11 gyermek: 7 év vonható le a 32 évből, ez a maximum. Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapott, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le).
A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak: az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.
Kedvezmény a nők kedvezményes nyugdíja összegének kiszámítása során
A gyermeknevelésre tekintettel folyósított rendszeres pénzellátások összege jellemzően alacsony, így fennállna annak a veszélye, hogy lerontanák a nyugdíj alapját képező számított havi nettó életpálya-átlagkereset összegét - ha a nyugdíjtörvény nem zárná ki ezt a veszélyt.
A törvény szerint ugyanis az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét, a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét, valamint az ezen ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet - a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.
A közszférában dolgozó és a Nők40-et igénylő hölgyek jogai
Minden évben tízezernyi közalkalmazott hölgy keresi a választ erre a kérdésre, aki a nyugdíjkorhatára betöltése előtt a Nők40 nyugdíjat igényelné. Miután a nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjigénylésnek már nem feltétele a keresőtevékenységgel járó biztosítási viszonyok - így a közalkalmazotti jogviszony - megszüntetése, ezt a körülményt nem is vizsgálja a nyugdíjmegállapító hatóság. Másként rendelkezik azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, amely szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Nők40 feltételét legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő hölgy a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igényli.
Vagyis abban az esetben, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt, akkor a munkáltatója a hölgy kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.Ehhez az érintett közalkalmazottnak természetesen a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával vagy hatósági bizonyítványával igazolnia kell a munkáltatója számára, hogy megszerezte az előírt jogosultsági időt.
Ez az eljárás alapjában eltér a korbetöltött öregségi nyugdíj igénylése során alkalmazott megoldástól. A Nők40 igénylése esetén ugyanis a felmentési időt a feltételek teljesülése napjától visszafelé kell számolni, a nyugdíjkorhatár betöltésével igényelt öregségi nyugdíj esetében viszont a felmentési idő a korhatár betöltésének napján kezdődik.
A felmentési időről is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezik, amely a nyugdíjba vonulás tekintetében jellemző esetekben nyolc hónapos felmentési időt biztosít: az általános hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól.
Végkielégítésre a közalkalmazotti jogviszony nyugdíjigénylés miatti megszüntetése esetén semmilyen esetben nem jogosult a közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra viszont jogosult lehet, hiszen a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, amely huszonöt év után kéthavi,harminc év után háromhavi, negyven év után öthavi illetménynek megfelelő összeg. Ha a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, akkor a részére a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat kell kifizetni a jogviszony megszűnésekor, azaz a felmentési idő utolsó napján.
Az időarányosan járó szabadságot az érintett hölgy részére a felmentési idő kezdete előtt, vagy legkésőbb a felmentési idő munkával töltött tartama terhére ki kell adni vagy azt meg kell váltani. A felmentési idő munkavégzési kötelezettség alól mentesített része terhére a szabadság nem adható ki.
A közszférában egyéb közszolgálati jellegű vagy szolgálati jogviszonyokban dolgozó hölgyekre vonatkozó szabályozás hasonló, kivéve a felmentési idő hosszát, amely jellemzően mindössze két hónap.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó nőket megillető kedvezmények
A nők kedvezményes nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban 2019. január 1-je óta korlátozás nélkül lehet dolgozni, ez így marad 2020-ban is.
2019. január 1-jétől ugyanis az éves összeghatár jelentősége megszűnt a kedvezményes nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozó hölgyek számára, miután a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozó nyugdíjas keresetét azóta semmilyen járulék nem terheli, kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni. Ennek következtében az ilyen keresetet már tavaly sem kellett beszámítani az éves keretösszegbe. Hasonló módon a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagként a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy szövetkezeti díjazását sem kellett és idén sem kell beszámítani.
