A francia nyugdíjrendszer

A francia nyugdíjrendszer

2023. 04. 13.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

Minden fontos tudnivaló a francia nyugdíjrendszerről és működéséről 2023-ban és a francia nyugdíjreform idei várható hatályba lépését követő években – elsősorban a Franciaországban dolgozó magyarok és hazai hozzátartozóik számára.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Kérem, juttassa el minél több Franciaországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a francia nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! Az érintettek a francia és a nemzetközi nyugdíjmegállapításhoz kapcsolódó kérdéseiket ide kattintva tehetik fel.

 

Minden fontos tudnivaló a francia nyugdíjrendszerről és működéséről 2023-ban és a francia nyugdíjreform idei várható hatályba lépését követő években – elsősorban a Franciaországban dolgozó magyarok és hazai hozzátartozóik számára

 

Tartalom

A macroni nyugdíjreform miatt forrongó Franciaország

A jelenlegi francia alapnyugdíj-rendszer

Kötelező kiegészítő nyugdíjrendszerek

A 2023. évi francia nyugdíjreform

Francia nyugdíjszámítás

Francia nyugdíjjárulék

A francia nyugdíj adózása

A francia nyugdíj emelése

A francia nyugdíj igénylése

Nemzetközi nyugdíjmegállapítás

A francia nyugdíjrendszer jelenlegi felépítése

 

A macroni nyugdíjreform miatt forrongó Franciaország

 

A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne (ez utóbbi önmagában a teljes magyar nyugdíjkiadás 1,4-szerese lenne).

A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató.

A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben. Pedig Franciaországban a világon az egyik legmagasabb az úgynevezett nettó helyettesítési ráta, amely azt méri, hogy az érintett személy nettó nyugdíja hány százaléka a munkával szerzett nettó átlagkeresetének. Franciaországban 2020-ban ez az arány 74,4% volt. Eszerint ha valaki átlagosan havi 2500 eurót keresett aktív élete során (ráadásul a 25 legjobb éve alapján számítva), akkor átlagosan 1860 eurót kap nyugellátásként. Franciaországban ez a nettó helyettesítési ráta 14 százalékponttal az OECD-átlag felett van. Például Németországban a nyugdíjasok a nettó átlagkeresetük mindössze 52,9%-ára számíthatnak, vagyis a fenti példa szerint egy német nyugdíjas, aki élete során átlagosan havi nettó 2500 eurót keresett, francia sorstársánál 540 euróval kevesebb nyugdíjra számíthat.

 

Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, és biztassa erre külföldön élő, dolgozó rokonait, barátait is!

 

A jelenlegi francia alapnyugdíj-rendszer

1.

Francia nyugdíjmegállapító és folyósító szervek

Az alaprendszer szerinti nyugdíjakat regionális megoszlás szerint a következő négy nyugdíjmegállapító szerv számítja és utalja:

- regionális nyugdíj- és foglalkozás-egészségügyi pénztárak (caisses d'assurance retraite et de santé au travail/ CARSAT),

- a párizsi régió számára az Île-de-France nemzeti "öregségi biztosítási" pénztár (caisse nationale d'assurance vieillesse d'Île-de-France, CNAV),

- a tengerentúli megyék általános társadalombiztosítási alapjai (caisses générales de sécurité sociale/ CGSS)

- Mayotte (Franciaország tengerentúli megyéje, sziget az Indiai-óceánban) részére a CSSM.

2.

Jogosultsági feltételek

2.1.

Nyugdíjkorhatár

Nyugdíjba vonulás 62 évesen (törvényes alsó korhatár)

Franciaországban az 1955. január 1-jén vagy azt követően születettek számára a törvényes alsó nyugdíjkorhatár 62 év. Ez emelkedik a nyugdíjreform következtében, fokozatosan, 2030-ig 64 évre.

Ahhoz azonban, hogy valaki 62 éves korában teljes nyugdíjra legyen jogosult, a szükséges számú járulékfizetési negyedévet össze kell gyűjtenie. Ha valaki a törvényben előírtnál kisebb számú biztosítási negyedévvel rendelkezik, és 62 éves életkora betöltésével igényli a nyugdíját, akkor a nyugdíja összege a hiányzó negyedévek számától függő mértékben, végleges jelleggel csökken.

Nyugdíjba vonulás 67 évesen (teljes nyugdíjjogosultsági korhatár)

Ha az igénylő betölti a 67 éves életkorát, a nyugdíját a teljes összeggel számítják ki, függetlenül attól, hogy hány biztosítási negyedévet szerzett. Ez a rendelkezés a reform után is változatlanul hatályban marad.

További információt a nyugdíjkorhatárokról a Union Retraite honlapján talál (Számítsa ki a törvényes nyugdíjkorhatárt: Calculer mon âge légal de départ à la retraite).

2.2.

A nyugdíjak kiszámításának módja  (a versenyszférában dolgozók részére)

A nyugdíj összegét három tényező határozza meg:

- Éves átlagjövedelem (RAM): a számított éves átlagjövedelem az a bruttó jövedelem, amely után járulékokat fizettek. A RAM-ot az érintett személy 25 legjobb keresetű éve alapján számítják ki.

