Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A Nők40 igazi hungarikum: a világon egyedülálló módon levonás nélküli teljes öregségi nyugdíjat biztosít a feltételeit teljesítő hölgyek számára, annak ellenére, hogy a korhatáruk betöltése előtt vehetik igénybe ezt a kedvezményes nyugellátást. A korhatár előtti nyugdíjakat a világ összes nyugdíjrendszerében annyiszor 3-6 százalékos levonási büntetés terheli, ahány évvel a korhatár betöltése előtt igénylik az ilyen ellátásokat. Az unikális magyar kedvezmény ára, hogy a férfiak viszont semmilyen módon nem kérhetik a nyugdíjazásukat a korhatáruk betöltése előtt.

Tartalomjegyzék

Bevezető: Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról

A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete

A nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételei

A kedvezményes nyugdíj időfeltételei részletesen: 40 évi jogosultsági idő, azon belül főszabályként legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati idő

Jogosultsági és szolgálati idő összevetése és összefoglalása  - mi számítható be, mi nem számítható be

a) gyermekneveléssel kapcsolatban elismerhető idők

b) keresőtevékenységgel kapcsolatban elismerhető idők

c) nem beszámítható idők

Biztosítással járó jogviszony megszűnése: a nyugdíjigénylésnek nem feltétele, a közszférában azonban megszűnik a jogviszony

a) alap-kategóriák ismertetése

b) a legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésének módja: munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszonyok, fegyveres erők és rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyai, egészségügyi szolgálati jogviszony

Hatósági adategyeztetés és hatósági bizonyítvány igénylése

Nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés szabályai 2022-ben

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról

A hölgyek a hatályos szabályozás szerint 2022-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő,  vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük).

A kedvezményes nyugdíj igénylésének nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.

A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.

Erről olvassák el ezt az átfogó öszefoglalómat.

A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj. Nem terheli semmilyen levonás amiatt, hogy az érintett hölgy a nyugdíjkorhatára betöltése előtt veszi igénybe a nyugellátást. Emiatt nem is számítják újra a nyugdíj összegét, ha a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy betölti a nyugdíjkorhatárát.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármely jogviszonyban korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. 

A közszférában végzett munka esetén azonban a kedvezményes nyugdíj folyósítását 2022-ben is szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett hölgy (főszabály szerint előzetes kormányzati engedéllyel létesített) közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll. 

A dolgozó nyugdíjas hölgy keresetét semmilyen járulék nem terheli, kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetnie.

A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete

2022-ben is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit:

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. 

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

(Ez a hivatkozott rendelkezés a következő: 12.§ (2) … saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy

c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. – 1997. évi XXXI. törvény - VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.)

A nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételei

A nők kedvezményes nyugdíjának tehát csak két alapfeltétele van, viszont ezek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni.

A legtöbb félreértést e két időbeli feltétel okozza, pontosan amiatt, hogy ennek a két feltételnek együtt kell érvényesülnie.

Mindenképpen meg kell szerezni a legalább 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a legalább 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.

Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.

A jogosultsági idő alapképlete tehát:

legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő +

legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő =

legalább 40 évi jogosultsági idő.

Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A kedvezményes nyugdíj időfeltételei részletesen: 40 évi jogosultsági idő, azon belül főszabályként legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati idő

Az alapeset szerint tehát legalább 32 évet kell szerezni munkával, amelytől két különleges esetben lehet csak eltérni, vagyis 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időből:

a) Ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) a gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg.

Ez esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem “csak” 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie. 

A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett azon szolgálati idő, amelyet gondozás vagy ápolás céljából kivett fizetés nélküli szabadság révén szerzett az anya, ugyanis a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha az az anyát háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Szintén a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

b) Ha egy édesanya (örökbefogadó anya) a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl. 

