Milyen szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

Milyen szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

2020. 07. 11.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe a keresőtevékenységgel járó biztosítási időtartamok és a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási ideje számítható be. Részletes elemzésem az új társadalombiztosítási törvény tükrében.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával,  annak feltételeivel, a jogosító idő számításával, az igénylés lehetőségeivel és optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 


Milyen szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?


A hölgyek idén is kettős időfeltétel teljesítésével igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját. 

Az első feltétel szerint mindenképpen meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt, amelyet főszabály szerint négyötöd részben munkával, egyötöd részben gyermeknevelés kapcsán kapott támogatások folyósítási idejével érhetnek el. 

Ezzel kapcsolatos a második feltétel, amely szerint e mindenképpen szükséges 40 éven belül alapesetben

- legfeljebb 8 év (a 40 éves jogosító idő legfeljebb egyötöde) lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő,  így 

- legalább 32 évi szolgálati időt (a 40 évi jogosító idő legalább négyötödét) keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, azaz munkavégzés révén kell megszerezniük.

 

Milyen keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

 

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jei hatályba lépése nyomán módosultak a nyugdíjtörvény végrehajtási rendeletének a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe beszámítható azon szolgálati időtartamokra vonatkozó szabályai, amelyeket az érintett hölgy munkavégzés révén szerzett meg.

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő szempontjából a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időtartamok beszámíthatósága függ attól, hogy az érintett hölgy mikor és milyen jogviszonyban végezte az adott munkát. 

A nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete hármas időrendi bontásban sorolja fel

- az 1998. január 1. előtt szerzett, 

- az 1998. január 1-je és 2020. június 30-a közötti időszakban szerzett, 

- valamint új rendelkezésként a 2020. július 1-jét követően szerezhető,

a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe beszámítható, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel elért szolgálati időtartamokat.

A hármas időrendi bontás a nyugdíjrendszer szabályozásának átfogó módosításait követi: 

- az 1975-ös régi nyugdíjtörvényt

- 1998. január 1-jétől váltotta föl az új nyugdíjtörvény, ez indokolja az első szakasz elkülönítését, majd

- ennek a nyugdíjtörvénynek a jogosító időre vonatkozó szabályozását idén július 1-jétől módosította az új társadalombiztosítási törvény, ez indokolja a második és harmadik szakasz elkülönítését.

Az első szakaszban figyelembe vehető időtartamokat részletes felsorolással, a második szakaszban figyelembe vehető időtartamokat a régi társadalombiztosítási törvény megfelelő paragrafusaira való utalással, míg a harmadik szakaszban figyelembe vehető időtartamokat az új társadalombiztosítási törvény biztosítási jogviszonyokat felsoroló törvényhelyeire való utalással határozza meg a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete.

A módosult rendelkezés szerint a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából a második és a harmadik időbeli szakaszban keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

- 1998. január 1-je és 2020. június 30-a között a régi társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos vonatkozó rendelkezései, 

- 2020. június 30-át követően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (ez az új társadalombiztosítási törvény, az új Tbj.) vonatkozó rendelkezései szerinti jogviszonyban szerzett szolgálati idő minősül,

 – ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is.

A társadalombiztosítási törvények említett vonatkozó rendelkezései meghatározzák az összes figyelembe vehető, szolgálati időt eredményező biztosítási jogviszonyt, amelyek keretében akár a versenyszférában, akár a közszférában munka végezhető, vállalkozási tevékenység folytatható, megbízás teljesíthető, és így tovább.

Az idézett rendelkezések tartalmaznak az érintett hölgyek részére egy bizonyára nehezen értelmezhető kitételt is, amely szerint a jogosító időbe beszámítható a régi társadalombiztosítási törvény "1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti" biztosítási idő is.

E rendelkezés szerint ha az érintett hölgy 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Az így szerzett biztosítási időt is be kell számítani a nők kedvezményes nyugdíjra való jogosultsági idejébe. A végkielégítés révén 2000. január 1-jétől már nem szerezhető szolgálati idő.

 

Milyen gyermekneveléssel szerzett szolgálati időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe?

 

A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő számítható be a jogosító időbe, főszabály szerint összesen az említett legfeljebb 8 év tartamban. 

Olyan hölgy esetén viszont, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a gyermeknevelésre tekintettel beszámítható időtartam elérheti a 10 évet. 

Olyan hölgy esetén pedig, aki a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a munkavégzéssel szerzendő szolgálati idő tekintetében előírt legalább 32 éves szolgálati időtartam. 

Az e rendelkezésekben a gyermeknevelés kapcsán felsorolt ellátások idejével "egy tekintet alá eső" további figyelembe vehető időtartamok a következők lehetnek:

A gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozására kivett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamával szerzett szolgálati idő.

A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik 

- a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására kivett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamával szerzett szolgálati idő, valamint

- a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A  vér szerinti gyermekkel azonos módon a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként kell elismerni a gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok között 

- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint

- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá

- az unokára tekintettel a még nem nyugdíjas nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát. 

A gyermeknevelés kapcsán kapott ellátásoknak a jogosító időbe való beszámíthatósága attól is függ, hogy az érintett ellátás után - ha ezt a jogszabály az adott időszakban előírta - megtörtént-e a nyugdíjjárulék befizetése.


A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe beszámítható szolgálati időtartamokkal kapcsolatos további részletekről ezt az összefoglalómat is figyelmébe ajánlom.


 

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések:

 

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

 

18.§ (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (TnyR.)

 

12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a) az 1998. január 1-je és 2020. június 30-a között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXX. törvény) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése, vagy 2020. június 30-át követően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban - ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;

b) az 1998. január 1-jét megelőzően

1. az a) pont szerinti jogviszonyban,

2. a kisiparosként,

3. a magánkereskedőként,

4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,

5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,

7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,

8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,

9. a kisszövetkezet tagjaként,

10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,

11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,

12. az egyéni gazdálkodóként,

13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,

14. a külföldi munkavállalóként,

15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,

16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,

17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,

18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,

19. a közjegyzőként,

20. az önálló bírósági végrehajtóként,

21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,

22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint

23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján

szerzett szolgálati idő minősül.

(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b) a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik

ba) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

bb) a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

 

Az 1997. évi LXXX. törvénynek (a régi Tbj-nek) a TnyR. fenti idézett 12.§ (1) bekezdés a) pontja első tagmondatában hivatkozott  5.§ (1) bekezdés a), b) és e)-k) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők (ezek voltak hatályban 2020. június 30-áig):

 

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

(2)  Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

 

A 2019. évi CXXII. törvénynek (az új Tbj-nek) a TnyR. fenti idézett 12.§ (1) bekezdés a) pontja második tagmondatában hivatkozott 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése (ezek léptek hatályba 2020. július 1-jétől):

 

6. § (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő  

a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,  

b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve 

ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,

bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és

bc) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot

d) egyéni vállalkozó, 

e) társas vállalkozó, 

f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, 

g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, 

h) mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 

ha) az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

hb) az egyéb jogcímen - ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

hc) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

i) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy, 

j) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

 

Ha Önnek személyes kérdése van a nők kedvezményes nyugdíjával,  annak feltételeivel, a jogosító idő számításával, az igénylés lehetőségeivel és optimális időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti föl a kérdését, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...