Svédországban élő és dolgozó magyarok figyelmébe: a svéd nyugdíjrendszer 2019-ben

Kérem, juttassa el minél több Svédországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a svéd nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével!

Svéd nyugdíjrendszer 2019

Tartalom:

Dióhéjban a svéd nyugdíjrendszerről

A svéd nyugdíjrendszer áttekintése

Jövedelem-alapú állami nyugdíjak (inkomstpension és  premiepension)

Nyugdíjjárulék

Járulékfizetés alsó és felső határa

A járulék megosztása a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla között

Névleges jövedelem alapján történő állami járulékfizetés

Kiegyenlítő mechanizmus

Öröklési nyereség

Névleges egyéni nyugdíjszámla

Tényleges egyéni nyugdíjszámla

“Narancs boríték”

Nyugdíjkorhatár

Az income nyugdíj összegének megállapítása

Az income nyugdíj növelése 

A premium nyugdíj összegének megállapítása

A premium nyugdíjjogosultság házastársak közötti megosztása

A garantált nyugdíj (garantipension) feltételei és összege

További juttatások nyugdíjasok számára

Hozzátartozói ellátások

Nyugdíj melletti munkavégzés

Nyugdíjigénylés

Nemzetközi nyugdíjigénylés

Foglalkoztatói nyugdíj dióhéjban

A négy nagy foglalkoztatói nyugdíjszervezet

Privát nyugdíjak

Főbb források

Svéd demográfiai adatok

1) A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresetének meghatározott százalákát meghatározott megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként (pensionsrätt) minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik, amelyeken

2) a nyugdíja igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett (névleges és valóságos) összegek és az azokon elért (névleges és tényleges) hozamok, vagyis a rendszer úgy működik, akár egy bank, amelyben a biztosított részére vezetnek egy névleges (virtuális) számlát és egy tényleges (valódi) számlát is, a vonatkozó adminisztratív (és alapkezelési) költségek érvényesítésével. A banki hasonlat azonban csak részben igaz, mivel egyrészt a nyugdíjszámlákon gyűlő összeghez természetesen nem lehet szabadon hozzáférni, másrészt a hosszabb életű személyek  számlái között minden évben szétosztják az adott évjáratban korábban elhunytak számláin felhalmozódott egyenlegeket (ez az öröklési nyereség), így ezek a számlák nem is örökölhetőek.

3) A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az ún. income nyugdíj, a tényleges számla alapján az ún. premium nyugdíj jár – legkorábban a 61 éves életkor betöltésével -, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ.

4) Ha az income és a premium nyugdíj együttes összege  nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget (vagy az érintett egyáltalán nem jogosult income és premium nyugdíjra), akkor garantált nyugdíj iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.

5) Ha minden kötél szakad – az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban -, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját  képező idősellátási támogatást.

A svéd nyugdíjrendszer több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgált példaként.

A leghíresebb újítást, a névleges egyéni számlák rendszerét például már bevezette Olaszország (1995), Lettország (1995), Lengyelország (1998), az Orosz Föderáció (2002) és Norvégia (2010) is. Hasonlóan példamutatónak bizonyult a svéd automatikus kiegyenlítő mechanizmus, benne a bérindexet váltó kiegyenlítő index működése, továbbá az öröklési nyereség rendszere és az életjáradék-osztók bevezetése a nyugdíjszámításba, és sok egyéb különleges rendszer-elem is. 

A svéd nyugdíjrendszer hárompilléres:

- állami nyugdíj, allmän pension  (önmagában is három összetevős)

- foglalkoztatói nyugdíj (a svédországi munkavállalók több, mint 90%-ára kiterjed, ennek négy nagy szervezete van)

- privátnyugdíj (a svéd lakosság 50%-a rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással)

A rokkantsági ellátás nem része a svéd nyugdíjrendszernek (egészségbiztosítási ellátásnak minősül Svédországban is, akárcsak Magyarországon), így ez az elemzés nem terjed ki rá.

A keresőtevékenységet folytató svéd lakosság évente átlagosan a keresete 28%-át fordítja a kötelező, a foglalkoztatói és az önkéntes nyugdíjjogosultság megszerzésére.

A nyugdíjcélú befizetések megoszlása: 63% jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerbe, 36% foglalkoztatói nyugdíjszervezetekbe, 1% privát nyugdíjbiztosításokba.

A nyugdíjkifizetések megoszlása: 70% a jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszerből, 25% a foglalkoztatói nyugdíjszervezetektől, 5% a privát nyugdíjbiztosításokból.

A svéd állami nyugdíjrendszer alapvető reformját 1998-ban határozták el és teljes mértékben 2003-ban léptették életbe. Az 1954-ben és később született személyek esetében teljes mértékben az új nyugdíjrendszer szabályai érvényesülnek.

A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, vagyis az, hogy nem volt képes hatékonyan reagálni a svéd demográfiai és gazdasági változásokra. További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi igazságosságát és méltányosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt.

Ezért a járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) nyugdíjrendszert – ilyen pl. a magyar – átalakították járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) rendszerré, egyúttal a tőkefedezet nélküli felosztó-kirovó logikát átalakították részben tőkefedezetivé.

Teljesen megszüntették a nyugdíj összegének függőségét a szolgálati/biztosítási időtől, a mai svéd nyugdíj összege kizárólag a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámlákon felhalmozódott névleges és tényleges nyugdíjtőke nagyságától, valamint a nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő élettartam hosszától függ. 

A nyugdíjak karbantartását nem az inflációtól, hanem a bérindextől teszik függővé, de nehezebb időkben a bérindex helyébe egy speciális egyensúlyi index lép.

A rendszer fenntarthatóságát és önfenntartását számtalan automatizmus segíti, a biztonsági alapok rendszerétől a kiegyenlítő mechanizmus kifinomult megoldásain és az öröklési nyereség sajátos intézményén át a rendszeresen újraszámolt várható élettartamokat tükröző járadékosztókig.

A svéd nyugdíjreform sok ország számára szolgál példaként vagy hivatkozási alapként, a magyar nyugdíjrendszert érintő vitákban is gyakran szerepel.

A Svédországban élő és dolgozó magyarok mellett így a hazai olvasóközönségem számára sem érdektelen e híressé vált rendszer behatóbb ismerete!

Mint a bevezetőben írtam, a svéd jövedelem-alapú állami nyugdíjrendszer alapelvei  nem túl bonyolultak:

1) a keresőtevékenységet folytató magánszemély keresetének meghatározott százalákát meghatározott megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként (pensionsrätt) minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik, amelyeken

2) a nyugdíja igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett (névleges és valóságos) összegek és az azokon elért (névleges és tényleges) hozamok, vagyis a rendszer úgy működik, akár egy bank, amelyben a biztosított részére vezetnek egy névleges (virtuális) számlát és egy tényleges (valódi) számlát is, a vonatkozó adminisztratív (és alapkezelési) költségek érvényesítésével. A banki hasonlat azonban csak részben igaz, mivel egyrészt a nyugdíjszámlákon gyűlő összeghez természetesen nem lehet szabadon hozzáférni, másrészt a hosszabb életű személyek  számlái között minden évben szétosztják az adott évjáratban korábban elhunytak számláin felhalmozódott egyenlegeket (ez az öröklési nyereség), így ezek a számlák nem is örökölhetőek.

3) A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az ún. income nyugdíj, a tényleges számla alapján az ún. premium nyugdíj jár – legkorábban a 61 éves életkor betöltésével -, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ.

4) Ha az income és a premium nyugdíj együttes összege  nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget (vagy az érintett egyáltalán nem jogosult income és prémum nyugdíjra), akkor garantált nyugdíj iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.

5) Ha minden kötél szakad – az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban -, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját  képező idősellátási támogatást.

A társadalombiztosítás független, önálló és önellátó biztosítási ágazataként működő svéd állami nyugdíjrendszer jövedelem-alapú két összetevője (együttesen jövedelem-alapú nyugdíj, Inkomstgrundad pension) tehát a következő két nyugdíjfajta:

- income nyugdíj (inkomstpension), azaz a névleges egyéni nyugdíjszámlán virtuálisan jóváírt járulék  alapján járó nyugdíj a folyó finanszírozású, felosztó-kirovó elv alapján működő nyugdíjrendszerből (pay-as-you-go pension system, PAYG, fördelninssystem), amely speciális kiegyenlítő tartalékrendszerrel rendelkezik, valamint

- premium nyugdíj (premiepension), azaz a tényleges egyéni nyugdíjszámlára fizetett járulék befektetése alapján járó tőkefedezeti nyugdíj.

A svéd állami nyugdíjrendszer harmadik, de az előző kettőtől teljesen független finanszírozású összetevője:

- garantált nyugdíj (guaranteed pension, garantipension – adóból finanszírozott, svédországi tartózkodáshoz kötött alapellátás).

Jövedelemvizsgálat alapján járó, svédországi tartózkodáshoz kötött, adóból finanszírozott további állami támogatások a nyugdíjasok számára:

- lakhatási támogatás (housing supplement, bostadstillägg)

- idősellátási támogatás (maintenance support for the elderly, äldreförsörjningsstöd)

Az összes svéd nyugellátás – a garantált nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátások is! – jövedelemadó (income tax) köteles (ez nem keverendő össze az ún. payroll tax adónemmel), kivéve a lakhatási támogatást és az idősellátási támogatást, amelyek adómentesek.  

Ugyanígy adóköteles a foglalkoztatói nyugdíj és a privátnyugdíj is.

A svéd adózásról részletesen itt és itt tájékozódhat.  Az adókulcsokat itt és itt tekintheti át.