- Nyugdíjszorzó (kifizetési arányszám): a maximális 50%-os arányt a jóváírt negyedévek és a maximális arányhoz szükséges negyedévek számának hányadosa alapján meghatározott százalékkal csökkentik, figyelembe véve az egyén életkorát és a teljes biztosítási időt. Az egyén számára legelőnyösebb számítást alkalmazzák. A minimális ráta 37,5%.

- Arányosítási tényező: a megszerzett biztosítási negyedévek és a törvényi előírás szerint a maximális nyugdíjszorzó eléréséhez szükséges biztosítási negyedévek arányszáma. A biztosítási időszakok teljes időtartama felöleli a munkavégzéssel szerzett biztosítási negyedéveket és a biztosítási időszakként beszámítható, nem munkavégzéssel (hanem például gyermekneveléssel, katonai szolgálattal) szerzett időszakokat is.  Ezt az arányosítási tényezőt a törvényes alsó nyugdíjkorhatár (62 év) és a teljes nyugdíjra jogosító korhatár (67 év) között folyósított nyugdíjak kifizetési arányának meghatározásához használják. Az 50%-os teljes nyugdíjmértéket azoknál a személyeknél kell alkalmazni, akiknek a teljes biztosítási ideje 166-172 negyedév (a születési évtől függően), vagy akik elmúltak 67 évesek (az 1955 után született személyek esetében), vagy akik meghatározott kategóriákba tartoznak (munkaképtelen személyek, legalább 50%-os tartós rokkantsági fokozattal rendelkezők, rokkantsági nyugdíjat igénylők, fizikai munkát végző anyák vagy fegyveres harcban részt vett veteránok).

A biztosított teljes biztosítási ideje a francia társadalombiztosítási rendszerben ténylegesen megszerzett összes biztosítási idő (járulékfizetési időszakok és biztosítási időnek minősülő időszakok). A különböző reformokkal a teljes nyugdíjhoz szükséges biztosítási idő fokozatosan 166 negyedévre nőtt az 1955 és 1957 között született személyek esetében. A szükséges biztosítási idő ezután minden 3 születési év után egy negyedévvel nő, így jelenleg az 1973-ban vagy azt követően születettek esetében 172 negyedévre emelkedik. A mostani reform következtében azonban már az 1965-ben születettektől számítva is 172 negyedévre nő a követelményszint.

Így például egy 1957-ben született személy esetében a nyugdíj kiszámításának képlete a következő:

Átlagos éves kereset (25 legjobb keresetű év alapján) × nyugdíjszorzó (kifizetési arányszám, 37,5% és 50% közötti mérték) × arányosítási tényező: az általános rendszerben szerzett összes biztosítási negyedév / 166 (az 1957-ben születettekre a teljes nyugdíjhoz előírt biztosítási idő)

A teljes alapnyugdíjhoz szükséges negyedévek száma a születési év függvényében jelenleg:

születési évjáratok     biztosítási negyedévek száma                    (években)

1955-1957                               166                                                                 41,5

1958-1960                              167                                                                 41,75

1961-1963                               168                                                                 42

1964-1966                              169                                                                 42,25

1967-1969                               170                                                                 42,5

1970-1972                                171                                                                 42,75

1973-ban és később              172                                                                 43

A reform következtében már az 1965-ben és később született személyek esetében is 172 negyedév a teljes nyugdíjhoz előírt követelményszint.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Meghatározott esetekben a munkavállalók a törvényes korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhatnak anélkül, hogy a nyugdíj mértéke csökkenne. Ez a következő okokból igényelt nyugdíjakra vonatkozik:

- Nyugdíjba vonulás tartós munkaképtelenség vagy nehéz munka miatt: A foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset miatt tartós munkaképtelenség miatt nyugdíjba vonuló munkavállalók 60 éves korukban teljes összegű nyugdíjat igényelhetnek, függetlenül a biztosítási idő hosszától. A munkavállaló munkaképtelenségi fokától függően többféle forgatókönyv lehetséges:

= A munkavállaló munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből származó legalább 20%-os tartós munkaképtelenség esetén igényelhet nyugdíjat.

= A munkavállaló legalább 10%-os, de 20%-nál kisebb mértékű tartós munkaképtelenségi minősítéssel akkor igényelhet foglalkozási megbetegedésből vagy munkahelyi balesetből származó nyugdíjat, ha:

(i) legalább 17 évig volt kitéve a munkával kapcsolatos kockázati tényezőknek. Ez a kitettségi idő Franciaország vagy az Európai Unió más tagállamának bármely alaprendszerében összegyűlhetett. A munkahelyi kockázati tényezőknek kitett tagok pontokat gyűjtenek a munkahelyi kockázatmegelőzési számlájukra ("compte professionnel de prévention"),

(ii) a munkaképtelenségük a munkájuknak tudható be.

- A hosszú pályafutással rendelkezők 60 évesen vagy korábban is nyugdíjba mehetnek, ha az előírt minimális biztosítási időt járulékfiuetési időszakokkal összegyűjtötték, és nagyon fiatalon kezdtek el dolgozni. Az előírt minimális biztosítási idő a születési évtől, a nyugdíjba vonuláskor betöltött életkortól és attól az életkortól függően változik, amikor a nyugdíjas dolgozni kezdett.