Más jogviszonyokban (például vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban) folytatott keresőtevékenység esetén azonban 2020. június 30-áig még érvényesül az említett korlátozás, amely szerint a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható, amíg az érintett nyugdíjas hölgy társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelme nem éri el az éves összeghatárt (a minimálbér 18-szorosát, 2020-ban 161.000 x 18 = 2.898.000 forintot). Ez a korlátozás eddig csak akkor szűnt meg, ha az érintett hölgy betöltötte a nyugdíjkorhatárát. 2020. július 1-jétől azonban minden nyugdíj melletti keresőtevékenységgel szerzett kereset és jövedelem járulékmentessé válik, ennek következtében a nők kedvezményes nyugdíja mellett bármely jogviszonyban korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. A fentiekből következően a kedvezményes nyugdíjuk mellett a versenyszférában nem munkaviszonyban dolgozó hölgyeknek a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelme 2020. első félévében 2.898.000 forint lehet, míg a második félévben már bármilyen jogviszonyban bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk mellett.
A közszférában végzett munka esetén azonban a kedvezményes nyugdíj folyósítását 2020-ban is szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett hölgy (előzetes kormányzati engedéllyel létesített) közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll.
A kedvezményes nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem alapján a nyugdíjas hölgy nyugdíjnövelésre jogosult, amelyet 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság a NAV hivatalos adatközlése alapján hivatalból (nem kérelemre) állapít meg. A nyugdíjnövelés során az előző évben szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét. (Az 1/2400-ad úgy adódik, hogy az éves kereset 1/12-ed részének 0,5%-a az emelés mértéke a törvény szövege szerint. Ha pl. 2017-ben az éves bruttó kereset 1,2 millió forint volt, akkor 2018 januárjától a nyugdíj összegét 500 Ft-tal kellett megemelni. ) Miután erre a nyugdíjnövelésre csak a nyugdíjjárulék alapját képező keresetekre tekintettel kerülhet sor, 2019. január 1-jétől a kedvezményes nyugdíjuk mellett munkaviszonyban dolgozó hölgyek már nem számíthatnak ilyen növelésre, hiszen a keresetüket nem terheli nyugdíjjárulék. Szintén nem jár emelés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagjaként kapott díjazás alapján.2020. július 1-jével pedig minden jogviszony tekintetében megszűnik ez a nyugdíjnövelési lehetőség, hiszen a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban szerzett kereset vagy jövedelem járulékmentessé válik.
A jogosító idővel kapcsolatban hölgyek ezrei méltatlankodnak
A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán a jogosultsági idővel van az érintett hölgyek legtöbb gondja.
Miért nem számít be a jogosító időbe tanulmányi idő? Miért az alacsonyabb iskolai végzettségű nőket részesítik előnyben? Miért csak a szakmunkásképzők és szakképző iskolák kötelező nyári szakmai gyakorlata számítható be?
Miért nem számítható be a felnőtt hozzátartozó ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási időtartama? Hiszen tipikusan női feladat ez, amely visszatarthatja a nőket - a férfiakhoz képest - a karriertől, a keresettől, az önkiteljesedéstől!
A gyermekek ápolása kapcsán miért csak a súlyosan fogyatékos gyermek számít? A fogyatékkal élő vagy a tartósan beteg gyermek miért nem (ami pedig az özvegyi nyugdíjnál is számít)? Miért nem számítható be a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósításának ideje teljes egészében? Nem az anyai teljesítményt honoráljuk? A nők láthatatlan munkáját, amely olyan természetes, mint ahogy a méhek beporozzák a termést nekünk? Mégsem számítjuk a GDP-be? És a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe is csak főszabályként 8 évben korlátozva.
Tipikusan az alacsonyabb iskolai végzettségű nők és az 50 évesnél idősebb nők veszíthetik el gyorsan a munkájukat - miért nem számít be a munkanélküli ellátások folyósításának ideje a jogosító időbe?
Szigorítási veszély
Vigyázni kell azonban a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek enyhítésére irányuló követelésekkel, mivel a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése miatt a nők egyre nagyobb hányada veheti igénybe a korhatára betöltése előtt ezt a kedvezményes nyugdíjat.
Az utóbbi években a nyugdíjat igénylő hölgyek kétharmada kedvezményes nyugdíj iránti igényt terjeszt elő, ennek következtében a teljes nyugdíjkiadások körében évről-évre nő a kedvezményes nyugdíjak fedezetét biztosító előirányzat összege. 2020-ban a nők kedvezményes nyugdíjának kifizetésére tervezett előirányzat (286 milliárd Ft) elérte a korhatár feletti öregségi nyugdíjakra fordítandó kiadások (2.888 milliárd Ft) 10%-át, miközben a korhatár alatti Nők40-ben részesülő hölgyek létszáma (130 ezer fő) az öregségi nyugdíjasok teljes létszámának (picivel több, mint két millió fő) mindössze a 6,5%-a.