Az új svéd nyugdíjrendszerben az előző nyugdíjrendszerben alkalmazott csak nőknek járó özvegyi nyugdíj  fokozatosan megszűnik. Helyébe a mindkét nemnek járó özvegyi kiegészítő nyugdíj lép, emellett természetesen az árva vagy félárva gyermekeknek árvaellátás  járhat. A hozzátartozókról mind az állami, mind a foglalkoztatói, mind a privát  nyugdíjpillér keretein belül további intézkedésekkel is gondoskodhat a nyugdíjjogosult.

A svéd nyugdíjrendszerben nincs semmilyen korhatár előtti vagy korkedvezményes nyugdíj (az inkomstpension 61 éves kortól, a premium pension 65 éves kortól igényelhető).

Svédországban a jövedelem-alapú nyugdíjban részesülők száma 2,1 millió, közülük közel 800 ezren garantált nyugdíjban is részesülnek. Lakhatási támogatást közel 300 ezer nyugdíjas, míg idősellátási támogatást több, mint 20 ezer idős ember kap.

A svéd állami nyugdíj járulékfizetéshez kötött összetevői (income nyugdíj és premium nyugdíj) járulék-meghatározott nyugdíjbiztosításként működnek, az egész élet során szerzett, járulékalapot képező jövedelem alapján.

A járulék összegzett mértéke – a nyugdíjjogosultság - évente az egyéni (a biztosított által fizetendő) nyugdíjjárulékkal csökkentett jövedelem 18,5%-a (a járulékplafonig terjedő jövedelmi tartományban), amelyet az egyéni nyugdíjszámlán írnak jóvá.

A svéd nyugdíjrendszerben a 18,5% összegzett nyugdíjjárulék mérték

- a bruttó bért terhelő 7% egyéni nyugdíjjárulék (individual pension contribution, allmän pensionsavgift ) és

- a 10,21% munkáltatói (és önfoglalkoztatói) nyugdíjjárulék (alderspensionsavgift) eredménye úgy, hogy

a bruttó bért terhelő összesen 17,21% járulékot a munkavállaló 7%-os egyéni nyugdíjjárulékával csökkentett bruttó bér összegéhez viszonyítják.  A képlet: (0.07+0.1021)/(1-0.07) = 0.185

Egyszerű példán szemléltetve:

100 korona bruttó bér után

7 korona a munkavállaló nyugdíjjáruléka,

10,21 korona a munkáltató nyugdíjjáruléka, vagyis

összesen 17,21 korona a járulék.

Ezt kell viszonyítani a 7 korona egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett 100 korona bruttó bérhez, azaz

93 koronához: 17,21/93=18,5%

Az állami szociális transzferek összege után az ellátás fajtájától függően az állam az ellátás alapjául szolgáló névleges jövedelem (notional income, pension-qualifying amount, pensionsgrundande belopp) alapján 10,21% vagy 18,5% öregségi nyugdíjjárulékot (statlig ålderspensionsavgift) fizet. A 10,21% főszabályként a szociális ellátások és a munkanélküli segélyek esetén áll fenn. A 18,5%-ot egyebek között a táppénz és a rokkantsági nyugdíj után fizeti állam.

Az egyéni nyugdíjjárulék fizetésnek mind alsó, mind felső jövedelmi határa van.

Az alsó jövedelmi korlát az a minimális éves jövedelem, amelynek mértékéig az érintett személy nem köteles jövedelemadó bevallást benyújtani.

Ez 2003 óta megegyezik az áralap összegének (price base amount, pba, prisbasbelopp - 2019-ben 46.500 korona) 42,3%-ával, 2019-ben 19.670 koronával.

A felső jövedelmi korlát (avgiftstak) az a maximális éves jövedelem, amely után a magánszemélynek nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

Ez megegyezik a jövedelemalap összegének (income base amount, iba, inkomstbasbelopp - 2019-ben 64.400 korona) 8,07-szeresével. 

Miután azonban az egyéni nyugdíjjárulék 7%-os mértékével a keresetet csökkenteni kell, a járulékplafon (intjanandetak) kisebb a felső jövedelmi korlátnál, és megegyezik az iba 8,07 x 0,93 = 7,5-szeresével, 2019-ben 483.000 koronával. (A járulékfizetők egyhatoda keres ennél többet Svédországban, az ő járulékplafont meghaladó jövedelemrészük után nyugdíjkiegészítést a foglalkoztatói nyugdíjrendszer és/vagy a privátnyugdíj megtakarítások biztosíthatnak.)

A 2019-ben járulékfizetés révén maximálisan szerezhető nyugdíjjogosultság mértéke a 483.000 korona járulékplafon 18,5%-a, azaz 89.355 korona.

A 7% egyéni nyugdíjjárulékot az adóelőleggel együtt kell fizetni, az éves adóbevallásban azonban a fizetendő adó összegét csökkenti az év során az adóelőlegekkel együtt fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege (vagyis az egyéni nyugdíjjárulékot praktikusan a svéd állam fizeti, hiszen nem vonja el a keresetből adóként).

A munkáltatói járuléknak nincs felső jövedelemhatára, de a munkavállalói felső jövedelemhatárt meghaladó munkáltatói járulék-részt nem a nyugdíjrendszerben, hanem az állami adóbevételekben írják jóvá. (Nem kis adóbevételt generálva ezáltal, hiszen az összeg évi 20 milliárd korona körül ingadozik.)

A 18,5% járulékösszeget a következőképpen osztják meg a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla között:

- 16%-ot a felosztó-kirovó rendszerben létrehozott névleges (virtuális) egyéni számlán írnak jóvá egyéni nyugdíjjogosultságként (penson entitlement, pensionsrätt) - természetesen ez nem az érintett biztosított későbbi saját nyugdíját finanszírozza, hanem az adott évi income pension nyugdíjkiadások fedezetére szolgál (az adott évi befizetésekből fizetik az adott évi income nyugdíjakat, ezért felosztó-kirovó, avagy folyó finanszírozású, pay-as-you-go, PAYG ez a nyugdíjpillér),

- 2,5%-ot a tőkésített rendszerben létrehozott valóságos egyéni nyugdíjszámlán írnak jóvá az adott biztosított premium nyugdíjtőkéjét gyarapító egyéni nyugdíjjogosultságként.

Az income nyugdíjra fizetett 16% járulékot az income nyugdíjak havi kifizetését teljesítő négy állami nyugdíjalap (AP1. – AP4. Funds) között egyenlő arányban osztják szét. Az állami nyugdíjalapok összesített vagyona jelenleg 57 havi nyugdíj kifizetését tenné lehetővé abban a hipotetikus esetben, ha leállna a járulékfizetés.

A premium nyugdíjra fizetett 2,5% járulékot a biztosított által választott öt befektetési alap között a biztosított által választott arányban osztják szét. Ezt az összeget ténylegesen befektetik, a tőke- és pénzpiaci hozamokat ténylegesen jóváírják a biztosított valóságos egyéni nyugdíjszámláján. Jelenleg az öt alapot több száz befektetési alap közül (fund marketplace) választhatja ki a biztosított (2018-ban 103 befektetési alapkezelő által menedzselt 831 alap közül lehetett választani. Részvényalapok, kötvényalapok, vegyes alapok, céldátum generációs alapok egyaránt választhatóak.)

Ha valaki nem kíván élni a választás lehetőségével, akkor az egyéni számláján gyűlő összeget az AP7 Såfa alapba fektetik.

Jelenleg a premium nyugdíjhoz választható alapokban és az AP7-ben összesen 1200 milliárd korona összeget kezelnek. (Az alapokban kezelt összeg 5 év alatt megduplázódott.)

Járulékfizetés nélküli időszakokban (gyermeknevelés, táppénz, rokkantsági ellátás, katonai szolgálat, felsőfokú tanulmányok) a törvényben meghatározott mértékű “névleges jövedelem” (notional income) alapján járó nyugdíjjogosultságokat írnak jóvá, de ezeken felül nincs állami átutalás (költségvetési transzfer) a nyugdíjrendszerbe, vagyis a svéd felosztó-kirovó nyugdíjpillér önfenntartó.

A gyermek négyéves koráig (örökbefogadott gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig) jár a nyugdíjjóváírás. A névleges jövedelmet háromféle számítási módszer szerint állapíthatják meg, ezek közül a szülő számára legjobb eredményre vezető névleges jövedelem alapján határozzák meg a nyugdíjjóváírást.

A három számítás alapja:

- a gyermek születését megelőző évben elért jövedelem, vagy

- a nemzeti átlagjövedelem 75%-ával megegyező összeg, vagy

- a jövedelemalap összege (iba).

A szülők dönthetik el, hogy melyikük nyugdíjszámláin írják jóvá a gyermeknevelés alapján járó nyugdíjjogosultságokat.

Ezek a nyugdíjjogosultságok attól függetlenül járnak az érintett szülőnek, hogy

- egyéb jövedelemmel rendelkezik-e (természetesen a járulékplafonra tekintettel), vagy

- más szülői ellátásban részesül-e.

A tanulmányi időszakokra a tanulmányi ösztöndíj (study grant) alapján számított nyugdíjjogosultság jár.

Hatalmas vita előzte meg az erről szóló döntést. Az ellenérvek szerint fölösleges lehetővé tenni a nyugdíjjogosultság szerzését a felsőfokú tanulmányok időtartama alatt, hiszen a felsőfokú végzettséggel az érintett magasabb keresetet ér majd el, így több nyugdíjjogosultságot tud majd élete során felhalmozni. Ne felejtsük el, hogy a svéd állami nyugdíj semmilyen tekintetben nem függ a biztosítási időtől, kizárólag a keresetek után fizetett nyugdíjjárulék számít nyugdíjjogosultságnak. Végül mégis a  study grant alapján járó nyugdíjjogosultságot szavazták meg. (A képviselők túlnyomó többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik...)

A sorkatonai szolgálat (national service) időtartamára a 16-64 éves biztosítottak átlagkeresete alapján számítják a nyugdíjjogosultságot a 2010 előtti és a 2018-at követő időszakban. (2010 és 2017 között megszüntették a sorkatonai szolgálatot.)