- A rokkantak 55 és 59 éves koruk között mehetnek nyugdíjba, feltéve, hogy legalább 50%-os a tartós rokkantság mértéke. Ezenfelül rendelkezniük kell bizonyos biztosítási idővel (beleértve a foglalkoztatással kapcsolatos járulékfizetés minimális időtartamát) a rokkantsági időszak alatt. Az előírt minimális biztosítási idő a születési évtől és a nyugdíjba vonuláskor várható életkortól függően változik.

Ha többet szeretne megtudni a rokkantság miatti korengedményes nyugdíjba vonulásról, kattintson ide.

Kedvezményes nyugdíj (nyugdíjszorzó csökkentése mellett)

Azok, akik nyugdíjat kívánnak igényelni, de nem rendelkeznek a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges biztosítási idővel (amely esetében 50% a nyugdíjszorzó mértéke), csökkentett összegű nyugdíjat kaphatnak.

A csökkentés (málusz) százalékos mértékét a hiányzó negyedévek száma és az igénylő születési éve határozza meg. A csökkentés mértéke az 1953-ban és később születettek esetében minden hiányzó negyedév után 0,625 %. A nyugdíjat ez esetben élethossziglan a csökkentett mértékkel folyósítják.

Hiányzó negyedévek száma     Nyugdíjszorzó mértéke (a max. 50% helyett)

                       1                                                  49.375 %

                       2                                                  48.750 %

                       3                                                  48.125 %

                       4                                                  47.500 %

                       5                                                  46.875 %

                       6                                                  46.250 %

                       7                                                  45.625 %

                      8                                                   45.000 %

                      9                                                   44.375 %

                    10                                                   43.750 %

 

Emelt nyugdíjmérték a 62 éves életkor betöltése után a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozók számára

Azok a személyek, akik 62 éves korukban (a törvényes alsó nyugdíjkorhatár betöltésekor) megszerzik a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges biztosítási időt, és továbbra is dolgoznak, nyugdíjemelésre szereznek jogosultságot. Az alkalmazandó arányok attól függően változnak, hogy mikor szerezték ezeket a szolgálati időket. A 2009. január 1-je után teljesített negyedévek esetében az emelés mértéke minden további negyedévre 1,25% (évi 5%).

2.3.

A biztosítási időt növelő időszakok

Gyermekekkel kapcsolatos biztosítási idő

A szülő gyermekenként legfeljebb 8 negyedévnyi biztosítási időtartam-növelést kaphat:

- 4 negyedév szülési szabadság vagy örökbefogadás jogcímén,

- 4 negyedév gyermeknevelés jogcímén a gyermek születését vagy örökbefogadását követő 4 év alatt.

A 2010. január 1-je után született gyermekek esetében az örökbefogadásra és a gyermeknevelésre fordított további negyedévek megoszthatók a szülők között, akik a gyermek születésének vagy örökbefogadásának 4. évfordulóját követő 6 hónapos időszakon belül meghatározhatják, hogy ki és milyen megosztásban kapja a pótlólagos negyedéveket.

További jóváírás fogyatékos gyermek nevelése esetén

Legfeljebb nyolc további negyedév írható jóvá azoknak a személyeknek, akik olyan gyermeket nevelnek, aki 80%-os súlyossági fokú tartós fogyatékossággal él, és jogosult a fogyatékos gyermek után járó speciális oktatási támogatásra (AEEH) vagy a fogyatékossági kompenzációs ellátásra ("prestation de compensation du handicap"/ PCH).

A nyugdíjba vonulás elhalasztása

Ha a biztosított betölti a teljes nyugdíjkorhatárt (67 év), de még nem szerezte meg a teljes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási időt (167 negyedév, ami fokozatosan 172 negyedévre emelkedik a születési évjárat függvényében), akkor a biztosítási időt növelheti a nyugdíjba vonulás késleltetésével ezen életkoron túl (függetlenül attól, hogy dolgozik-e tovább vagy sem).

Ebben az esetben a biztosítási idő minden egyes trimeszter után (négy havonta) 2,5%-kal, évente 7,5%-kal nő a nyugdíjba vonulás késleltetése után.

2.4.

Nyugdíjnövelés

A nyugdíj a következő indokok alapján növelhető:

- A gyermeknevelés miatti növekedés: a 16. születésnapjukat megelőzően legalább 9 éven keresztül 3 gyermeket nevelő személyek 10%-os nyugdíjemelésre jogosultak. Az emelést minden öregségi nyugdíjban részesülő szülő megkapja.

- Az eltartott házastársak után járó emelés 2011. január 1-jétől már nem jár. Továbbra is 609,80 EUR/év összegben folyósítják azoknak a személyeknek, akik ezen időpont előtt is jogosultak voltak rá, és továbbra is megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.

- Az ápolási díj emelésére azok a nyugdíjasok jogosultak, akiknek az öregségi nyugdíja rokkantsági nyugdíjat vált fel, valamint azok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíját munkaképtelenség miatt folyósítják vagy felülvizsgálják, és akik a teljes nyugdíjra való jogosultsági korhatár (67 év) elérése előtt teljesítik az emelésre vonatkozó követelményeket. Az emelésre való jogosultság feltétele, hogy a nyugdíjasnak a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységekhez nyújtott állandó gondozási támogatásra legyen szüksége. Az emelés összege 2022. április 1-jétől havi 1 146,68 euró.