Ez esetben szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás, a következők szerint:

5 gyermek esetén 1 évvel, azaz 31 évre

6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre

7 gyermek esetén 3 évvel, azaz 29 évre

8 gyermek esetén 4 évvel, azaz 28 évre

9 gyermek esetén 5 évvel, azaz 27 évre

10 gyermek esetén 6 évvel, azaz 26 évre

11 és több gyermek esetén 7 évvel, azaz 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye.

Ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.

Fontos kérdés a sokgyermekes családanyák számára, hogy ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül

- a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy

- megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek, mely szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,

a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy

c) aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.

A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint

- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá

- az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát

a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

A sokgyermekes édesanyák esetében is a gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó szabályai mellett meg kell ismernünk a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet (TnyR.) vonatkozó rendelkezéseit is:

12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a) az 1998. január 1-je és 2020. június 30-a között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXX. törvény) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése, vagy 2020. június 30-át követően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;

(e legutóbb említett kitétel, amely szerint a jogosító időbe beszámítható a régi társadalombiztosítási törvény "1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti" biztosítási idő is, a következőt jelenti: ha az érintett hölgy 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Az így szerzett biztosítási időt is be kell számítani a nők kedvezményes nyugdíjra való jogosultsági idejébe. A végkielégítés révén 2000. január 1-jétől már nem szerezhető szolgálati idő)

b) az 1998. január 1-jét megelőzően

1. az a) pont szerinti jogviszonyban,

2. a kisiparosként,

3. a magánkereskedőként,

4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,

5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,

7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,

8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,

9. a kisszövetkezet tagjaként,

10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,

11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,

12. az egyéni gazdálkodóként,

13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,

14. a külföldi munkavállalóként,

15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,

16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,

17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,

18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,

19. a közjegyzőként,

20. az önálló bírósági végrehajtóként,

21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,

22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint

23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján

szerzett szolgálati idő minősül.

(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b) a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik

ba) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

bb) a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A végrehajtási rendeletben hivatkozott 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) 5.§ (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők:

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

(2)  Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A végrehajtási rendeletben hivatkozott 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6.§ (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők:

6. § (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő  

a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,  

b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve 

ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,

bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és

bc) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

bd) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen - ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosított tagját,

d) egyéni vállalkozó,

e) társas vállalkozó,

f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, 

g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, 

h) mezőgazdasági őstermelő, kivéve 

ha) az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,

hb) az egyéb jogcímen - ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

hc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

i) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,  

j) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 29.§ (8) bekezdése a következő:

Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt

a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;

b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 36.§ a következő:

36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 41.§ a következő:

41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott. (Vagyis: Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.)

A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 44.§ (2) bekezdése a következő:

A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.

Ha személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Szolgálati idő és jogosultsági idő összefoglalása és összevetése

A szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlítását tartalmazza az alábbi összefoglalóm.

Általános szabályok

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha társadalombiztosítási jogviszonyban álltunk (ezt szabályozza a régi Tbj., az 1997. évi LXXX. törvény, és az azt 2020. július 1-jétől felváltó új Tbj., a 2019. évi CXXII. törvény) és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot (2020. január 1-jétől: társadalombiztosítási járulékot) levonták tőlünk vagy ez alól valamely jogszabály mentességet biztosított.

Hölgy Olvasóim emellett már tudják, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít

- a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő, valamint

- a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

A gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.

A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett azon szolgálati idő, amelyet gondozás vagy ápolás céljából kivett fizetés nélküli szabadság révén szerzett az anya, ugyanis a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha az az anyát háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Szintén a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A szabályozás a fentiekben ismertetett szolgálati időn kategóriákon felül más szolgálati időt a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem vesz figyelembe.

Figyelembe NEM vehető szolgálati idők 

(ezek az időtartamok NEM számítanak be a jogosultsági időbe)

Jellemzően ilyen - egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok a következők:

– a tanulmányi idő (sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek). A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani;

– a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,

– a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,

– a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,

– a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,

– a passzív (a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,

– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság más szabályok szerint szolgálati időnek minősülő része.

