Mit tanulhatunk az osztrák nyugdíjrendszertől?

Mit tanulhatunk az osztrák nyugdíjrendszertől?

2019. 02. 22.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Átláthatóság, kiszámíthatóság, méltányosság: pont azokat az értékeket szeretnénk látni a magyar nyugdíjrendszerben is, amelyek az osztrákot jellemzik. Mit tanulhatunk Ausztria nyugdíjrendszerének példájából?

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha külföldön dolgozó magyarként tisztában akar lenni az adott állam nyugdíjrendszeréből fakadó jogaival, köteklezettségeivel és lehetőségeivel, akkor iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre és biztassa erre a külföldön dolgozó magyar barátait is!

 

 

Mit tanulhatunk az osztrák nyugdíjrendszertől?

 

Ha én magyar nyugdíjreformot készítenék elő, az osztrák nyugdíjrendszer következő elemeit tanulmányoznám nagyon behatóan:

 

A 80/45/65 szabályt

 

Az osztrák nyugdíjrendszer minden reformja esetében alapelv maradt, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével.

A magyar nyugdíjrendszernek és bármely reformjának is hasonlóképpen biztosítania kell az időskori tisztes megélhetést mindazok számára, akik megfelelő nyugdíjjogosultságot szereztek az említett szabály szerint.

 

A bruttó szemléletet

 

Minden osztrák számítás a bruttó kereset alapján történik, így a nyugdíj is bruttó összeg, vagyis adóköteles. Emiatt sokkal tisztább és átláthatóbb a nyugdíjszámítás menete, miközben a nyugdíjast senki sem tarthatja eltartottnak - ami egy vészesen öregedő társadalomban különösen fontos pszichológiai összetevő is!

A magyar nyugdíjrendszert is kishíján átállították már a bruttó szemléletre, de az utolsó pillanatban az akkori kormányváltás vihara ezt a koncepciót is elsöpörte. A nagy viharok elültével ideje ismét elővenni ezt a legtöbb fejlett országban magától értetődő természetességgel alkalmazott megoldást.

 

Az egyéni nyugdíjszámlákat

 

Az egyéni nyugdíjszámlán a bruttó járulékalap meghatározott százalékát írják jóvá évenként (a korábbi jogosultságokat egy induló jóváírás váltja ki), a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset/ellátás, ami után járulékot fizettek és minden olyan kereset, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Viszont van járulékplafon, hogy a nyugdíjrendszer ne járuljon hozzá a társadalom további szétszakításához gazdagokra és szegényekre. A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Így minden évben pontosan látható az adott évben érvényes teljes jóváírás összege.

 

Ha én magyar nyugdíjreformot készítenék elő, különösen behatóan tanulmányoznám az osztrák egyéni nyugdíjszámlák alábbi áldásos hatásait:

 

- áttekinthető, kiszámítható, egyszerű a rendszer, minden érintett minden évben pontosan látja, az adott pillanatban mennyi nyugdíjra számíthat a felhalmozott nyugdíj jóváírásai alapján: érvényesül az egyenértékűség (ekvivalencia) elve, amely szerint a biztosított személy által élete során fizetett járulékok nagyságának kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, s a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságokat később hozott szabályok nem tehetik semmissé (e tekintetben az osztrák mellett persze a német és a svéd rendszert is górcső alá venném);

- az osztrákhoz hasonló nyugdíjszámla bevezetése révén révén eltűnhetne a magyar rendszerben elkerülhetetlen, rémes nettósító algoritmus-halmaz, vagyis nem kellene a nyugdíjszámítás során számolni az elmúlt évtizedekben évente változó járulék- és adómértékekkel, ami a számítást a nyugdíjra jogosult számára teljes mértékben követhetetlenné és ellenőrizhetetlenné teszi;

- nem kellene számolni a szolgálati idő hosszával a nyugdíj összegének meghatározásához (csak a jogosultsághoz): végre eltűnhetne a magyar szolgálatiidő-számítást jellemző asszimetrikus és méltánytalan nyugdíjszorzók rendszere – visszaállhatna a linearitás, ezzel a kiszámíthatóság. Most a magyar nyugdíjskálában pl. 20 évhez 53%-os szorzó tartozik, 40 évhez viszont nem ennek a duplája, 106%, csak 80% - vagyis az első húsz év szolgálati idő kétszer akkora súllyal esik latba, mint a második húsz év.  Az egyes szolgálati évek súlya is ugrál, hol 2%, hol 1%, hol 1,5%, aztán megint 2% - semmi sem áttekinthető, a jogosultságok nem épülnek lineárisan;

- megszűnhetne a magyar egyszeri valorizációs rendszer, amely szerint a nyugdíjmegállapítás során a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjeihez kell emelni egy lépésben az összes korábbi évben szerzett, nettósított kereseteket – pillanatnyilag ez okozza a legnagyobb méltánytalanságot a magyar rendszerben, hiszen azonos életpályák esetén is 30-40%-kal eltérő összegben lehetnek jogosultak a friss nyugdíjasok attól függően, hogy melyik évben mentek nyugdíjba. A nyugdíjszámla bevezetése esetén a valorizációra minden évben sor kerülne az éppen a számlán szereplő, előző évi teljes jóváírás összege tekintetében, nincs egyetlen nagy ugrás a megállapítás során, az összegeket folyamatosan korrigálják.