A táppénz (income-based sickness benefit), illetve a rokkantsági ellátás (income-based activity compensation) összege a nyugdíjjogosultság számításának alapja.

Nem.

Az income nyugdíjhoz nem elegendő, ha valaki csak névleges jövedelem alapján megállapított nyugdíjjogosultsággal rendelkezik,

- legalább 5 évig

- legalább két iba-összegnyi (2019-ben: 2 x 64.400=128.800 korona)

járulékalapot képező keresettel járó keresőtevékenységet kell folytatnia.

A 16% nyugdíjjárulékból fedezett felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíjpillér önfenntartását a hosszú távú egyensúly biztosítását célzó kiegyenlítő mechanizmus (balansering) segíti, amely

- egyrészt a négy nemzeti nyugdíjbiztosítási alap (AP1.-AP4. Funds), továbbá az AP6. biztonsági alap (buffertfond) rendszerét takarja, amelyekből fedezik az aktuális hiányt is,

- másrészt a névleges egyéni számlák főszabály szerint a bérindex mértékével történő indexálásának mértékét csökkenti – a bérindex helyett a csökkentett mértékű kiegyenlítő index lép hatályba -, ha az adott évi nyugdíjkiadások meghaladnák az adott évi járulékbevételeket.

A működés alapelve, hogy a bérindexet olyan mértékben csökkentik, ahogyan a kiadások meghaladják a bevételeket a kettejük viszonyát mérő egyensúlyi arányszám – balanstal, BT - szerint. A rendszer automatikusan kapcsol be és ki a BT és a bérindex változásainak függvényében.

Az automatizmusok eredményeként a rosszabb időkben csökkenő indexálás miatti “elmaradt hasznot” a jobb időkben a bérindex fölé növelt indexek révén visszapótolják.

2010-2018 között a kiegyenlítő mechanizmus működött Svédországban, mert az adott évi kiadások ezekben az években meghaladták az adott évi bevételeket.

Az állami nyugdíj income pension ágában az adott évjáratban az átlagos várható élettartamnál (life expectancy assumption, livslängdsantagande) rövidebb ideig élő biztosítottak nyugdíjjogosultságait – az öröklési nyereséget (inheritance gain, arvsvinst)  - szétosztják az adott évjárat még élő tagjai között.  

2017-ben az öröklési nyereség 15,155 milliárd korona volt.

Ez az eljárás a nyugdíjfolyósítás megkezdése után is tovább működik az életjáradéki osztók újraszámítása révén. A névleges  nyugdíjszámlán felhalmozódó virtuális összeg így természetesen a biztosított örökösei által nem örökölhető. (Ugyanezen ok miatt a premium nyugdíjszámlán felhalmozott összeg sem örökölhető, ha a jogosult az özvegyi ellátásokat biztosító opciót választja.)

Minden évjárat tagjai biztosítási kockázatközösséget alkotnak e rendszerben, vagyis a rövidebb ideig élők halálukig felhalmozott nyugdíjjogosultságai hozzájárulnak a hosszabb ideig élők nyugdíjjogosultságainak fedezetéhez.

Kérem, juttassa el minél több Svédországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a svéd nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! 

Az összefoglalóm a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére történő feliratkozást követően válik olvashatóvá.

A befizetéseket, az öröklési nyereséget, a “kamatokat” és a hozamokat, a kifizetett ellátásokat, valamint az adminisztratív (és alapkezelési) költségeket minden személynek a saját egyéni számláján tartják nyilván.

A felosztó-kirovó rendszerben (income pension) ez a számla természetesen csak névleges lehet, hiszen a befolyó járulékokat minden évben az aktuális nyugdíjkifizetésekre fordítják, a biztosított mégis pontosan látja, hogy az e névleges számlán nyilvántartott befizetések alapján mekkora virtuális nyugdíjtőkéje halmozódott föl az adott évig terjedő időtartamban.

A névleges egyéni számla virtuális egyenlegét minden évben az éves átlagkereset növekedési mértékével (bérindex) indexálják (mintha “kamatot” fizetnének a számlára). A bérindex számítási képletét 2017. január 1-jétől egyszerűsítették.

A bérindex számítása során teljes összegben (a járulékplafon nélkül) figyelembe vesznek minden olyan keresetet és jövedelmet, amely után nyugdíjjárulékot fizettek a 16-64 éves korosztályban.

A bérindex határozza meg a jövedelemalap összegének éves növekedését. A jövedelemalap összege (income base amount, iba, inkomstbasbelopp) fontos szerepet játszik a nyugdíjrendszerben.  Az iba 2019. évi összege 64.400 svéd korona.

A tőkefedezeti rendszerben (premium pension) vezetett egyéni nyugdíjszámlán valóságosan gyarapodik minden évben a biztosított számára a nyugdíjtőkéje a járulékfizetés és a befektetett nyugdíjtőke hozama alapján.

Sem a névleges egyéni számla, sem a valóságos egyéni számla tekintetében nincs semmilyen garancia a “kamatra” és a hozamra, vagyis a számla egyenlege akár csökkenhet is!

A súlyozott éves megtérülési ráta a rendszer indítása óta eltelt időszakban a névleges nyugdíjszámlákra közel 3%-os, a valódi nyugdíjszámlákra kicsivel több, mint 3%-os.

A járulékbefizetések mint nyugdíjcélú megtakarítások halmozódnak az évek során mind a virtuális, mind a valóságos egyéni nyugdíjszámlán.

Mindkét számla egyenlegéről, az előző évi befizetésekről, az öröklési nyereségről, a “kamatról” és a hozamról, valamint a költségekről, és a mindezek alapján várható nyugdíj összegéről minden biztosított minden év február/március folyamán részletes kimutatást kap kézhez a svéd nyugdíjhatóság (Pensions Myndigheten) éves “Narancs borítékjában”, amely a nevét onnan kapta, hogy feltűnő narancssárga színű borítékban küldi a jelentést a svéd nyugdíjhatóság a címzetteknek.

Ennek révén minden biztosított minden évben pontosan látja, mi történik a nyugdíjszámláin és hogyan alakul a nyugdíjjogosultsága.

Aki rendelkezik svéd e-ID-val vagy a svéd nyugdíjhatóságtól kapott személyes belépési kóddal, az a saját személyes nyugdíjoldalán folyamatosan tájékozódhat a nyugdíjjogosultságai és a leendő nyugdíjai tekintetében, továbbá erről az oldalról igényelheti legegyszerűbben az állami nyugdíjait.

A nyugdíj megállapítását követően a névleges nyugdíjszámlán felhalmozott  virtuális nyugdíjtőke összege alapján income nyugdíjat,  míg a tényleges nyugdíjszámlán felhalmozott valóságos nyugdíjtőke összegéből premium nyugdíjat folyósítanak a nyugdíjas részére.

A svéd nyugdíjrendszerben nagyon rugalmas a nyugdíjigénylés lehetősége, szigorú nyugdíjkorhatár nem érvényesül.

Jelenleg a biztosított 61 és 67 éves életkora között bármikor igényelheti az income és a premium nyugdíját, illetve 65 éves korától szükség szerint a garantált nyugdíját, de erre természetesen nem  köteles, a nyugdíjigénylés bármeddig halasztható (a régi svéd ATP nyugdíjrendszerben csak 70 éves korig lehetett halasztani a nyugdíjigénylést, az új nyugdíjrendszerben nincs ilyen korlátozás).

A nyugdíjjogosultságok mindaddig gyűlnek az egyéni nyugdíjszámlákon, amíg az érintett személynek van járulékalapot képező keresete (lifetime earnings principle).

Így természetesen minél később igényli a biztosított a nyugdíját, annál nagyobb lehet a nyugdíja összege, egyrészt a felhalmozott nyugdíjjogosultságok növekedése, másrészt a későbbi nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő várható élettartama rövidebb hossza miatt.

És megfordítva: minél korábban igényli valaki a nyugdíját, annál kisebb nyugdíjra számíthat, egyrészt a felhalmozott nyugdíjjogosultságok alacsonyabb szintje, másrészt a korábbi nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő várható élettartam hosszabb mértéke miatt.

A fenti előnyök/hátrányok következtében a tényleges nyugdíjbavonulási kor Svédországban jelenleg 64,5 év körül ingadozik.

A várható élettartam folyamatos svédországi növekedése miatt – jelenleg 24 óránként 3,5 órával, vagyis nagyjából hetente egy plusz nappal nő Svédországban a várható átlagos élettartam! – a következő korhatár-emelési terveket jelentették be:

Változás éve / korhatár az income és premium nyugdíjak esetén / korhatár a garantált nyugdíj esetén

Jelenleg:

2019                  61-67 év                    65 év

Korhatáremelési terv:

2020-tól         62-68 év

2023-tól         63-69 év                    66 év

2026-tól         64-70 év                    67 év

Az income nyugdíj számításánál a vezérlő elv az, hogy a nyugdíjigénylő várható további átlagos élettartamára szétterítik a névleges egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott nyugdíjjogosultságát.

Ezért minden születési évjáratra előre meghatározzák az életjáradék-osztót (ezt az “annuity divisor”-t – delningstal - rendszeresen felülvizsgálják és szükség szerint újraszámítják), amely az adott évjárat várható átlagos élettartamát fejezi ki.

A gender-semleges számítás jegyében a nők és a férfiak Svédországban is jelentősen eltérő várható élettartamát átlagolják, vagyis uniszex élettartamot használnak. Ennek következtében azonos feltételek esetén a nők átlagos nyugdíja 65 éves korban mérve átlagosan 8%-kal magasabb, mint a férfiak átlagos nyugdíja - ahhoz képest, amennyi a nyugdíj összege a nemek szerint eltérő várható élettartamok alapján számítva lenne.