- A nyugdíjak emelése: azok a személyek, akik a teljes nyugdíjra való automatikus jogosultsági korhatár betöltését követően tovább dolgoznak, és akiknek az összesített biztosítási ideje elérte a teljes nyugdíjra jogosító követelményszintet, a további munkavégzés révén  nyugdíjnövelésre szereznek jogosultságot, amelynek mértéke minden plusz negyedév után 1,25% (évente 5%).

2.5.

Minimális és maximális nyugdíjmértékek

- Az idősek szolidaritási juttatása (Allocation de solidarité aux personnes âgées/ ASPA) olyan havi juttatás, amelyet a Franciaországban élő, alacsony jövedelmű nyugdíjasok kapnak. Ezt a rászorultsági alapon járó juttatást úgy számítják ki, hogy az igénylők jövedelme elérje a családi körülmények által meghatározott szintet. Egyedül élő személy esetében havi 916,78 EUR összeget tesz ki.

- A minimális nyugdíjhozzájárulás (minimum contributif) azoknak a biztosítottaknak jár:

=akik az általános rendszer alapján teljes összegű alapnyugdíjra jogosultak,

= és igényelték valamennyi alap- és kiegészítő nyugdíjjogosultságukat,

= amelynek teljes összege (alap- és pótlék, köz- és magánszektor együttesen) nem haladja meg 2022. augusztus 1-jétől az 1.299,36 EUR/hó összeget.

A minimális nyugdíjhozzájárulás havonta legfeljebb 652,60 eurót tesz ki, és a biztosítási idő hossza vagy más tényezők miatt szerzett kiegészítésekkel együtt fizethető. A minimális nyugdíjhozzájárulás nem növelheti a nyugdíj (alap- és kiegészítő) teljes összegét egy meghatározott havi összeg (2022. augusztus 1-jétől 1.299,36 euró) fölé.

Az alapnyugdíj nem haladhatja meg a társadalombiztosítási felső határ 50%-át (2022-ben havi 1714 euró).

2.6.

Többszörös nyugdíjigénylők: az összehangolt rendszer tagjainak egységes nyugdíjigénye (liquidation unique des régimes alignés/ Lura)

Az egységes nyugdíjigénylési rendszert (Lura) azon személyek számára vezették be, akik az alábbi, úgynevezett "összehangolt" rendszerek közül legalább kettőhöz tartoznak:

= Az általános alkalmazotti rendszer (Régime général des salariés),

= A mezőgazdasági alkalmazottak rendszere (Régime des salariés agricoles),

= Az önálló vállalkozók rendszere (kézművesek, kereskedők, gyártók).

Az egységes nyugdíjigénylési rendszer nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik a korábbi önálló vállalkozói rendszerhez ("régime social des indépendants"/ RSI) tartoztak, vagy olyan nemzetközi megállapodás hatálya alá tartoznak, amely nem terjed ki az önálló vállalkozókra.

A Lura révén a "többszörös nyugdíjigénylőnek" is nevezett tagoknak csak egyetlen nyugdíjigénylést kell benyújtaniuk, és egyetlen nyugdíjat kell felvenniük (a korábbi több nyugdíj helyett).

Az egyén bármelyik nyugdíjpénztárhoz benyújthatja nyugdíjigényét, amelyhez tartozik. Az alapok ezután együttműködnek az igény feldolgozásához és a nyugdíj kiszámításához szükséges információk összegyűjtésében.

Általában a kérelmező nyugdíjának kiszámítására és kifizetésére az a rendszer illetékes, amelyikhez a kérelmező utoljára tartozott. Ehelyett elsőbbségi szabályok is alkalmazhatók akkor, ha a biztosított utoljára egyszerre két összehangolt rendszer tagja volt, vagy ha a Lura nem vonatkozik az utolsó tagsági rendszerére. A tag egységes öregségi nyugdíját úgy számítják ki és fizetik ki, mintha csak az egyik részt vevő rendszerhez tartozott volna.

A nyugdíj számítási képlete ez esetben is: átlagos éves jövedelem × nyugdíjszorzó mértéke × felhalmozott biztosítási idő / előírt maximális biztosítási idő

- Éves átlagjövedelem: az egyén 25 legjobb keresetű évében szerzett keresetek összege az összes összehangolt rendszerben együttesen. Ez az összeg nem haladhatja meg a figyelembe vett évekre vonatkozó éves társadalombiztosítási felső határ összegét.

- A nyugdíjszorzó mértéke ez esetben is 37,5% és 50% között lehet. Amikor a mértéket a biztosítási idő alapján határozzák meg, a biztosítási időt és az azzal egyenértékű, a Lura által alkalmazott összehangolt rendszerek keretében szerzett időszakokat a Lura által alkalmazott egyéb kötelező rendszerek keretében szerzett biztosítási időn felül kell figyelembe venni, amelyekhez az egyén tartozott. Az e rendszerek keretében jóváírt negyedévek száma naptári évenként nem haladhatja meg a 4-et.