Az osztrák egyéni nyugdíjszámlákról részletesen ebben az összefoglalómban olvashat.

 

A gyermeknevelésre tekintettel a nyugdíjjóváírás megosztásának lehetőségét

 

A nyugdíjszámlák rendszere lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben.

Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés nem vonható vissza!

Ilyen intézkedések kellenek a nemek közötti egyenjogúság tényleges biztosításához a nyugdíjrendszerben…

 

A gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok egyszerű számítását

 

A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 – járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.)

Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után mikor, milyen támogatást kapott a szülő, amelynek mekkora tartama milyen arányban számítható be…

 

A kiegyenlítő támogatásokat

 

A Magyarországon tíz éve változatlan összegű, már eredetileg is arcpirítóan alacsony összegű minimálnyugdíj (28.500 Ft/hó) és a hasonlóan filléres méltányossági megoldások, valamint a minimálnyugdíj összegének százalékos mértékében meghatározott, az éhhalál elkerüléséhez épphogy elegendő időskorúak járadéka mint szociális ellátás helyett a kiegyenlítő támogatások rendszere garantálhatná az öregkori elszegényedés megfékezését.

A költségvetés fedezné a kiegyenlítő támogatásokat (Ausztriában ez az Ausgleichszulage), amely a törvényben évente meghatározott minimális ellátási szint és az adott személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete.

A kiegyenlítő támogatások rendszere biztosítja a szolidaritás alapelvének érvényesülését. Eszerint minden biztosított személynek joga van időskorában egy garantált szintű minimális ellátásra. Ha valakinek a nyugellátása és egyéb rendszeres jövedelme nem ér el egy meghatározott egyéni vagy családi jövedelmi küszöbértéket, akkor kiegyenlítő támogatásért folyamodhat.

Egy ilyen rendszer Magyarországon abszolút életmentőnek bizonyulhat, ha a rendszerváltozást követően évtizedekre minimálbérre vagy annál is kisebb kereseti összegre bejelentett – vagy be sem jelentett, a szürke és a feketegazdaság labirintusaiban tévelygő – milliók betöltik a nyugdíjkorhatárukat, és szembesülnek azzal, hogy mennyire elképesztően alacsony lesz a megszolgált nyugdíjuk. Itt eldőlhet, hogy Magyarország jóléti vagy egészen más állam-e.

 

A 14 havi nyugdíjfizetést

 

A nyugdíjat Ausztriában évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik.) Naná, hiszen a béreket is évente 14-szer fizetik…

Egy ehhez hasonló rendszer bevezetését persze a magyar termelékenység eddigi alakulása látszólag nem tenné lehetővé, de nálunk elsősorban nem is az egy évre eső nyugdíj abszolút összegének növeléséről lehetne szó, hanem a kifizetés rendjének módosításáról: egész más a pszichológiai hatása egy olyan tortának, amelyet 14 szeletre lehet vágni, mint ugyanannak a tortának, ami csak 12 szeletes.

 

 

A “Korridorpension”-t, egy speciális korhatár előtti nyugdíjat

 

Ezzel a megoldással Magyarországon nagyon egyszerűen ismét megteremthető lenne a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége.

Egyúttal kiváltható lenne a nők kedvezményes nyugdíja is, ami a magyar nyugdíjkorhatár növekedésével lassan minden nő számára lehetővé teszi a korhatár előtti, ráadásul levonás nélküli, teljes összegű nyugdíjba vonulást – nyilván nem ez volt a jogalkotó szándéka 2010-ben, a bevezetés idején…

A Korridorpension rendszerében 40 év biztosítási idővel rendelkező igénylő a korhatára betöltése előtt 3 évvel kérheti ezt a korhatár előtti nyugdíjat, amelynek összegét levonás terheli: évi 5,1% (havi 0,425%), de összesen legfeljebb 15,3% (hiszen legfeljebb 3 évig tarthat ez a korhatár előtti nyugdíj).

A hölgyek mellett biztosan rengeteg magyar férfi is ezt a megoldást választaná, ha tehetné.

 

A korbetöltött öregségi nyugdíj melletti munkavállalás korlátlan lehetőségét

 

Ausztriában a közszférában sincs semmilyen korlátozás a korhatár betöltése utáni munkavégzés tekintetében.