Az életjáradék-osztó előzetes kamatot (advance interest) is tartalmaz (mértéke jelenleg 1,6%), amely azt fejezi ki, hogy a jövőben milyen feltételezett “kamattal” lehet számolni a nyugdíjszámla tekintetében, azaz a jövőben milyen feltételezett éves mértékben nő majd a bérindex (a svéd átlagkereset).

A feltételezett kamat figyelembe vétele miatt

- egyrészt a frissen megállapított nyugdíj összege magasabb,

- másrészt a már folyósított nyugdíj növekedési üteme lassabb, miután az indexálás során az előzetesen figyelembe vett kamat mértékét le kell vonni a bérindexből.

Az állami income nyugdíj számítása során a nyugdíjigénylés időpontjában a névleges egyéni számlán rendelkezésre álló virtuális egyenleget elosztják a fentiek szerint meghatározott életjáradék-osztóval, az eredmény lesz az income nyugdíj induló összege.

Ha csak résznyugdíjat vesz igénybe a jogosult, akkor a nyugdíjszámla 75%-át, 50%-át vagy 25%-át osztják el az életjáradék-osztóval.

A rendszerben érvényesített adminisztratív költségek miatt a nyugdíj összege 1%-kal alacsonyabb, mint amilyen egy elméleti teljes költségmentesség esetén lehetne.

A várható átlagos élettartam betöltése előtt elhunytak nyugdíjjogosultságát az életbiztosítási kockázatközösség logikájának megfelelően mint öröklési nyereséget szétosztják az azonos évjáratban még élő személyek között, így a korábban elhaltak is finanszírozzák a tovább élők nyugdíját.

A nyugdíjigénylés előtt erre explicit módon kerül sor, a nyugdíj folyósítását követően viszont közvetve, az életjáradék-osztó mértékében tükröződik az öröklési nyereség.

A svéd állami income nyugdíj összege semmilyen mértékben nem függ a biztosítási időtartam hosszától, kizárólag a felhalmozott névleges nyugdíjjogosultság összegétől!

Ezért is nevezik “income”, azaz jövedelem-nyugdíjnak.

(Ezzel pontosan ellentétes a brit állami nyugdíj logikája, amely kizárólag a biztosítási időtartam hosszától függő átalány-nyugdíj, amelynek összegét semmilyen mértékben nem befolyásolja a jövedelem nagysága. A többi fejlett európai nyugdíjrendszerben általában e két megközelítés valamilyen elegye érvényesül, például a magyar nyugdíjrendszerben a nyugdíj összege függ a szolgálati idő hosszától és a járulékalapot képező keresetektől is.)

Az income nyugdíj igénybe vétele esetén változik a névleges egyéni számlákra vonatkozó indexálási szabály.

A 65 éves kor előtt (61-64 éves korban) igénybe vett nyugdíjakat a nyugdíjas 65 éves korának eléréséig csak az inflációnak (árindexnek) megfelelő mértékben indexálják.

A 65 éves kor után igénybe vett nyugdíjakat, illetve a korábban igénybe vett nyugdíjakat a nyugdíjas 65. életévének betöltése után a bérnövekedéssel indexálják,  de a bérindexből levonják a nyugdíj megállapítása során alkalmazott előzetes kamatláb (1,6%) mértékét (economic adjustment indexation,  följsamhetsindexering).

Abban az esetben, ha a rendszerben aktiválják a kiegyenlítő mechanizmust (balansering) - mert a kiadások meghaladják a bevételeket -, akkor nem a bérindex, hanem a kiegyenlítő index (balansindex) a nyugdíjnövelés alapja. Ennek következtében a nyugdíj összege kisebb, mint a kiegyenlítő mechanizmus aktiválása nélkül lehetne. Ezt azonban a kiegyenlítő mechanizmus visszapótolja, ha megfordul a trend és a bevételek ismét meghaladják a kiadásokat a nyugdíjrendszerben.

A nyugdíj összegét növeli a nyugdíj mellett végzett munkával szerzett keresetből fizetett nyugdíjjárulék is, amelyet új nyugdíjjogosultságként jóváírnak a nyugdíjszámlán, így a következő évi nyugdíj összegét már ennek figyelembevételével állapítják meg (lifetime earnings principle).

A premium nyugdíj (premiepension) összegének számítását az életjáradék-biztosításokra vonatkozó alapelvek vezérlik.

A premium nyugdíj összegének megállapítása során a premium egyéni nyugdíjszámla egyenlegét elosztják a premium nyugdíj életjáradék-osztójával (delningstal), amely annyiban tér el az income nyugdíj megállapításához használt életjáradék-osztótól, hogy

- nem 1,6%, hanem más összegű (az utóbbi években 1,75% - 3% közötti) előzetes kamatot tartalmaz és

- nem a nyugdíjba vonulás időpontjában az adott személy évjárata alapján várható élettartamot, hanem a további élettartamra vonatkozó általános előrejelzéseket veszi számításba (ezek alapján az osztó jellemzően nagyobb, mint az income nyugdíj számításához alkalmazott életjáradék-osztó).

Három évente készül a jövőben várható élettartamokra vonatkozó új előrejelzés, ennek megfelelően három évente változhat az életjáradék-osztó mértéke, így az azt követően folyósított premium nyugdíj összege is.

Az egyéni számla egyenlege a premium rendszerbe irányított 2,5% járulék és a befektetési hozam összege, a  hozam a választott befektetési alapok teljesítményétől függ. Az eredményt csökkenti az alapkezelés díja és az adminisztratív költség. A rendszerben érvényesített adminisztratív és alapkezelési költségek miatt a nyugdíj összege átlagosan 9%-kal alacsonyabb, mint amilyen egy elméleti költségmentesség esetén lehetne.

A svéd nyugdíjhatóság új irányelveket hozott a premium nyugdíjrendszer befektetési tekintetében. Ezek szerint 2019. novemberétől szigorúbb feltételek érvényesülnek a premium nyugdíjrendszerben részt vevő pénzügyi szolgáltatók (biztosítók, alapkezelők) kiválasztása és ellenőrzése tekintetében. A 2018. novemberében elérhető összes alapot és szolgáltatóikat auditálja a nyugdíjhatóság (idén már kizártak 269 alapot a premium nyugdíjrendszerből). Az alapok és kezelőik hivatalos kiválasztására és felügyeletére új állami szervet hoznak létre a tavaly novemberében bejelentett reformtervek szerint.

A premium nyugdíjjogosultság azonos összegű járulék fizetése esetén is jelentősen eltérhet az egyes biztosítottak között - miután a jogosultak által választott egyes befektetési alapok teljesítménye is nagymértékben eltérhet.

A premium nyugdíj (életjáradék) összege természetesen nem nő az income nyugdíjra jellemző állami nyugdíjnövelési mechanizmus révén, viszont az öröklési nyereség e rendszerben is érvényesül, vagyis a korábban elhunytak egyéni számláin felhalmozott egyenlegeket szétosztják az azonos évjáratba tartozó biztosítottak között (függetlenül attól, hogy még keresőtevékenységet folytatnak, vagy már nyugdíjasok) - kivéve, ha a jogosult élt az özvegyi juttatásokra vonatkozó opcióval.

Az életjáradék összegét tovább növelheti a nyugdíj mellett végzett munkával szerzett keresetből a tényleges nyugdíjszámlára fizetett nyugdíjjárulék is, amelyet új nyugdíjjogosultságként jóváírnak, így a következő évi nyugdíjjáradék összegét már ennek figyelembevételével állapítják meg (lifetime earnings principle).

A premium nyugdíj jogosultja a nyugdíjfolyósítás megkezdését követően választhat:

- változó nagyságú járadékot (variable annuity, fondförsäkring) kér-e, amelynek kapcsán a nyugdíjszámlája további egyenlegét továbbra is a befektetési alapok teljesítménye alakítja (a befektetési kockázatot a nyugdíjas viseli, emellett tudomásul veszi, hogy a premium nyugdíja összegét minden évben újrakalkulálják az egyéni számláján lévő aktuális egyenlege függvényében), vagy

- garantált összegű életjáradékot (fixed annuity, traditionell försäkring) kér-e; ez esetben az egyenlegből hagyományos életjáradék-biztosítást vásárol (a biztosítás alapján megállapított életjáradék összege nem csökkenhet, vagyis a kockázatot a Pensions Agency mint biztosító viseli). A hagyományos életjáradék-biztosítás vásárlása végleges döntés, nem fordítható vissza.

A premium nyugdíj jogosultjának a nyugdíjfolyósítás megkezdését követően választania kell a következő két alternatíva közül is:

- a premium nyugdíját özvegyi fedezettel (survivor’s cover vagy survivor’s benefit) kéri, ez esetben a nyugdíjat addig folyósítják, amíg a házastársak közül valamelyikük életben van, de emiatt a nyugdíj összege kisebb (a házasság felbontása vagy az élettársi együttélés megszűnése esetén megszűnik az özvegyi fedezet), vagy

- a premium nyugdíját özvegyi fedezet nélkül kéri, ez esetben a halálával a nyugdíj folyósítása megszűnik.

A kisebb keresetű (jellemzően a gyermekkel otthon maradó) házastárs javára a magasabb keresetű házastárs átruházhatja a tárgyévi premium nyugdíjjogosultságát.

Az átruházásról évente dönthetnek a házastársak és az minden esetben a tárgyévi premium nyugdíjjogosultságra (az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bruttó bér 2,5%-ára) vonatkozik.

Miután jellemzően a magasabb keresetű férj ruházza át a premium nyugdíjjogosultságát a kisebb keresetű feleség számára, a rendszer fenntarthatóságát veszélyeztetné a hosszabb élettartamú nők számára történő kifizetések összegének az átruházások miatt történő növekedése, ezért az átruházás során 6% díj terheli az átruházott nyugdíjjogosultság összegét.