- Felhalmozott biztosítási idő: az egyén számláján jóváírt összes negyedév azon összehangolt rendszerek keretében, amelyekre a Lura vonatkozik.

 

Kötelező kiegészítő nyugdíjrendszerek

 

A kiegészítő nyugdíjrendszerben való részvétel kötelező minden olyan munkavállaló számára, aki az általános társadalombiztosítási rendszeren keresztül a kötelező öregségi biztosítás hatálya alá tartozik.

A magánszektorban foglalkoztatottak esetében a kiegészítő nyugdíjakat az Agirc-Arrco rendszer kezeli, amely az összes munkavállalói kategóriára kiterjedő Arrco rendszer (Alkalmazottak Kiegészítő Nyugdíjrendszereinek Szövetsége) és a kizárólag a vezető beosztású alkalmazottakra kiterjedő Agirc rendszer (Vezetők Nyugdíjintézeteinek Általános Szövetsége) 2019. január 1-jei egyesítésének eredménye.

Az alapnyugdíjrendszerhez hasonlóan az Agirc-Arrco is felosztó-kirovó alapon működik: a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett járulékokat azonnal a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjának kifizetésére fordítják.

A rendszer pontokra épül: a munkavállaló és munkáltatója  befizetéseit minden évben nyugdíjpontokká alakítják át és hozzáadják a számlájához. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámításához egyszerűen megszorozzák a pontok számát a pont aktuális értékével, amelyet minden évben meghatároznak.

 

Kérem, juttassa el minél több Franciaországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a francia nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! Az érintettek a francia és a nemzetközi nyugdíjmegállapításhoz kapcsolódó kérdéseiket ide kattintva tehetik fel.

 

A 2023. évi francia nyugdíjreform

 

 

A Macron-féle nyugdíjreform-csomag, amely a tiltakozások ellenére előreláthatólag idén hatályba lép, hét lényegi összetevőt tartalmaz.

1.

A kötelező kiegészítő alpillérek rendszerének radikális egyszerűsítése, ennek keretében mindenekelőtt az állami cégek speciális nyugdíjszolgáltatóinak megszüntetése. Ez az intézkedés önmagában hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen érinti egyebek között a közlekedési dolgozók (SNCF, RATP munkavállalói), a közjegyzők és egyéb közszolgálati jogi alkalmazottak, az elektromos és gázművek (IEG), a Bank of France vagy a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács (CESE) keretében alkalmazottak kiegészítő nyugdíjszolgáltató intézményeit.

A megszüntetendő speciális szolgáltatókat beolvasztják a legnagyobb kötelező kiegészító nyugdíjszolgáltató, az Agirc-Arrco intézményrendszerébe.

Annak érdekében, hogy a jelenleg az érintett területeken dolgozók jogait védelmezzék, a reform egy ún. "nagypapa-záradékot" alkalmaz, amely az új rendszert csak a 2023. szeptember 1. után alkalmazandó munkavállalók tekintetében vezeti be.

Szintén a tiltakozás enyhítését szolgálja, hogy az Agirc-Arrco rendszerébe történő beolvasztás alól mentesül egy sor speciális kiegészítő nyugdíjszolgáltató, ilyen például a Párizsi Opera 1698 óta megszakítás nélkül működő nyugdíjintézete vagy a párizsi Comedie francaise színház szintén több száz éve működő nyugdíjintézete, de a tengerészek, az ügyvédek és az egyéb önfoglalkoztatók (vállalkozók) nyugdíjalapjai is.

2.

Mint a fentiekben ismertettem, a francia teljes állami nyugdíjra jelenleg kétféle módon lehet jogosultságot szerezni:

- vagy betölti valaki a 67 éves életkorát, és csak ezt követően igényli a nyugdíját, ez esetben nem vizsgálják, hogy milyen hosszú szolgálati időt szerzett,

- vagy betölti az érintett a 62 éves alsó korhatárát, és kéri a nyugdíját, de ez esetben a teljes nyugdíjhoz jelenleg legalább 167 negyedévi (41,75 évnyi), az 1973-ban és utána született évjáratok esetében legalább 172 negyedévi (43 évi) szolgálati idő megléte szükséges, ha ennél rövidebb a szolgálati idő, akkor levonás alkalmazására kerül sor.

Ezt a rendszert a reform két ponton módosítja:

- a nyugdíjigénylés alsó korhatára 62 évről 64 évre emelkedik 2030-tól, addig a 62 éves korhatár évente három hónappal nő,

- a 172 negyedévi feltétel már az 1965-ben és utána született évjáratokra is vonatkozik.

A 62 éves korhatár a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, ahol átlagosan 65 év a jelenlegi nyugdíjkorhatár, mint nálunk is. Indokolt tehát az emelés, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a francia 62 év csak az alsó nyugdíjkorhatár, és a teljes nyugdíjhoz szigorú egyéb feltételeknek is teljesülniük kell.

A 65 éves korban várható további élettartam egyébként Franciaországban a leghosszabbak közé tartozik, a pandémiás visszaesést követően is meghaladja a 21,3 évet (az OECD átlaga 19 év körül ingadozik, Magyarországon a pandémiás visszaesést követően a nők esetében 18 év, a férfiaknál 14 év körül alakul). Így egy átlagos francia férfi 24 éven át, egy francia nő 27,1 éven át is nyugdíjas lehet.

