Ha személyes kérdése van a Nők40 feltételeivel, összegének számításával, vagy a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének optimális időzítésével kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Miben tér el a nők kedvezményes nyugdíjára  jogosító idő a szolgálati időtől?

Sok félreértés forrása, hogy a magyar nyugdíjrendszerben elkülönül egymástól

- a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához szükséges jogosító idő fogalma, és

- a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati idő fogalma.

A nők kedvezményes nyugdíja összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis

- nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és

- az 1988. január 1-je és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete

figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy két további időkategóriát is figyelembe kell venni:

- egyrészt a Nők40-hez szükséges 40 év jogosító időn belül alapesetben legalább 32 évnek munkával szerzett szolgálati időnek kell lennie,

- másrészt a nyugdíjszámítás során lehetséges, hogy egyes szolgálati időtartamokat arányosítva kell figyelembe venni, vagyis rövidebb időtartam alapján lehet csak megállapítani a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó mértékét, emiatt a nyugdíj összege is kisebb lesz. Ilyen arányosítást kell végezni a kisadózók, az őstermelők, és általában minden olyan dolgozó esetében, akinek a keresete nem éri el a minimálbér összegét.

A nők kedvezményes nyugdíja számítása során nem a jogosító idő tartamát veszik figyelembe, hanem az összes megszerzett szolgálati idő tartamát, azon időtartamokat is, amelyek a jogosító időbe nem számíthatók be. A jogosító időre vonatkozó szabályozás a szigorúbb.

Így igaz ugyan, hogy minden jogosító időtartam egyben szolgálati időtartam is, viszont nem minden szolgálati időtartam minősül jogosító időtartamnak.

Ez utóbbiak közül a legfontosabbak a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok, de további szolgálati időtartamok sem számíthatók be a jogosító időbe (miközben a nyugdíjszámítás során majd figyelembe kell venni őket: ilyen lehet az álláskeresési ellátások folyósítási tartama, a nagykorú hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj tartama, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő, a passzív táppénz folyósításának tartama, a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama, és így tovább).

A nyugdíjigénylés időzítése kapcsán fontos körülmény a nyugdíjszorzó mértéke. A nyugdíjszámítás során ugyanis az összes szolgálati idő teljes években kifejezett hosszától függő, az úgynevezett nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót kell alkalmazni, ezzel a százalékos mértékű szorzóval kell megszorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdő napja közötti időtartamban szerzett, nyugdíjjárulék, illetve 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék alapját képező bruttó keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegét.

Számtalan esetben előfordul, hogy valakinek csak néhány napja vagy hete, esetleg egy-két hónapja hiányzik ahhoz, hogy a szolgálati idejének egész években mért hossza ugorjon egy évet, s ezzel 2%-kal magasabb nyugdíjra szerezzen jogosultságot. (Például 40 egész évhez 80%, 41 évhez 82% tartozik).

Ha például a nettó havi életpálya átlagkereset 400 ezer forint és a szolgálati idő teljes években meghatározott hossza a szükséges jogosító idő minimumával megegyezően 40 év (amelyhez 80% mértékű nyugdíjszorzó tartozik), akkor a 400 ezer forint 80%-a, azaz 320 ezer forint lesz a nyugdíj megállapított összege. Ha az érintett hölgy úgy időzíti a nyugdíjigénylést, hogy a szolgálati ideje teljes években mért hossza egy évvel magasabb lenne, miközben mindvégig dolgozik, akkor már 41 év lehetne a szolgálati ideje, amelyhez 82% a nyugdíjszorzó mértéke, vagyis akkor már 328 ezer forint lenne a nyugdíja összege.

Ez a csekélynek látszó eltérés átlagosan HÉTMILLIÓ forint plusz nyugdíjat jelenthet a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy élete folyamán!