Mindezek miatt a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítása inkább elképzelhető, mint az enyhítésük. Idén biztosan nem, valószínűleg még jövőre sem kell ettől tartani, 2022-től azonban - amikor a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik - valószínűleg nőhet a jogosító idő követelménye vagy bevezethetnek valamilyen korhatár előtti levonást (az európai nyugdíjrendszerekben jellemzően annyiszor 4-5%-kal kisebb a nyugdíj összege, ahány évvel a korhatár betöltése előtt veszik igénybe). Ez utóbbi megoldással ráadásul a férfiak előtt is megnyílhatna a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége.
Gyermekneveléssel szerezhető szolgálati idő
A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán felsorolt, gyernekneveléssel szerezhető szolgálati időtartamok a korbetöltött öregségi nyugdíj tekintetében teljes egészében, korlátozás nélkül beszámítanak.
Kedvezmény a korbetöltött öregségi nyugdíj összegének kiszámítása során
A gyermeknevelésre tekintettel folyósított rendszeres pénzellátások összege jellemzően alacsony, így fennállna annak a veszélye, hogy lerontanák a nyugdíj alapját képező számított havi nettó életpálya átlagkereset összegét - ha a nyugdíjtörvény nem zárná ki ezt a veszélyt.
A törvény szerint ugyanis az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét, a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét, valamint az ezen ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet - a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.
A szolgálati idő arányosítása
A nyugdíjrendszer 2004. január 1-jétől a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál rendeli alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál már nem.
Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező, ugyanis résznyugdíjra nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett és a minimálbérnél kisebb összeget keresett (ami után fizette a járulékokat). Ugyanez vonatkozhat az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó vagy éppen a katás vállalkozó hölgyekre is.
Természetesen a Nők40-re jogosító idő feltétele is teljesíthető ilyen módon. Egyszerű példa: ha az érintett hölgy havi 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozó, akkor a nyugdíj számítása során majd figyelembe vehető szolgálati idejét arányosítani kell a törvény által meghatározott számítási alap (2020-ban 98.100 forint) és az idei minimálbér (161 ezer forint) arányában, vagyis a nyugdíj számítása során nem 365 nap, hanem csak 224 nap vehető figyelembe 2020-ból. Viszont a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe 365 nap számít majd be 2020-ból, nem csak 224 nap.
Családi járulékkedvezmény érvényesítése
A társadalombiztosítási törvény szerint a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék összege.
A családi járulékkedvezmény havi összegét tehát a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján, ha a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy az Szja. törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.
Az igényelhető összeg nem lehet magasabb a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.
A csökkentés jelenleg 15% a szolgálati járandóság tekintetében. A korhatár előtti ellátást alapesetben nem terheli semmilyen csökkentés (csak a parlamenti képviselők esetében).
A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 2020-ban és az azt követő években 133 330 forint,három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható, de ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított 1 év), illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.
Özvegyi nyugdíj
A gyermekek szempontjából az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult "rendes" (feléledő) özvegyi nyugdíjra, aki a jogszerző (az elhunyt házastárs/élettárs) halála időpontjában házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően "rendes" özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti feltételek valamelyike az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik. Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt "rendes" özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.
Az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos társadalombiztosítási elvek tisztázatlanságáról és az ebből fakadó problémákról
Az alig egy évszázados múltra visszatekintő özvegyi nyugdíj rendszere eredetileg csak a saját jogon nyugdíjjogosultságot nem szerző, háztartásbeliként otthon a közös gyermekeket nevelő anya részére kívánt ellátást biztosítani a családfenntartó férj halála esetére akkor, ha a korábban eltartott özvegytől a saját jövedelem megszerzése társadalmilag egyáltalán nem volt elvárható, mert a saját munkaképessége (a gyereknevelésre, az egészségi állapotára vagy a saját életkorára tekintettel) jelentősen korlátozott volt.