3.

A reform alapján a minimálnyugdíj 100 euróval nő, így 2023-ban 1200 euró lesz. (Nem is érdemes összevetni ezt a közel félmillió forintos francia minimálnyugdíjat még a 208 ezer forintos magyar átlagnyugdíjjal sem, nemhogy a 15 éve változatlanul 28.500 forintos magyar nyugdíjminimummal).

A francia minimálnyugdíj annak jár, aki

- legalább 172 biztosítási negyedévet (43 év szolgálati időt) szerzett,

- egész aktív életében teljes munkaidőben dolgozott,

- egész aktív életében a minimálbérre (SMIC) volt bejelentve.

Ebben az esetben az érintett nyugdíja a tárgyévi SMIC 85%-ával egyenértékű összeg.

4.

A reform legtöbbször idézett összetevője az alsó nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése 2030-ig, évi három hónapos növelésekkel, vagyis a 64 év először csak az 1968-ban születettekre vonatkozik majd.

Az emelés alól persze egy sor kivételt határoztak meg.

Emelkedik ugyan a jelenlegi alacsony korhatár a veszélyes vagy különösen megerőltető munkát végző közalkalmazottak (rendőrök, tűzoltók, börtönőrök, ápolók, stb.) két kategóriája esetében is, de az első kategóriában 57 évről 59 évre, a második (különöen veszélyes) kategóriában 52 évről 54 évre nő csak az alsó korhatár.

Kedvezményes elbírásában részesülnek az éjszakai műszakban dolgozók (az ő esetükben a jelenlegi évi 120 éjjeli műszak helyett elegendő lesz 100 éjjeli műszak is a kedvezmény igénybevételéhez), valamint a három műszakban dolgozók (évi 50 éjszakai műszak helyett már 30 éjszakai műszak is megalapozza a kedvezményt).

A rokkantság miatt igényelt kedvezményes nyugdíj korhatára marad 62 év (az azbeszt-kitettség miatti egészségromlás esetén 55 év). Magát a rokkantsági nyugdíjat 50%-os egészségromlás esetén is lehet igényelni.

5.

A hosszú szolgálati idő alapján megállapítható nyugdíj szabályozása is kedvezőbbé válik. Ha valaki 20 éves kora előtt dolgozni kezd (legkorábban 16 éves kortól engedélyezett a munkavégzés, és persze lehetséges nyári iskolai szünetben korábban végzett munka is), akkor teljes nyugdíjat igényelhet, amint megszerzi a 44 év (176 negyedév) szolgálati időt, amire legkorábban az 58 éves életkor elérésével kerülhet sor.

6.

A reform általánosan alkalmazhatóvá teszi az élethossziglani nyugdíjjogosultság-szerzés elvét, vagyis ha valaki a nyugdíja mellett dolgozik, akkor szerezhet további szolgálati időt és kérheti a nyugdíja ismételt megállapítását a hosszabb szolgálati idő alapján. E tekintetben a francia rendszer hasonlít a svéd nyugdíjrendszerre és egyáltalán nem hasonlít a magyar nyugdíjrendszerre (a saját jogú magyar nyugdíj mellett végzett munkával további szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset nem szerezhető).

A reform következtében a kiegészítő nyugdíjszolgáltatók tagjai körében általánosan elterjedhet a progresszív nyugdíjbavonulás lehetősége is, amely eddig csak az Agirc-Arrco tagok részére állt nyitva. A progresszív nyugdíjbavonulás során fokozatosan csökkenthető a munkaidő, és az emiatt kieső jövedelem pótlására szakaszosan vehető igénybe a kiegészítő nyugdíj.

7.

A reform részeként kötelezővé teszik minden francia munkáltató számára, hogy minden évben tegye közzé az általa alkalmazott idősebb dolgozókra és alkalmazásuk ösztönzésére életbe léptetett vállalati rendszereikre vonatkozó adatokat.

A reform idézett főbb összetevői valóban a reform kettős fő célját, azaz

- a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítását (alsó korhatár emelése, a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő hosszának növelése, a minél későbbi nyugdíjigénylés ösztönzése, a nyugdíjas munkavállalók számának növelése) és

- egyszerűsítését (kötelező kiegészítő nyugdíjszolgáltató intézmények egy újabb csoportjának összevonása) szolgálják, miközben feszültségenyhítő intézkedésként több kedvezményt (minimálnyugdíj emelése, rokkantsági nyugdíj feltételeinek könnyítése) is életbe léptetnek. 

A nők helyzete nem javul a reform után sem

A reform nem érint egy lényeges problémakört, a nők nyugdíjhelyzetének alakulását.

A nők bruttó átlagnyugdíja ugyanis Franciaországban riasztó mértékben, 41%-kal alacsonyabb, mint a férfiak bruttó nyugdíja, amely az özvegyi nyugdíj beszámításával is csak 28%-ra enyhül.

Ez a lényeges elmaradás (amely az EU átlagában ennek a fele, 14%) annak ellenére következett be, hogy francia nők nyugdíjbavonulási korcentruma fél évvel magasabb a férfiakánél. A sok kedvezményre tekintettel a férfiak átlagosan 60,4 éves korukban, a nők 60,9 éves korukban igénylik a nyugdíjukat Franciaországban, vagyis a többség zokszó nélkül elfogadja, hogy a levonások miatt kisebb nyugdíjat kapnak hosszú életük végéig.