Amint említettem, a tanulmányi idők közül beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

Nagyon sok hölgy Olvasóm nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton. (Sok érintett hölgy méltatlankodik emiatt. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek.)

Jogosultsági feltételek összefoglalása a szolgálati idő szempontjából

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből tehát főszabályként 32 évet kell kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerezni.

Ha a hölgy gyermekek otthongondozási díjában részesül vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken.

Ennél kevesebb kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).

E tekintetben fontos tudnunk, hogy saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.

Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerezhető szolgálati idő, amely beszámít a jogosultsági időbe

Nézzük most azt meg, mi tekinthető keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, ami a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából a 40 éven belül főszabályként előírt 32 évbe beszámítható:

Beszámítható a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama – ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie.

A biztosítási jogviszonnyal járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal kapcsolatban rendszeresen sok kérdést kapok, ezért célszerű kiemelnem néhány olyan speciális foglalkoztatási jogviszonyt, amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:

–  a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),

–  az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama, ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás idejét, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napokat,

– a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani), a gyes melletti munkavégzés feltételeit a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályozza;

– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,

– a szakmunkástanuló kötelező, illetve a szakközépiskolai tanuló biztosítási jogviszonyban végzett nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is (erről részletesen írtam az előbbiekben),

 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam - de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező.),

- a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint (a korkedvezmény azonban nem vonható le a szükséges 40 évi jogosultsági időből vagy az azon belül szükséges 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből! A korkedvezmény kizárólag az érintett személyre irányadó nyugdíjkorhatár éveinek számából vonható le, hogy az így megkapott életkorban igényelhesse a korhatár előtti ellátását - de nem a nők kedvezményes nyugdíját!),

– a fagyszabadság időtartama, ha azt a 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján állapították meg,

– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

Ha Önnek személyes kérdése van a Nők40 nyugdíjjal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

A biztosítással járó jogviszony megszüntetése

Nem feltétele a nők kedvezményes nyugdíjának a biztosítási jogviszony megszüntetése, mégis nagyon sok érintett hölgy szeretné befejezni a munkát a nyugdíjazás révén. Ezért a legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatban összefoglalom e fejezetben a legfontosabb szabályokat – hangsúlyozva, hogy ez ma már nem törvényi feltétele a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének!

Munkaviszony megszüntetése

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében nincs külön rendelkezés arra az esetre, ha a munkaviszonyt a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kívánja megszüntetni az érintett hölgy.

A munkáltató tehát ilyen esetben nem köteles felmondással megszüntetni a munkaviszonyt.

A munkavállaló hölgy természetesen jogosult a felmondásra (az Mt. 65. - 67.§-ok rendelkezései szerint).

Viszont a legelőnyösebb megszüntetési mód abban az esetben, amikor a munkáltató nem hajlandó felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkáltató és a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó hölgy az Mt. 64.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel szünteti meg a munkaviszonyt. A közös megegyezésben térjenek ki a munkavégzés alóli felmentés idejére, a szabadság megváltására, valamint az esetleges végkielégítésre is.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a Kjt.) 30.§ (4) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő (a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénylő) közalkalmazott kérelmezi.

Vagyis abban az esetben, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt (és azon belül főszabályként a legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati időt), akkor a munkáltatója a hölgy kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.

Ehhez az érintett hölgynek természetesen bizonyítania kell a munkáltatója számára, hogy megszerezte az előírt jogosultsági időt. Erről szól a Kjt. 30.§ (5) bekezdése, mely szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett közalkalmazott hölgy.

A felmentési időről a Kjt. 33.§-a rendelkezik:

(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

A Kjt. 37/A.§ (2) bekezdése alapján a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

A Kjt. 59.§ (3) bekezdése szerint az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a Kjt. 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt történő munkáltatói felmentés esetén). A  Munka Törvénykönyve hivatkozott rendelkezése szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

Végkielégítésre ilyen esetben az érintett hölgy nem jogosult a Kjt. 37.§ (2) bekezdés b) pontja alapján: nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (vagyis azért, mert a nők kedvezményes nyugdíját igényli).