A rendszer már születése idején sem adott özvegyi ellátást azoknak, akiktől várható volt, hogy maguk szerezzék meg a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet.
A gond az, hogy az égvilágon senki sem tisztázta eddig a nőkkel, hogy az özvegyi nyugdíj nem azért jár, mert meghalt a férjük. Az özvegyi nyugdíj nem kockázati életbiztosítás, amikor a biztosító (ez esetben a TB) minden további feltétel nélkül azért fizet a haláleseti kedvezményezettnek (a túlélő feleségnek), mert a biztosított (a férj) meghalt.
Az özvegyi nyugdíj valójában csak arra a kockázatra nyújt (ideiglenes és részleges) fedezetet, hogy a túlélő feleség a férj halálát követően a tradicionális családmodell tükrében és következtében nem képes önállóan eltartani magát és közös gyermekeiket.
Ezért van csak három lehetséges oka az özvegyi nyugdíjnak (a tragédia közvetlen anyagi terheit vészhelyzeti segélyként enyhíteni hivatott ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után), s az okok mindegyike azt tükrözi, hogy az özvegy saját munka- és jövedelemszerző-képessége a társadalom által is elismert módon lényegesen csökkent mértékű: öregség miatt (az özvegy betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt), megváltozott munkaképesség miatt (az özvegy egészségi állapota legfeljebb 50%-os), vagy gyermeknevelés miatt (az anya az elhunyt apjuk jogán árvaellátásra jogosult kiskorú vagy tanulmányaikat folytató, legalább két gyermekét neveli, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodik).
A rendszer a fenti három okból csökkent munkaképesség bekövetkezésére szigorú korlátot szab: az okok valamelyikének fenn kell állnia már a haláleset időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 10 éven belül be kell következnie. (A 10 év szigorú jogvesztő határidő, így akár egyetlen nap miatt is eleshet az özvegy az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feléledésétől...)
E logika alapján érthető meg, hogy az özvegyi nyugdíj rendszere miért zárja ki a fiatal özvegyek többségét (akiknek több, mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig) az özvegyi nyugdíj feléledéséből: az ő tekintetükben helytálló lehet az a jogalkotói feltételezés, hogy képesek lesznek az önellátásra a gyász első sokkjának kiheverése után (amit viszont az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság az ő esetükben is elősegít).
E fiatal özvegyek közül csak azokat kedvezményezi a rendszer, akik legalább két árvát (illetőleg egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg árvát) nevelnek. E kisegítő szabály révén máris beszámít a gyermekszám és a gyermek egészségi állapota, akárcsak a nők kedvezményes nyugdíja esetében (emlékeztetőül: ott 5 vagy több gyermek, illetőleg egy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek nevelése szükséges a gyermekneveléssel szerezhető hosszabb szolgálati időhöz).
Az özvegyi nyugdíj rendszerének üzenete: ha fiatalon özvegyültél meg, akkor állj a lábadra és teremts önálló egzisztenciát - és lehetőleg menj férjhez újra. A gond csak az, hogy ezt senki sem közölte eddig a nőkkel. A túlnyomórészt férfi jogalkotók nyilván nem is tartották fontosnak az erről szóló társadalmi kommunikációt és párbeszédet. Ilyen párbeszéd hiányában viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos várakozások jelentősen meghaladják a tényleges lehetőségeket. Megoldás az lehetne, ha a hozzátartozói nyugdíjrendszer elkülönített járulékfedezetet kapna, de a hasonló törekvések már a baleseti járulék javaslata kapcsán is elvéreztek.
Az pedig, hogy özvegyi nyugdíjra a férfiak is jogosultak lehetnek, nyilván főhajtás a nemek egyenlőségének alapelve előtt - valójában ennek a társadalmi indokoltsága a fentiek tükrében erősen megkérdőjelezhető.
Özvegyi nyugdíjra egyébként 2020-ban 356,5 milliárd forintot irányoztak elő, vagyis a jogosultsági feltételek szigorúsága ellenére is nagyon jelentős tételt - és ennek 85%-át az özvegy hölgyek kapják.