 

Kérem, juttassa el minél több Franciaországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a francia nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! Az érintettek a francia és a nemzetközi nyugdíjmegállapításhoz kapcsolódó kérdéseiket ide kattintva tehetik fel.

 

A francia nyugdíjrendszer legfőbb összetevői

A fentiek alapján összegzem

- a francia nyugdíjszámításra (alapnyugdíj és kötelező kiegészítő nyugdíj megállapítására),

- a járulékfizetési kötekezettségre (az alapnyugdíj és a kötelező kiegészítő nyugdíj fedezetére),

- a francia nyugdíjak adózására,

- a francia nyugdíjemelésre

vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket és eljárásokat.

Részletes további információkat ide kattintva talál.

 

Francia nyugdíjszámítás

 

A francia állami alapnyugdíj mellett a kötelező kiegészítő nyugdíjszolgáltatásra is jogosult minden érintett, e két nyugellátás fedezete és számítása eltér egymástól.

Az állami alapnyugdíj számítási képlete három összetevőt tartalmaz: a számított átlagkereset összegét, az arányosítási tényezőt és a nyugdíjszorzót.

Az átlagkeresetet a versenyszférában dolgozók esetében azon 25 évben szerzett keresetek átlagaként számítják, amely 25 évben élete során a legjobb keresetet érte el a nyugdíjigénylő. A korábbi évek kereseteit az inflációval valorizálják. (A közszolgálatban dolgozók esetében nem a legjobb 25 év keresetei alapján, hanem a nyugdíjigénylést megelőző 6 hónap keresetei alapján állapítják meg az átlagkeresetet - nem véletlen, hogy a maximális lehetséges illetményt kapják a nyugdíj előtti utolsó hat hónapban a francia közszolgák, és ezt a nyilvánvaló nyugdíjnövelési lehetőséget a reform sem szűkíti.) A nyugdíjigénylés évében így kiszámolt átlagkereset nem lehet magasabb az adott évi társadalombiztosítási járulékplafonnál, ami idén 3666 euró/hó.

Az arányosítási tényező két szám hányadosa: a számlálóban az érintett által megszerzett biztosítási negyedévek száma, a nevezőben a teljes nyugdíjhoz szükséges törvényi küszöbérték (jelenleg a születési évtől függően 166 vagy 167, ami 172-re emelkedik, a reform nyomán már az 1965-ben és azt követően született személyek vonatkozásában).

A nyugdíjszorzó törvényi minimuma 37,5%, maximuma 50%. (A közszolgálatban a maximum nem 50%, hanem 75%, ennek oka, hogy a közszolgák részére kiegészítő nyugdíj csak 2005-től létezik és sokkal kisebb mértékű az elérhető kiegészítő ellátás, mint a versenyszférában.) A 25 legjobb év kereseteiből számított átlagkereset fele lehet az alapnyugdíj legmagasabb értéke, ha valaki megszerezte az előírt szolgálati időt. A 67 éves életkor betöltése után igényelt nyugdíj esetében nem vizsgálják a biztosítási negyedévek számát, vagyis a szolgálati idő hosszát.

Ha a 67 éves kor előtt igényli az érintett a nyugdíját és nincs meg a szükséges biztosítási negyedévek száma (vagyis a 166 vagy 167, majd az 1965-ben születettek esetén már a 172 negyedév), akkor a nyugdíjszorzóban a törvényi küszöbhöz hiányzó negyedévenként 1,25%-os (hiányzó évenként 5%-os) büntetést érvényesítenek. Ha viszont valakinek több negyedéve van, akkor extra negyedévenként 1,25%-kal (évi 5%-kal) növelik a nyugdíját.

A fenti számítástól teljes mértékben eltér a kötelező kigészítő nyugellátás számítása, ezt a legnagyobb intézmény, az Agirc-Arrco eljárásán keresztül mutatom be (a többiek is hasonlóan számolnak).

A kötelező kiegészítő nyugdíjszolgáltatás pontrendszerre épül. A kiegészítő nyugellátás pontszámítási képlete két szorzót tartalmaz: az első szorzótényező a munkáltató és a munkavállaló által a kötelező kiegészítő nyugdíjszolgáltató részére fizetett nyugdíjjárulék összegének és 1,27-nek a hányadosa, míg a második szorzótényező a munkavállaló bruttó bérének és az adott évben egy kiegészítő nyugdíjpont vásárlási értékének a hányadosa. (A befizetett járulékoknak így csak a 78%-a képezi a nyugdíjpontok alapját, a maradék 22% a rendszer működési költségeit fedezi.)

Az ilyen módon évente gyűlő nyugdíjpontokat konvertálják kiegészítő nyugdíjjá, ha annak törvényi feltételei teljesülnek. A konvertálás képlete szerint az igénylésig összegyűlt nyugdíjpontok számát megszorozzák az igénylés évében egy kiegészítő nyugdíjpont eladási értékével (2023-ban 1 pont értéke 1,3498 euró), majd ezt szükség szerint megszorozzák egy levonási együtthatóval.