A magyar nyugdíjasok nyugdíj melletti munkavállalásának ösztönzése viszont még mindig csak a versenyszférára terjed ki, pedig a közszférában történő nyugdíjas munkavállalást kizáró vagy korlátozó intézkedések indoklásaként felhozott érvek már elenyésztek.

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj szabályozását

 

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 30 hónapig jár (nem csak 12 hónapig, mint az alapesetben Magyarországon), és e korlát alól is számtalan felmentés adható a gyermekekre és a házasság hosszára tekintettel – másfelől viszont az özvegyi nyugdíj 0% is lehet, ha az özvegy jövedelme egy évente meghatározott (nagyon magas) szintnél magasabb.

 

A sávos nyugdíjemelést

 

Magyarországon a kizárólag a fogyasztói árak növekedésétől (az inflációs rátától) függő éves rendszeres nyugdíjnövelés egységes százalékos mértéke elkerülhetetlenül az időskori relatív szegénység növekedéséhez vezet. Ha ugyanis az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek (jelenleg 3-4-szer nagyobb mértékben), akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Emellett az emelés valóban méltánytalan, hiszen a pici és az óriási összegű nyugdíjakra ugyanolyan százalékos mértékű emelés vonatkozik, ezért az egyik nyugdíjas, aki valóban rászorul, ezer forintos, a másik meg, aki egyáltalán nem szorul rá,  tízezer forintos nagyságrendben kaphat emelést évente.

Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg.

A sávos nyugdíjnövelés mértéke Ausztriában

- a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert),

- az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől,

- valamint a nyugdíj összegétől függ.

Így az osztrák emelés is végsősoron az infláció függvénye, mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

Erre az évre vonatkozóan (2019. januárjától) például a következő az emelés mértéke:

- 2,6%, ha a nyugdíj összege nem haladja meg az 1115 eurót,

- 2,6%-ról arányosan csökkentve 2%-ig, ha a nyugdíj összege 1115,01 és 1500 euró közé esik

- 2%, ha a nyugdíj összege 1500,01 és 3402 euró közé esik,

- 68 euró, ha a nyugdíj összege meghaladja a 3402 eurót.

 

A résznyugdíj (Teilpension) intézményét

 

Ez valójában nem nyugdíj, hanem könnyített részmunkaidős munkavégzési lehetőség azok számára, akik betöltötték a 62. életévüket és egyébként jogosultságot szereztek a Korridorpension nevű korhatár előtti nyugdíjra, amely helyett az érintett választhatja ezt a megoldást. Ennek keretében a heti munkaórák száma 40-60%-kal lecsökkenthető, miközben a kereset csak a munkaidőcsökkentés mértékének a felével csökken, viszont a korábbi teljes kereseti összeg beszámít a nyugdíjjóváírásba.

Az osztrák közszférában például az a gyakorlat, hogy a heti munkaidőt a felére csökkentik (50% csökkentés), így az illetmény mértéke is csökken, de csak az 50% felével, azaz 25%-kal. A 75% illetmény alapján viszont  a nyugdíjjogosultságot úgy számítják, mintha az illetmény továbbra is 100% lenne – ugyanis a munkáltatónak a 100% után járó hozzájárulást fizetnie kell, viszont a különbözetért teljes mértékben kárpótolja a rendszer.

A magyar közoktatási törvény is bevezett egy hasonló megoldást azon, legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok és óvodai dajkák részére, akik az öregségi nyugdíjkorhatárukat 5 éven belül betöltik. Sajnos a magyar rendszerben nem szerepel az osztrák kompenzációs mechanizmus, ráadásul a lehetőség nem általános.

 

Az osztrák ápolási díj rendszerét nyugdíjas korban

 

Az ápolási szükségletek orvosi szakvélemény által meghatározott függvényében hétfokozatú skála szerint állapítják meg az ápolási díj összegét. A megállapított ápolási díjat évente 12 alkalommal, levonások nélkül folyósítják. Összege 157 eurótól 1689 euróig terjedhet – havonta… (Az érem másik oldala, hogy a bruttó nyugdíjakat Ausztriában egységesen 5,1%-os egészségbiztosítási járulék is terheli a jövedelemadó mellett.)

 

Az oszrák nyugdíjrendszer részletes bemutatását ebben az összefoglalómban olvashatja.

 

Nyilván nem lehet a boldog és gazdag Ausztria megreformált nyugdíjrendszerének minden jogintézményét átültetni a magyar gyakorlatba – de törekedni lehet az összes olyan értelmes és bevált osztrák megoldás átvételére, amely nem feszíti szét a magyar költségvetést. A fent felsoroltak közül több ilyen is akad…

 

Iratkozzon föl a NyugdíjGuru News hírportálom ingyenes heti hírlevelére, hogy ne maradjon le a meglévő vagy a jövőben esedékes nyugellátását érintő hazai és nemzetközi fejleményekről!

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...