A jubileumi jutalomra viszont jogosult az érintett hölgy a Kjt. alábbi rendelkezéseinek megfelelően:

78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya ... megszűnik és ... felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

Vagyis a legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy részére a 40 éves jubileumi jutalom jár a jogviszony megszűnésének napján, azaz a felmentési idő utolsó napján.

Sok kérdést kaptam annak kapcsán is, hogy mi történik ilyen esetben az adott évben időarányosan járó, de fel nem használt szabadsággal. Az időarányosan járó szabadságot az érintett hölgy részére a felmentési idő kezdete előtt, vagy legkésőbb a felmentési idő munkával töltött tartama terhére ki kell adni vagy azt meg kell váltani: a közalkalmazottakra is alkalmazni kell a Mt.125. §-át, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A felmentési idő munkavégzési kötelezettség alól mentesített része terhére a szabadság nem adható ki.

Közszolgálati tisztviselői (kormánytisztviselői, köztisztviselői és hasonló) jogviszony megszüntetése

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi (vagyis az érintett hölgy igényli a nők kedvezményes nyugdíját).

A (6) bekezdés szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett hölgy. 

Köztisztviselők esetében a szabályozás nagyon szigorú a felmentési idő tekintetében:

68. § (1) A felmentési idő két hónap.

(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben (vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet munkavégzésre vagy közérdekű tevékenységre irányuló jogviszonyt is). A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.

(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.

(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

A nők kedvezményes nyugdíját igénylő köztisztviselő végkielégítésre a 69.§ (9) bekezdés és a 7.§ (1) bekezdés d) pontja alapján nem jogosult.

Jubielumi jutalomra a köztisztviselői törvény 150.§ (1)-(4) bekezdései rendelkezéseivel összhangban lehet jogosult az érintett köztisztviselő hölgy.

A köztisztviselői törvény 107. §  (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Hasonlóképpen szabályozza a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló hölgyek helyzetét a Nők40 igénylése esetén a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.):

107. § [A kormánytisztviselő felmentése]

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

A határozat igénylését ide kattintva indíthatja az érintett hölgy. 

111. § [A felmentési idő]

(1) A felmentési idő két hónap.

(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. Az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatóak a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.

(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.

(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

Végkielégítésre nem jogosult a Nők40-et igénylő kormánytisztviselő (Kit. 112.§ (10) bekezdés a) pontja és 280.§ (3) bekezdés d) pontja alapján).

Szolgálati elismerésre (Kit. 145.§) azonban jogosult lehet.

Honvédség és rendvédelmi szervek hivatásos állománya hölgy tagja szolgálati jogviszonyának megszüntetése

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 62.§ (2) bekezdés g) pontja szerint a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha az állománynak Tny. tv. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit) a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 86.§  (3) bekezdése szerint a hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel. (Érdekes megjegyezni, hogy ez az első törvényi előírás, amely nem csak a 40 évi jogosultsági idő meglétét rendeli igazolni, hanem a legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő megszerzését is, továbbá az összefoglalómban részletezett egyéb időfeltételek teljesítését is, ha sokgyermekes vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyáról van szó).

Egyebekben e két törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése kapcsán.

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló hölgy jogviszonyának megszüntetése

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény

12.§ (6) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

A további feltételeket a Munka Törvénykönyve szabályozza.

Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Adategyeztetés

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő, és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tisztázása érdekében célszerű előzetesen hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést indítani vagy hatósági bizonyítványt igényelni.

Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés kérelemre

2013. január 1-jétől megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem lehetősége, de helyette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 96/B. §-a alapján lehetőség van elektronikus kérelemre (az Ügyfélkapun keresztül) adategyeztetési eljárást lefolytatni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek tekintetében, illetőleg

- a biztosított a 96/E. §-ra hivatkozva hatósági bizonyítvány kiállítását is igényelheti.