A garantált nyugdíj olyan nyugellátás, amelyet azok a Svédországban élő és 65 éves életkorukat betöltött személyek vehetnek igénybe, akiknek nincs vagy nagyon alacsony összegű az állami  income nyugdíja (kizárólag az income nyugdíj összegét vizsgálják, a premium nyugdíj e tekintetben nem számít). Ha az érintett személy özvegyi nyugdíjban is részesül, annak összegét is hozzáadják az állami income nyugdíj összegéhez a jogosultság vizsgálata során.

Az income nyugdíj összegét az érintettet 65 éves korában megillető income nyugdíj összeggel veszik figyelembe. (A 65 éves életkor utáni esetleges további munkavégzés révén megnövelt income nyugdíj tényleges, magasabb összegével számolnak.)

Ha viszont valaki az income nyugdíját 65 éves életkora előtt (61 éves kortól van erre lehetőség), így csökkentett összeggel vette igénybe korábban, akkor is azzal az income nyugdíj összeggel számolnak, ami az illetőt a 65 éves korában történő nyugdíjba vonulás esetén illette volna meg, vagyis a garantált nyugdíjjal nem kompenzálják a 61-65 éves életkor között igénybe vett income nyugdíj kisebb összegét.

A garantált nyugdíj fedezetét nem a svéd állami nyugdíjrendszer,  hanem adóbevételekből a svéd állami költségvetés fedezi.

A garantált nyugdíj alapfeltétele, hogy az érintett személy 25 és 64 éves életkora között bármikor legalább 3 évig  Svédországban lakott. (A három évből két év akkor is beszámítható, ha az igénylő más EU/EGT tagállamban tartózkodott.)

A 16-24 év közötti életkor akkor vehető a garantált nyugdíjhoz szükséges svédországi tartózkodás szempontjából figyelembe, ha az érintett személy abban az életkorában  Svédországban keresőtevékenységet is folytatott és az így szerzett keresete után fizette a nyugdíjjárulékot (vagy ha svéd rokkantsági ellátásban - jövedelem-alapú tevékenységi támogatás, income-based activity compensation, aktivitets-/sjukersättning – részesült).

A teljes összegű garantált nyugdíj 40 évi - a fent meghatározott életkori korlátok közötti - Svédországban tartózkodás esetén igényelhető.

Ha ennél kevesebb ideig élt a garantált nyugdíj igénylője Svédországban, akkor annyiszor 1/40-ed résszel csökkentik az ellátás összegét, ahány évvel a 40 évnél rövidebb ideig tartózkodott Svédországban.

A teljes összegű garantált nyugdíj egyedülálló nyugdíjas részére

az áralap összegének (price base amount, pba, prisbasbelopp) 2,13-szorosa.

2019-ben az áralap összege 46.500 SEK, így a garantált nyugdíj éves összege 99.045 korona (havi 8254 korona).

A teljes összegű garantált nyugdíj nem egyedülálló nyugdíjas részére

a garantált nyugdíj összege a pba 1,9-szerese, azaz 2019-ben 88.350 SEK/év, azaz havi 7363 korona.

Önálló ellátásként akkor jár a garantált nyugdíj, ha az érintett személynek nincs állami income nyugdíja.

Ha az érintett személynek van állami income nyugdíja, de annak összege alacsony, akkor a top-up (vagyis az állami income nyugdíjat kiegészítő) garantált nyugdíj összege az állami income nyugdíj és a fentiek szerint meghatározott önálló garantált nyugdíj összege közötti különbözet, a következő szabályok szerint:

- ha az income nyugdíj összege nem haladja meg egyedülálló esetében a pba 1,26-szorosát (2019-ben az évi 58.590 svéd koronát, vagyis a havi 4.883 koronát), illetve nem egyedülálló nyugdíjas esetében a pba 1,14-szeresét (2019-ben az évi 53.010 koronát, vagyis a havi 4.418 koronát), akkor az income nyugdíj teljes összegével csökken a garantált nyugdíj összege,

- ha az income nyugdíj összege meghaladja a fenti minimumértékeket, akkor az állami income nyugdíj összege fenti minimumértékeket meghaladó részének csak a 48%-ával csökken a garantált nyugdíj összege.

Ennek révén kívánják a minél magasabb jövedelem-alapú nyugdíj megszerzésére ösztöntözni az érintetteket, mivel ilyen esetben a garantált nyugdíjra való jogosultság

- egyedülálló esetében a pba 2,13-szorosa helyett a pba 3,07-szeresénél – 2019-ben 142.755 SEK/év,

- a nem egyedülálló nyugdíjas esetében a pba 1,9-szerese helyett a 2,72-szeresénél – 2019-ben 126.480 SEK/év  

szűnik csak meg.

A garantált nyugdíj összegét az inflációnak (fogyasztói árindex) megfelelő mértékben növelik, amely a tárgyévi áralap összegében (prisbasbelopp) tükröződik.

A svéd nyugdíjhatóság szóhasználata szerint "a garantált nyugdíj árindexált, de nem életszínvonal-indexált".

Nem, kizárólag az income nyugdíj összegét vizsgálják.

Ha a garantált nyugdíjban részesülő személynek van állami premium nyugdíja, az nem befolyásolja sem a garantált nyugdíjra való jogosultságot, sem a garantált nyugdíj összegét.

A garantált nyugdíj a Svédországban élő jogosult részére jár, de akkor is fizetik a megállapított svéd garantált nyugdíjat a jogosult részére, ha az EU/EGT valamelyik tagállamában vagy Svájcban él, vagy olyan államban, amellyel Svédországnak erre is kiterjedő kétoldalú szociális biztonsági megállapodása van hatályban.

Jövedelemvizsgálat alapján járó, svédországi tartózkodáshoz kötött, adóból finanszírozott, adómentes további állami támogatások a 65 éves életkorukat betöltött nyugdíjasok számára:

- lakhatási támogatás (housing supplement,  bostadstillägg, BTP)

- idősellátási támogatás (maintenance support for the elderly, äldreförsörjningsstöd, ÄFS)

A 65 éves életkorát betöltött nyugdíjas rászorultsági alapon (a háztartás adófizetés utáni jövedelmi és vagyoni vizsgálata alapján) jogosult lehet lakhatási támogatásra és idősellátási támogatásra.

Mindkét ellátás adómentes juttatás.

A lakhatási támogatást a garantált nyugdíjban részesülő nyugdíjas igényelheti.

Egyedülálló nyugdíjas esetén a támogatás havi maximális összege 5.560 korona, amely

- 5000 koronáig a lakhatási kölségek 96%-át,

- a lakhatási költség 5001 és 5600 korona eső részének 70%-át, valamint

- további 360 korona személyes támogatást tartalmazhat.

Házastársak és élettársak esetében a lakhatási támogatás maximális összege havi 2.610 korona, amely

- 2500 koronáig a lakhatási költségek 96%-át,

- a lakhatási költség 2501 és 2800 korona közé eső részének 70%-át,

- valamint további 170 korona személyes támogatást tartalmazhat.

Különleges lakhatási támogatás (SBTP) igényelhető abban az esetben, ha a nyugdíjas vagy a nyugdíjas pár nem részesül garantált nyugdíjban sem, kizárólag a idősellátási támogatásra jogosult.

Ilyen esetben a párok maximum havi 6.620 korona, az egyedülállók maximum havi 3.310 korona különleges lakhatási támogatást igényelhetnek.

A 2003-ban bevezetett idősellátási támogatás a svéd jóléti államban az utolsó védőháló a 65 évesnél idősebb emberek számára. Elsősorban azok vehetik igénybe, akiknek nincs vagy nagyon alacsony az állami income nyugdíjuk és nem jogosultak a teljes összegű garantált nyugdíjra sem, mert nem tartózkodtak elegendően hosszú ideig Svédországban (például a bevándorlók).

Az idősellátási támogatás esetén az érintett személy jövedelmébe a lakhatási támogatás is beszámít, ha kap ilyen ellátást.

Az idősellátási támogatás a nyugdíjas adófizetés után jövedelme és lakhatási támogatása együttes összege és az ésszerű életszínvonal költsége közötti különbözettel megegyező összeg.

Az ésszerű életszínvonal költsége az áralap összegének (pba) 1,473-szorosa (2019-ben évi 68.495 korona, havi 5.708 korona) az egyedülálló személy, illetve 1,204-szerese (55.986 korona/év, havi 4.666 korona) a nem egyedülálló személy esetében.

Az idősellátási támogatást a fogyasztói árak inflációs mértékével növelik.

Kérem, juttassa el minél több Svédországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a svéd nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! 

Az összefoglalóm a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére történő feliratkozást követően válik olvashatóvá.

A svéd állami nyugdíjrendszerben háromféle “túlélői nyugdíj” (survivor’s pension, efterlevandepension) létezik:

- árvaellátás (a svéd terminológiában gyermeknyugdíj, child’s pension, barnpension)

- özvegyi kiegészítő nyugdíj (adjustment pension, omställningspension)

- özvegy nyugdíj (widow’s pension, änkepension) – ezt csak az az özvegy nő igényelheti, aki 1990 előtt kötött házasságot, vagyis ez megszűnőben lévő nyugellátás.

Ezeket az ellátásokat a halálesetet követően főszabály szerint hivatalból állapítják meg, csak meghatározott esetekben kell külön igénylést benyújtani.

Az özvegyről és az árváról a premium nyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíj keretében is lehet gondoskodni, ha a nyugdíjjogosult  a nyugdíjszolgáltatás kiválasztása során az e járadékra vonatkozó megfelelő opció mellett döntött (survivor benefit protection).

Ha a halálesetet munkahelyi sérülés okozta, az özvegy

- baleseti özvegyi életjáradékra (efterlevandelivränta) és

- temetési segélyre (begravningshjälp) is jogosulttá válik.