Az árvaellátás rendszere szintén az egykeresős tradicionális családmodell jegyében fogant. Egyértelműen arra szolgál, hogy a szülő (eredetileg a családfenntartó apa) halála után enyhítse a gyermeknevelés, a tanulmányok folytatása kapcsán felmerülő anyagi terheket, amelyek a szülő halála után egyedül az özvegyre hárulnak.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy a korábbi életkorban elhunytak számára előírt könnyített szolgálati időfeltételeket teljesítette.
Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja az árva. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek házasságot köt vagy örökbe fogadják, vagy ha életben maradt szülőjeúj házasságot köt.
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Kivételes nyugellátás
Kivételes nyugellátást igényelhet az a személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de elutasították a minimálisan szükséges szolgálati idő hiányában a nyugdíjigényét - viszont e minimálisan szükséges szolgálati idő legalább felével azért rendelkezik (kivételes öregségi nyugdíj). Az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek a párja nem szerezte meg az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt, de annak legalább a fele mégis igazolható (kivételes özvegyi nyugdíj). Az az árva is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani (kivételes árvaellátás).
Minden méltányossági ügy az érintett személy kérelmére indul, vagyis nincs hivatalból történő eljárás. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a 16 évesnél fiatalabb gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt szülő a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.
A kivételes öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás minimális összege 14.250 Ft (a 28.500 Ft minimálnyugdíj összegének a fele), maximális összege 42.750 Ft (a minimálnyugdíj összegének másfélszerese) lehet 2020-ban is.
Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően, az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján van lehetőség. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (egyebek között az egészségi állapotról, a közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, a gyógyszerköltségekről, a közüzemi díjak esetleges elmaradásáról szóló igazolások csatolása, a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet leírása).
Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével (teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 20 év, résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő: 15 év; ennek a felével kell legalább rendelkezni).
Kivételes özvegyi nyugdíj és kivételes árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a nyugdíjtörvényben meghatározott szolgálati idő legalább felével rendelkezett, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt szülő az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy az árva az elhunyt szülő halálakor a 16. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem, és egészségi állapota legfeljebb 30 százalékos, továbbá akkor is, ha a külföldön is biztosítási időt szerzett elhunyt szülő Magyarországon nem szerezte ugyan meg az árvaellátás megállapításához szükséges szolgálati időt, de az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmények alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.
Kivételes méltányosságból az árvaellátás meghosszabbítása is kérhető, ha a 25. életévét betöltött árva felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (a hosszabbítás legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig tarthat).
Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára (minél több idő hiányzik, annál kisebb összeget lehet csak megállapítani a törvényi keretek között).
A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az a jogosultsági feltételek megléte esetén jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (utazási igazolvány, évenkénti rendszeres emelés, stb.).
A méltányossági jogkörben hozott döntések ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Kivételes nyugellátás-emelés
Méltányossági nyugdíjemelést 2020-ban az a nyugdíjkorhatárát betöltött öregségi nyugdíjas, vagy az a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy, vagy az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy, vagy az az árva kérelmezhet, akinek a nyugellátása (árvaellátása) és esetleges további rendszeres pénzellátása (ide nem értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 85 ezer forintot.
A rendszeres pénzellátásokat a szociális törvény sorolja föl. Ilyen ellátás például - sok egyéb mellett - a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.
Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (amely 2020-ban változatlanul 28.500 Ft) huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál. Így a nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás méltányossági emelése idén is legalább 2.850 Ft, legfeljebb 7.125 Ft lehet havonta. Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.
Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelmet hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) esetén a Magyar Államkincstár Központjához, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz, vagy a Magyar Államkincstár Központjához, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz lehet benyújtani.A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek.
A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (ilyenek lehetnek például az érintett vagy közeli hozzátartozója súlyos egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, a közüzemi díjak elmaradásról szóló és hasonló igazolások).
A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező kérelmezőt, a 70 éven felüli kérelmezőt, azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és azt a kérelmezőt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült. A Magyar Államkincstár Központ rendkívül indokolt esetben engedélyezheti a méltányossági nyugellátás-emelést akkor is, ha a nyugellátás megállapításától vagy a korábbi kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésétől három év még nem telt el, vagy a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 85 ezer forintot. Rendkívül indokolt esetben sem engedélyezhető azonban kivételes emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 90 ezer forintot.
Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni.
Egyszeri segély
A méltányossági nyugdíj és a méltányossági nyugdíjemelés mellett a nyugdíjtörvény lehetővé teszi egyszeri segély kérelmezését is a nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, ideértve a nők kedvezményes nyugdíját is, valamint hozzátartozói nyugellátásban - így özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban) részesülő személyek részére. Egyszeri segélyt az a nyugellátásban részesülő személy kérhet, aki a létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, és a havi bevétele nem haladja meg a 75 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, vagy a 85 ezer forintot, ha egyedül él.
Egyszeri segélyt évente egyszer lehet igényelni az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivataltól. Egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (katasztrófa vagy elemi csapás bekövetkeztének igazolása, egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás, stb.).Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.
Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetvea kérelmező vagy közeli hozzátartozója betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.
Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének (ami 2020-ban változatlanul 28.500 forint) másfélszeresét. Így 2020-ban az egyszeri segély minimum 15.000 forint, maximum 42.750 forint lehet.
A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát (2020-ban a 85.500 forintot).
A nők több rendelkezés alapján is jobban járnak az időskori ellátórendszerben, mint a férfiak.
Legfőképpen azért, mert a nők kedvezményes nyugdíja a világon egyedülálló módon olyan korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj, amelyet nem terhel semmilyen levonás. Ez nagyon komoly pozitív diszkrimináció a hölgyek javára, az Alaptörvény közvetlen rendelkezése alapján.
A kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához nem csak az erre jogosító időt, hanem az érintett hölgy által az élete során a nyugdíjba vonulása időpontjáig szerzett összes elismert szolgálati időt figyelembe veszik, vagyis pontosan olyan szabályok szerint állapítják meg a kedvezményes nyugdíj összegét, mint a korbetöltött öregségi nyugdíjét. Ezért a Nők40 saját jogú teljes öregségi nyugdíj.
A nyugdíjrendszer más módon is kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak, mégsem érvényesítenek az ő nyugdíjukkal szemben a hosszabb élettartamot tükröző semmilyen csökkentést. (Nem alkalmaznak életjáradéki osztókat a várható további élettartam hosszának alakulása függvényében, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.)
A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezmén«es nyugdíja miatt ez 62 év) átlagosan 20,8 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 64 és fél évesen) csak 14,6 év. Így egy nő átlagosan hat évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi.
Még tovább növeli a hölgyek időskori nyugdíjelőnyét az özvegyi nyugdíjuk. Miután a férfiak korábban halnak, az özvegyi nyugdíjasok 85%-a nő. Az özvegyi nyugdíjuk (ha saját nyugdíjuk is van) annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami a férjüket az elhalálozása időpontjában megillette (ha a férj már nyugdíjas volt) vagy megillette volna (ha a férj még nem volt nyugdíjas). Ha az özvegy hölgynek nincs saját nyugdíja vagy egyéb rendszeres pénzellátása, és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek fennállnak, akkor az özvegyi nyugdíja nem 30%-os, hanem 60%-os mértékű lesz.
Emellett a nők hosszabb élete miatt a kötelező szülőtartás kedvezményezettjei is elsősorban az édesanyák lesznek, hiszen időskorban az apa sokkal nagyobb valószínűséggel nincs már az élők sorában.
Szintén a hosszabb élet miatt az állam által fedezett időskori egészségügyi ellátások döntő hányadát is a hölgyek veszik igénybe, vagyis nagyobb mértékben terhelik az állami egészségügyi forrásokat, mint a korábban elhalálozó férfiak.
És miután sokkal több a nagyon idős hölgy, mint a nagyon idős férfi (egyébként az 50 évesnél idősebb évjáratok mindegyikében több a nő, mint a férfi!), a nyugdíjrendszer méltányossági lehetőségeivel is sokkal több rászoruló idős nyugdíjas hölgy élhet, mint férfi.
Természetesen folyamatosan a nők helyzetének javítására kell törekedni a nyugdíjrendszerben is, ehhez ösztönző példákkal szolgálhat az osztrák, a német, a svájci vagy a svéd nyugdíjrendszer.