Magyarországon szerzett szolgálati idők tekintetében hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem nyújtható be:

- a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő, azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő, és/vagy

- a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő, a kérelmező biztosításban töltött időszakairól szóló adatok, és/vagy

- a korkedvezményre jogosító idő igazolása iránt.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. §-a biztosítja annak lehetőségét, hogy a biztosított (volt biztosított) személy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, rá vonatkozó adatok meghatározott köréről - illeték- és költségmentesen – hatósági bizonyítvány formájában igazolást kérjen.

A biztosított (volt biztosított) személy

- a biztosításban töltött időszakokról,

- egyéb szolgálati időkről (ide értve a korkedvezményre jogosító idők igazolását is),

- nő esetén az életkortól független, kedvezményes öregségi nyugdíj igénybe vételéhez szükséges jogosultsági időről,

- a foglalkoztató adatairól,

- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresetről, jövedelemről,

- a foglalkoztató által levont és befizetett nyugdíjjárulékról, valamint

- az egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakokról

hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.

Hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásban szereplő

- teljes időszakra, vagy

- meghatározott időtartamokra, illetve

- meghatározott foglalkoztatóknál fennállt biztosítási jogviszonyokra vonatkozóan.

Ha valaki

- a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy

- 1954. december 31-ét követően született, és adategyeztetési eljárás lefolytatására még nem került sor,

a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

A társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés (nyilvántartás adataiba való betekintés, kivonat készítés, hatósági bizonyítvány kiállítása) a megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik.

Hatósági bizonyítvány iránti kérelmet olyan személy is benyújthat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § alapján, aki

- nem csak Magyarországon szerzett szolgálati időt, hanem valamelyik EU/EGT tagállamban, vagy Svájcban vagy Magyarországgal szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt kötött országban is, vagy

- magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.

Az ilyen személy ide kattintva indíthatja a hatósági bizonyítvány iránti kérelmi eljárást.

Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés szabályai 2022-ben

A nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenység a versenyszférában korlátlanul folytatható. A nyugdíj és a kereset korlátlanul fölvehető együtt. A keresetet kizárólag szja terheli, járulék nem. 

Szüneteltetés a közszférában

A nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását viszont mindaddig szüneteltetik, amíg közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszonya fennáll.

Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj - így a nők kedvezményes nyugdíja - folyósítását, ha a nyugdíjas hölgy:

- közalkalmazotti jogviszonyban, 

- egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 

- rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, 

- honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, 

- kormányzati szolgálati jogviszonyban, 

- adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, 

- politikai szolgálati jogviszonyban, 

- biztosi jogviszonyban, 

- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, 

- bírói szolgálati viszonyban, 

- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, 

- ügyészségi szolgálati viszonyban, 

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy 

- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

A vonatkozó törvényi rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a tartalmazza:

83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (Mely szerint az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg.)

Őszintén remélem, hogy minden olyan kedves hölgy Olvasóm, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, viszont a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, ÉS szeretne dolgozni (vagy dolgoznia kell), talál magának megfelelő és jól fizető munkát.

2022-ben érdemes minden érintettnek figyelnie a munkáltatók toborzó hirdetéseit, hiszen nekik is érdekükké vált a nyugdíjasok munkaviszonyban történő foglalkoztatása (miután teljes szocho-mentességben, vagyis 2022-ben 13 százaléknyi kedvezményben részesülnek a nyugdíjas munkavállaló keresete után). A munkaerőhiány a pandémiás időszakot követően ismét egyre erősebbé válik, így a dolgozni kívánó hölgyek a Nők40 mellett könnyebben találhatnak maguknak megfelelő állást.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?

Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül.

Ha Önnek személyes kérdése van a nyugdíjával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Az összefoglaló legutóbbi frissítésének kelte: 2022. január 24.