Munkahelyi baleseti halál miatt az özvegy és az árva nagyon jelentős segítséget kaphat, mivel a járadékokat az elhunyt utolsó keresete (de legfeljebb az áralap összege, pba, 7,5-szerese erejéig terjedő kereseti része) függvényében határozzák meg:

- az árvajáradék az elhunyt utolsó keresete 20-40%-a,

- az özvegyi kiegészítő járadék az elhunyt utolsó keresete 20-45%-a lehet,

- az özvegyi nyugdíjra jogosult nő özvegyi járadéka az elhunyt utolsó keresete 40-45%-a lehet.

A munkahelyi baleseti halál miatti özvegyi/árva járadékok összege függ az özvegy és az árva egyéb hozzátartozói ellátásaitól.

További részletek itt.

Az árvaellátás alapesetben a gyermek 18 éves koráig, méltányosságból 20 éves koráig jár.

Az árvaellátás összege annak az állami öregségi nyugdíjnak a meghatározott százaléka, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas).

A százalékos mérték több tényező (az árva életkora, vannak-e testvérek, vannak-e az árvának gyermekei, stb.) függvénye.

Ha az árvaellátás kis összegű vagy az elhunyt nyugdíjjogosultságának hiánya miatt nem lehet megállapítani, az árva részére támogatást (survivor’s benefit for children) állapítanak meg. Ennek összege akkora, hogy havi 1.517 koronára egészítse ki az árvaellátás összegét.

További részletek itt. 

A mindkét nem részére egyenlő feltételekkel járó, gender-semleges özvegyi kiegészítő nyugdíj a 65 évesnél fiatalabb özvegy részére jár, ha az elhunyt az özvegy házastársa vagy bejegyzett élettársa volt, továbbá akkor is, ha az élettársa volt,

- de született közös gyermekük vagy

- a haláleset időpontjában az özvegy terhes volt, vagy

- korábban felbontott házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek.

Minden esetben további feltétel, hogy

- a haláleset bekövetkezése előtt legalább 5 évig megszakítás nélkül együt éltek, vagy

- gyermekükkel éltek közös háztartásban (vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek).

Az özvegyi kiegészítő nyugdíj annak az állami öregségi nyugdíjnak az 55%-a, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna. Ha a kiegészítő nyugdíj kis összegű vagy nem lehet megállapítani az elhunyt nyugdíjjogosultsága hiányában, akkor az özvegy az állami garantált nyugdíjra válik jogosulttá.

Az özvegyi kiegészítő nyugdíj alapesetben 12 hónapig jár. Ha az özvegy gyermeket nevel, további 12 hónapos időszakokra is járhat a kiegészítő nyugdíj.

A hosszabbított tartam alatt az özvegyi kiegészítő nyugdíj megszűnik,

- ha a legfiatalabb gyermek is betölti a 12 éves életkorát, vagy

- az özvegy új házasságot köt, vagy meghatározott egyéb módon változik a családi állapota vagy

- az özvegy betölti a 65. életévét.

További részletek itt.

Özvegyi nyugdíj annak az özvegy nőnek jár, aki 1944-ben vagy korábban született és 1989.december 31-éig kötött házasságot az elhunyt férjjel.

Résznyugdíj járhat annak az özvegynek, aki ugyan 1945-ben vagy utána született, de 1990 előtt kötött házasságot az elhunyt férjjel.

További részletek itt.

A túlélő hozzátartozó ellátásait főszabály szerint hivatalból állapítják meg, néhány esetben azonban szükséges az igénylés benyújtása:

- ha az elhunyt személy a haláleset időpontjában nem tartózkodott Svédországban,

- ha a hozzátartozói ellátást nem haláleset, hanem az érintett személy eltűnése miatt kérik,

- ha az özvegy nem él Svédországban (ez esetben az EU/EGT államokban és Svájcban az adott állam nyugdíjhatóságánál igényelhető a svéd hozzátartozói nyugellátás).

Az igénylési nyomtatványok innen tölthetők le. 

Az özvegy vagy az árva akkor is jogosult a feltételek fennállása esetén a megfelelő svéd hozzátartozói ellátásra, ha ő maga nem is járt soha Svédországban.

A svéd nyugdíjrendszer eleve a minél későbbi nyugdíjigénylésre ösztönöz, hiszen a 61-67 éves életkor közötti “nyugdíjkorhatár-sávban” minél később igényli valaki a jövedelem-alapú állami nyugdíjait (income és premium pension), annál magasabb lesz a nyugdíja összege.

Ennek két oka van:

későbbi életkorban történő nyugdíjigénylés esetén

- magasabb a felhalmozott nyugdíjjogosultság (az income nyugdíjhoz a névleges egyéni nyugdíjszámlán, a premium nyugdíjhoz a tényleges egyéni nyugdíjszámlán felhalmozott egyéni nyugdíjtőke), emellett

- kisebb lesz az életjáradék-osztó (mivel az igénylés időpontjában várható további élettartam rövidebb).

Emiatt a tényleges nyugdíjigénylés korhatára Svédországban évek óta 64 és fél éves kor körül alakul.

További ösztönzőket is alkalmaz az állam annak érdekében, hogy a 65 évesnél idősebb évjáratok tagjai is minél nagyob arányban és minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon.

2009 óta a 65 évesnél idősebbek speciális adólevonási lehetőséggel élhetnek, emellett 2007 óta az összesített társadalombiztosítási járulékaikat (nem csak a nyugdíjjárulékot) a keresetre vetített általános 31,42% mérték helyett csak 10,21% mértékben (ez a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulék mértéke) kell csak fizetni.

A nyugdíj helyett vagy mellett tovább dolgozó nyugdíjas nyugdíjjogosultságai tovább halmozódnak az így szerzett keresete révén (lifetime earnings principle).

Aki rendelkezik svéd e-ID-val vagy a svéd nyugdíjhatóságtól kapott személyes belépési kóddal, az a saját személyes nyugdíjoldaláról igényelheti legegyszerűbben az állami nyugdíjait.

A nyugdíjak igénylési nyomtatványokon is igényelhetőek, amelyeket innen tölthet le.

A szükséges nyomtatványok a következők lehetnek: 

PM8370 Application for public pension for those resident in Sweden

PM8370 Application for public pension for those resident outside Sweden

A nyugdíj igényelhető teljes összegben, vagy részösszegekben (25%, 50%, vagy 75% mértékben).

Az income pension és a premium pension egymástól függetlenül is igényelhető.

A már folyósított nyugdíj folyósítása kérelemre bármikor megszakítható és tetszőleges időpontban újraindítható.

Kérem, juttassa el minél több Svédországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a svéd nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! 

Az összefoglalóm a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére történő feliratkozást követően válik olvashatóvá.

Az EU koordinációs rendeleteivel összhangban állapítják meg a nyugdíjakat Svédországban is, ha a nyugdíjigénylő több EU/EGT tagállamban vagy Svájcban, illetve olyan államokban is nyugdíjjogosultságot szerzett, amelyekkel Svédországnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.

A külföldön (például Budapesten) benyújtott nyugdíjigénylés esetén a svéd nyugdíjhatóság honlapján olvashatja el a svéd tudnivalókat.

A Svédországon kívül, de az EU/EGT tagállamai valamelyikében élő jogosult a svéd nyugdíj iránti igényhez szükséges nyomtatványokat innen töltheti le.  

A svéd nyugdíjhatóság elérhetőségei:

Pensionsmyndigheten (Swedish Pensions Agency)

Box 38190

SE-100 64 Stockholm

Website www.pensionsmyndigheten.se

Tel.: +46 49 82 00 70 0

E-mail: international@pensionsmyndigheten.se

Budapesten a nemzetközi nyugdíjügyekben kizárólagosan illetékes hatóság a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, ha Ön a svéd állami nyugdíját Magyarországról kívánja igényelni, ehhez a hatósághoz kell fordulnia. (A nemzetközi ügyfélszolgálat telefonszámai: 06-1-323-6000, 06-1-323-6020. Általános nemzetközi tájékoztatást a következő telefonszámokon is kérhet: 06-1-270-8032, 06-1-412-9610.)

Ha a biztosított több EU/EGT tagállamban (az EU egyelőre az Egyesült Királysággal együtt még 28 tagállama mellett ide tartozik a további három EGT-tagállam: Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc) szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel (ha előírják, akkor jellemzően 12 hónap biztosítási idő) teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU vonatkozó koordinációs rendeletei határozzák meg.

Hasonlóképpen számíthat nyugdíjra azon országok tekintetében is a svéd állami nyugdíj igénylője, amelyekkel Svédországnak van hatályos kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.

A magyar állampolgárokra e tekintetben a magyar állam által kötött kétoldalú szociális biztonsági vagy szociálpolitikai együttműködési egyezmények vonatkoznak. Ezek jelenleg: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, (Észak-)Macedónia, India, Japán, Jugoszlávia (még hatályban!), Kanada, (és külön: Québec), Dél-Korea, Moldova, Mongólia, Montenegro, Szerbia, Szovjetunió (még hatályban Ukrajna és az Orosz Föderáció tekintetében), Törökország.

A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni - az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt -, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette.

Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.

A svéd nyugdíjhatóságnál igényelt nyugdíj esetén (is) jelezni kell a hatóságnak, hogy az igénylő külföldön is szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárást ilyen esetben a svéd nyugdíjhatóság indítja meg.

Az Európai Unióban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet szabályozza a több tagállamban szerzett nyugdíjjogosultságok számításba vétele és a nyugdíj számítása esetén követendő eljárást.

A rendeletek alapelvei:

(1) A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett biztosítási/szolgálati időket a nyugdíjmegállapítás során figyelembe kell venni.  Az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

(2) A nyugdíjbiztosítási szervek a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek.

a) Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg. Vagyis ez esetben kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási/szolgálati idő és – ha ezt előírja az adott állam rendszere - az átlagkereset/járulékalap/nyugdíjjóváírás stb. alapján. Ez a nemzeti vagy független ellátás.

b) A második számítás során a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. Vagyis e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna.

Ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos, pro rata temporis nyugellátás.

A biztosítási idő egyszeres számításának szabálya minden esetben érvényesül, vagyis egymást átfedő biztosítási időtartamok esetén is csak egyszer vehető figyelembe az adott naptári nap.

A két számítást követően a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.

Az adott  tagállamtól járó nyugellátás megállapítása során kizárólag az adott tagállamban elért keresetek vehetők figyelembe. Ezért a tagállamok egymás között nem közlik a nyugdíjigénylő náluk szerzett keresetét és az ennek alapján náluk fizetett járulékát, miután a másik tagállamtól járó nyugdíj megállapítása során ennek nincs jelentősége. Miután Svédországban az állami nyugdíj kizárólag a keresetek alapján felhalmozott nyugdíjjogosultságoktól – és nem a biztosítási időtartamtól – függ, a kétféle számítás során speciális áthidaló szabályokat is figyelembe vesznek.

Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzi el az érintett állam nyugdíjhatósága – feltéve, hogy a minimális feltétel teljesült az adott államban. Ha egy adott tagállamban a pro rata számításhoz szükséges minimális időtartamnál is rövidebb biztosítási időt szerzett valaki, akkor ezt az időt meghatározott esetekben hozzá lehet számítani egy másik tagállamban szerzett biztosítási időtartamhoz. Az Unió ennek révén kívánja elkerülni a túlzott nyugdíjbürokráciát, egyúttal biztosítani, hogy az Unió területén szerzett egyetlen napnyi biztosítási idő se vesszen kárba.

Minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosult részére.

(3) Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani. Ez az ellátások exportja.

(4) Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra.

Ebben az esetben - vagy ha más tagállamban csak későbbi időponttól lenne jogosult valaki az ellátásra -, a nyugdíjigénylést ismételten be kell majd nyújtani, ha ténylegesen igényelni kívánja a nyugdíjat az érintett tagállamtól a jogosult.

(5) Harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére abban az esetben nyílhat lehetőség, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, a nyugellátás összegét nem befolyásolhatja.

(6) Az EU koordinációs rendeletei alapján megállapított nyugdíj felülvizsgálatát jogosult kérni az a nyugdíjas, aki nyugdíjának az összegét érintheti a következő fejlemények  bekövetkezése (a kérelmet főszabály szerint a fejlemény bekövetkezésétől számított két éven belül lehet előterjeszteni):

- új tagállam csatlakozik az Európai Unióhoz,

- új európai jogszabály lép hatályba, amely érinti a nyugellátásokat,

- a nyugellátásokat érintő európai jogszabályt módosítanak.

Ilyen fejlemény volt az utóbbi években a koordinációs rendeletek hatályának kiterjesztése az EGT nem EU-tag tagállamaira (2012. június 1-jétől), valamint Svájcra (2012. április 1-jétől), továbbá ilyen esemény volt Horvátország csatlakozása az EU-hoz 2013. július 1-jétől.

Sajnálatos módon ilyen fejlemény lehet a Brexit is, bár a nemzetközi nyugdíjjogosultságokra gyakorolt hatását még nem lehet felmérni.

A foglalkoztatói nyugdíjakat az érintett munkaerőpiaci partnerek között létrejött kollektív szerződések rendezik. Közös nevezőjük, hogy a foglalkoztatói nyugdíjjogosultság szerzése során a figyelembe vehető jövedelem sokkal magasabb, mint az állami nyugdíjrendszerben a járulékplafon, ami a magasabb keresetűek részére különösen előnyös.

A legtöbb foglalkoztatói nyugdíjszervezet járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) alapon működik.

Minden olyan munkáltató köteles minden munkavállalóját beléptetni az foglalkoztatói nyugdíjszervezetbe, amelynél kollektív szerződés van hatályban. Az egyéb munkáltatók saját elhatározásukból csatlakozhatnak.

A munkavállaló utáni hozzájárulást a munkáltató fizeti.

A munkavállaló 25 éves korától jellemzően a jövedelemalap összegének (income base amount, iba) 7,5-szereséig (2019-ben évi 483 ezer koronáig) a keresete 4,5%-át, az afölötti kereseti rész után pedig annak 30%-át fizeti a munkáltató a munkavállalója foglalkoztatói nyugdíjszámlájára, az összegeket a DC rendszerekben a munkavállaló által választható alapokba fektetik.

A foglalkoztatói nyugdíj tekintetében a munkavállalónak öt kérdésben kell döntenie:

1) ki kell választania a pénzügyi szolgáltatókat és a befeketetési alapokat

2) döntenie kell, hogy hagyományos, garantált életjáradékot (fixed annuity) vagy befektetéshez kötött határozott tartamú járadékot vagy életjáradékot (variable annuity) választ-e

3) el kell döntenie, hogy kér-e visszafizetési védelmet (återbetalningssydd), amelynek alapján a halála esetén az általa megnevezett haláleseti kedvezményezett részére kifizetik az elhunyt foglalkoztatói nyugdíjszámláján lévő összeget. Ha ezt az opciót választja, a foglalkoztatói nyugdíja (életjáradéka) összege kisebb lesz, mint enélkül. Ha nem választja ezt az opciót, akkor halála esetén nem örökli senki a számláján lévő összeget, az bekerül az öröklési nyereséget biztosító alapba, cserébe ő is részesül az öröklési nyereségből - hacsak nem kéri az özvegyi fedezetet

4) el kell döntenie, hogy kér-e özvegyi fedezetet (survivor’s coverage), ez esetben a foglalkoztatói nyugdíj két életre szól, vagyis amíg a házastársak valamelyike életben van,  a nyugdíjat folyósítják – emiatt természetesen a foglalkoztatói nyugdíj összege kisebb, mint az özvegyi fedezet nélkül lenne

5) el kell döntenie, mennyi ideig kéri a foglalkoztatói nyugdíját, vagyis döntenie kell a járadékfizetés tartamáról (a legrövidebb tartam 5 év lehet. Sajnálatos módon a legtöbb jogosult az 5 éves határozott tartamú járadékot választja, noha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor az átlagosan hátralévő várható élettartam több, mint 20 év - így pont akkor marad foglalkoztatói nyugdíj nélkül az érintett, amikor a legidősebb életszakasza kezdődik.)

A tőkefedezeti (DC) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók létrehozása kapcsán az egyéni választás és a befektetési biztonság ellentmondásos igényeit kellett összhangba hozni az érdekegyeztetési kultúrájáról világszerte híres svéd jóléti állam munkavállalói és munkáltatói szervezeteinek, vagyis

- a munkavállalónak biztosítani kell a személyes választás és döntés lehetőségét, de

- a személyes választások és döntések kockázatát minimalizálni szükséges.

Ezért a foglalkoztatói nyugdíjszervezeteket a svéd állami premium nyugdíj mintájára hozták létre, a befektetéseket a privátszektor alkalmazottai tekintetében az adott nyugdíjszolgáltató kapcsán  érintett munkavállalói és a munkáltatói érdekegyeztető szervezetek közös tulajdonában álló, non-profit klíringközpontok kezelik (a SAF-LO esetében a Fora, az ITP esetében pedig a Collectum).

A kockázatok csökkentése jegyében a befektetési lehetőségek és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatások között választani nem tudó vagy nem akaró munkavállalók utáni hozzájárulást a garantált életjáradékot özvegyi fedezet nélkül biztosító előre meghatározott alapokba fektetik.

Az 1996-ban DC működésre átalakított SAF-LO foglalkoztatói nyugdíjszervezetben

- a minimális belépési életkor 25 év,

- a munkáltató a munkavállaló keresete 4,5%-át fizeti a járulékplafonig, az afölötti kereset-részből pedig 30%-ot fizeti hozzájárulásként,

- a tagok hat hagyományos nyugdíjbiztosító társaság garantált életjáradék kínálatából, valamint befektetéshez kötött járadék konstrukciókat szolgáltató öt alapkezelő kínálatából választhatnak, amelyekre szigorú kockázatvállalást korlátozó szabályok vonatkoznak

- visszafizetési védelem és/vagy özvegyi fedezet is választható

- aki nem kíván semmilyen választási lehetőséggel élni, annak a hozzájárulását teljes egészében egy előre meghatározott (default), hagyományos életjáradék szolgáltatást nyújtó alapba fektetik (a SAF-LO tagok 70%-ának hozzájárulásait ebbe az előre meghatározott alapba irányítják, mert a tagok nagy többsége semmilyen választási lehetőséggel nem él – ezért is van kiemelten fontos szerepe a default gyűjtőalap körültekintő előzetes kiválasztásának).

Az ITP két rész-szervezetből áll: a 2007-ben alapított ITP-1 az 1979-ben és később született tagok részére, az ITP-2 az 1979 előtt született tagok részére nyújt foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást.

ITP-1:

- teljesen DC alapon működik

- a munkáltató a munkavállalója keresete 4,5%-át fizeti a járulékplafonig, az afölötti kereset-részből pedig 30%-ot fizet hozzájárulásként

- a hozzájárulás 50%-át hagyományos életjáradék szolgáltatást nyújtó alapokba fektetik, amelyeket négy alapkezelő kínálatából választhatnak

- a hozzájárulás másik 50%-át hagyományos életjáradék vagy befektetéshez kötött járadék szolgáltatást nyújtó alapokba fektetik, amelyeket öt alapkezelő kínálatából választhatnak

- visszafizetési védelem és/vagy özvegyi fedezet is választható

- aki nem kíván semmilyen választási lehetőséggel élni, annak a hozzájárulását teljes egészében egy előre meghatározott (default), hagyományos életjáradék szolgáltatást nyújtó alapba fektetik, visszafizetési védelemmel.

ITP-2

- részben DB alapon is működik: annak a tagnak, aki legalább 30 éve tag

= az utolsó aktív keresete járulékplafonig terjedő része 10%-át,

= a járulékplafontól 1,162 millió koronáig terjedő kereset-rész után e rész 65%-át,

= az 1,662 millió koronát meghaladó kereset-rész után e rész 32,5%-át fizeti az 1,743 millió koronás felső kereseti korlátig.

- a DB működési módot kiegészíti a DC alapon szervezett ITPK foglalkoztatói nyugdíjszervezet, amelyben a keresete 2%-át a tag saját döntése alapján fektetheti be az ITPK által kínált alapokba, amelyek szolgáltatásai közül akár garantált életjáradék, akár befektetéshez kötött járadék is választható. 

A központi kormányzati alkalmazottak részére a belépés 23 éves  életkortól lehetséges.

Ebben a rendszerben a munkáltató fizeti a járulékfizetési plafonig az alkalmazotti illetmény 4,5%-át az alkalmazott egyéni foglalkoztatói nyugdíjszámlájára.

A 4,5%-ból 2 százalékpontot garantált életjáradéki szolgáltatásra (Kåpan tjänste) fizetnek.

A további 2,5 százalékpontnyi hozzájárulás befektetése kapcsán a tag választhat a 9 biztosító által kínált garantált életjáradék és a 13 szolgáltató által kínált befeketéshez kötött járadék szolgáltatások, illetve a szolgáltatások alapját képező, szolgáltató cégenként  4 – 31 befektetési alap között.

A tag választhat özvegyi fedezetet.

Aki nem kíván semmilyen választási lehetőséggel élni, annak a hozzájárulását teljes egészében egy előre meghatározott (default), hagyományos életjáradék szolgáltatást nyújtó alapba fektetik.

Az 1973 előtt született állami alkalmazottak tekintetében, illetve minden tag tekintetében a járulékplafon mértéke felett DB elemek is érvényesülnek ebben a rendszerben.

A 2006-tól működő szervezet az 1922-ben alapított Sveriges Kommunalanställdas Pensionskassan továbbfejlesztése.

A KAP-KL az 1986 előtt született, 21 éves korukat betöltött önkormányzati dolgozók foglalkoztatói nyugdíjszervezete.

A munkáltató fizeti (a járulékfizetési plafonig) az önkormányzati alkalmazott illetményének 4,5%-át az egyéni foglalkoztatói nyugdíjszámlára.

A munkavállaló három biztosítótársaság hagyományos életjáradék szolgáltatásai, illetve 12 pénzügyi szolgáltató befektetéshez kötött járadékszolgáltatásai közül választhat. A rendelkezésre álló alapok közül legalább 4, legfeljebb 40 alap választható.

Visszafizetési védelem és/vagy özvegyi fedezet is választható.

Aki nem kíván semmilyen választási lehetőséggel élni, annak a hozzájárulását teljes egészében egy előre meghatározott (default), hagyományos életjáradék szolgáltatást nyújtó alapba fektetik.

A DC rendszert kiegészíti egy DB rendszer is, amely a járulékfizetési plafon fölött lép működésbe a 28 éves vagy idősebb tagok esetében. E rendszerben 1998 óta halmozódhat a nyugdíjjogosultság, a teljes foglalkoztatói DB szolgáltatáshoz legalább 30 évi tagság szükséges.

Az 1986 után született korosztályok részére az AKAP-KL áll nyitva, amely teljes egészében DC alapon működik. Ebben a rendszerben nincs minimális belépési életkor.

Az AKAP-KL szervezetben a járulékplafonig az illetmény 4,5%-át, afelett az illetmény 30%-át fizeti a munkáltató. A tag választási lehetőségei megegyeznek  a KAP-KL rendszerben biztosított választási lehetőségekkel.

A foglalkoztatói nyugdíjat legkorábban 65 éves kortól lehet igényelni. (Természetesen minél később igényli valaki ezt a nyugdíját, annak összege is egyre magasabb lehet.)

A részletekről minden jogosult a munkáltatójától vagy a saját személyes nyugdíjoldalán tájékozódhat.

Svédországban is számtalan magán-nyugdíjbiztosítási lehetőséget kínálnak a pénzügyi piac szereplői – a privát nyugdíj-előtakarékosság azonban a svéd lakosság nyugdíjcélú kiadásainak (nyugdíjjárulék, foglalkoztatói nyugdíjhozzájárulás, magánnyugdíj megoldások díja)  mindössze 1%-át teszi ki, feltehetően annak következtében, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszervezetek lefedik a svéd munkavállalók 93-95%-át (férfi munkavállalók: 93%, női munkavállalók: 95%).

Az ilyen szerződések alapján járó magánnyugdíj 55 éves kortól igénybe vehető.

2016-ban megszüntették a privát nyugdíjelőtakarékossági megoldásokra korábban érvényes adólevonási lehetőségeket, kivéve azokat az önfoglalkoztatókat,  akik nem tagjai foglalkoztatói nyugdíjszervezetnek.

Az ő esetükben az adólevonás mértéke évi 12 ezer korona és az áralap-összeg (pba) tízszeresét (2019-ben: 465 ezer korona) meg nem haladó mértékig a vállalkozói jövedelem 35%-a.

További információk egyebek között itt. 

https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/final_country_fiche_se.pdf

www.pensionsmyndigheten.se

www.ap1.se

www.ap2.se

www.ap3.se

www.ap4.se

www.ap6.se

www.ap7.se 

https://www.government.se/49aff8/contentassets/f48ac850ff0f4ed4be065ac3b0bcab15/the-swedish-old-age-pension-system_webb.pdf

https://nft.nu/en/swedish-model-pension-new-wine-new-bottles

https://www.minpension.se

http://www.oecd.org/finance/private-pensions/50192210.pdf

https://library.fes.de/pdf-files/id/12113.pdf

www.fora.se

www.collectum.se

www.amf.se

www.pri.se

https://europa.eu/youreurope/citizens/work/retire-abroad/state-pensions-abroad/index_hu.htm

Fontosabb svéd jogszabályok:

Social Insurance Code (Socialförsäkringsbalken, SFB, 2010:110) on the Earnings Related Old Age Pension

Law on National Pension Funds (2000:192)

Az összesített bruttó nyugdíjkiadás (állami income nyugdíj, állami premium nyugdíj, foglalkoztatói nyugdíj, adólevonással támogatott privát nyugdíjbiztosítás) aránya a GDP százalékában / ezen belül a bruttó állami nyugdíjkiadás a GDP százalékában

2016: 10,7% / 8,2%

2030: 10,7% / 7,2%

2050: 10,2% / 6,6%

2070: 10,2% / 7,0%

A svéd nyugdíjreformnak köszönhetően a 2070-ig szóló előrejelzések szerint az összesített bruttó nyugdíjterhelés - az összes többi EU/EGT tagállammal szemben - a következő évtizedekben sem nő.

A helyettesítési ráta (replacement rate, RR), amely az adott évben nyugdíjba vonulók első nyugdíja teljes (income + premium állami nyugdíj, plusz foglalkoztatói nyugdíj) összegének arányát mutatja az adott évben a 60-64 éves korosztályban mért nemzetgazdasági átlagkereset összegéhez, a következőképpen alakul:

2016: 40,3%

2030: 41,2%

2050: 36,6%

2070: 33%

Svédország lakossága a jövőben (2070-ig szólnak a népesedési előrejelzések) nem csökken, mint a legtöbb európai államban, hanem nő.

Svéd lakosság száma:

2020: 10,3 millió

2030: 11,3 millió

2050: 12,7 millió

2070: 13,9 millió

A népességnövekedés oka természetesen a bevándorlás, hiszen az egyébként magas svéd termékenységi ráta (2016: 1,88) sem lenne elegendő a népesség létszámának szinten tartásához (ahhoz legalább 2,1-es termékenységi ráta szükséges), nemhogy a növeléséhez.

Nettó éves bevándorlás:

2016: 103.500 fő

2020: 67.900 fő

2030: 57.200 fő

2050: 30.500 fő

2070: 24.400 fő

Nők várható élettartama születéskor

2017: 84,3 év

2030: 86,1 év

2050: 88,3 év

2070: 90,3 év

Nők várható további élettartama 65 éves korukban

2016: 21,5 év

2030: 23,1 év

2050: 24,9 év

2070: 26,6 év

Férfiak várható élettartama születéskor:

2017: 80,8 év

2030: 84,6 év

2050: 85,5 év

2070: 86,7 év

Férfiak várható további élettartama 65 éves korukban

2016: 18,9 év

2030: 20,3 év

2050: 22,0 év

2070: 23,6 év

Nyugdíjasok számának alakulása Svédországban:

2016: 2,5 millió

2030: 3 millió

2050: 3,8 millió

2070: 4,8 millió

Időskori függőségi ráta (a 65 éves és idősebb népesség aránya a 15-64 éves népesség létszámához képest):

2016: 31,6 %

2030: 34,9%

2050: 38,1%

2070: 43,2%

A nyugdíjban töltött évek száma a 20 éves kortól mért felnőtt élet teljes hosszához viszonyítva a jelenleg hatályos nyugdíjkorhatár-sáv figyelembe vételével (a cél az, hogy ne legyen 33%-nál magasabb ez a mutató, vagyis a nyugdíjas élettartam ne legyen a teljes felnőtt élet hossza egyharmadánál több):

Férfiak:

2017: 27,6%

2030: 29,0%

2050: 30,7%

2070: 32,3%

Nők:

2017: 31,8%

2030: 34,1%

2050: 35,7%

2070: 37,2%

Az összefoglaló lezárásának időpontja: 2019. március 31.

Kérem, juttassa el minél több Svédországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a svéd nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! 

Az összefoglalóm a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére történő feliratkozást követően válik olvashatóvá.