A levonási együtthatót akkor kell alkalmazni, ha az érintett személy a kiegészítő nyugdíját

- a 67 éves életkora betöltése előtt, vagy

- a jelenleg 62 éves életkora (a reform alapján majd a 64 éves életkora) betöltésével, de az előírtnál rövidebb szolgálati idő alapján (167, illetve majd 172 negyedévnél kevesebb biztosítási negyedév alapján) igényli. A levonási együttható mértéke a hiányzó negyedévek számának függvénye, például 20 hiányzó negyedév esetén 0,78 ez a szorzószám.

A kiegészítő nyugdíj esetében létezik a szolidaritási és növekedési együttható alkalmazási eljárása is.

Ez jelenleg a következő szabályokra épül:

- ha valaki 62 vagy 63 éves korában kéri a kiegészítő nyugdíját, akkor annak számított összegét 10%-kal csökkentve folyósítják (ez a szolidaritási tényező),

- ha valaki 64 vagy 65 éves korában igényli a kiegészítő nyugdíját, akkor annak számított összegét folyósítják a számára,

- ha valaki 66 éves kora betöltése után igényli a kiegészítő nyugdíját, akkor a tényleges igénylési életkor alapján évente 10%-kal (maximum 30%-kal) megnövelik a kiegészítő nyugdíja számított összegét. A reform itt is két évvel megnöveli a figyelembe vehető életkorokat.

 

Francia nyugdíjjárulék

 

Mind az alapnyugdíj, mind a kötelező kiegészítő nyugdíj fedezetét felosztó-kirovó (folyó finanszírozás szerinti, pay-as-you-go) alapon teremtik elő.

A 2023-ban érvényes járulékfizetési mértékek a következők:

Az alapnyugdíj finanszírozására 1-3666 euró/hó (alapnyugdíjhoz ez a járulékplafon):

munkavállaló     6,9%

munkáltató        8,55%

A kötelező kiegészítő nyugdíj finanszírozására 1-3666 euró/hó között:                      

 munkavállaló   3,15%

munkáltató       4,72%

A kötelező kiegészítő nyugdíj finanszírozására 3667 - 29.328 euró/hó között:    

munkavállaló    8,64%    

munkáltató      12,95%

E járulékok mellett egy sor egyéb jogcímen is fizetendő járulék, amely a társadalombiztosítási rendszer egyensúlyban tartásához és tartalékainak képzéséhez szükséges, de ezekből nem képződik az érintettek részére nyugdíjjogosultság.

A kötelező kiegészítő rendszerben az első sávban (3666 euróig) befizetett összesített nyugdíjjárulék (7,87%) 78%-a, azaz 6,2% számít a tárgyévi nyugdíjpontok megállapítása során. A második sávban hasonlóképpen nem 21,59%, hanem 17% számítható be a nyugdíjpontok megállapításához.

 

A francia nyugdíj adózása

 

A francia nyugdíjasokat jellemzően adó- és járulékfizetési kötelezettség  is terheli. A nyugdíj összege után következő járulékokat kell fizetni:

- 8,3% társadalombiztosítási járulék, CSG - ennek mértéke lehet 6,6% vagy 3,8% is, a nyugdíj összegétől függően;

- 0,5% társadalombiztosítási adósságfedezeti járulék (CRDS);

- 0,3% egészségügyi hozzájárulás (Casa);

- 1,0% egészségbiztosítási járulék.

A nyugdíjak összegét ezen felül átlagosan 6,4% szja is terheli (amelyet 10% adóalap-kedvezmény érvényesítés után maradó összegre kell megfizetni).

 

A francia nyugdíj emelése

 

Az alapnyugdíj emelése minden esetben az inflációt követi.

A kötelező kiegészítő nyugdíjakra különböző eljárások vonatkoznak, az Agirc-Arrco esetében 2022-ig az inflációval kellett emelni a kötelező kiegészítő nyugdíjakat, 2023-tól azonban az átlagbér növekedési mértékével kell emelni, amelyet csökkentenek egy 1,6%-os biztonsági tényezővel.

 

A francia nyugdíj igénylése

 

Az alapnyugdíj és a kötelező kiegészítő nyugdíj igénylésének módjáról ide kattintva talál tájékoztatást.

A francia nyugdíjigénylést a jogosultsági feltételek teljesítését legalább hat hónappal megelőzően célszerű benyújtani.

 

Nemzetközi nyugdíjmegállapítás

 

Franciaországban a magyar érintettségű ügyekben a Carsat Nord-Est (Nancy) az illetékes hatóság.

A külföldön élő francia nyugdíjigénylők erre a linkre kattintva találnak bővebb információt.

Magyarországon a nemzetközi érintettségű ügyekben Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala a kizárólagosan illetékes hatóság. A nemzetközi ügyintézésről ide kattintva olvasható a hivatalos magyar tájékoztató.

Ha a biztosított több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik a további három EGT-tagállam: Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc, valamint a Brexit kilépési egyezmény keretei között az Egyesült Királyság) szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel (jellemzően 12 hónap biztosítási idő) teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU vonatkozó koordinációs rendeletei határozzák meg.

A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni - az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt -, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette.

Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.

A francia nyugdíjhatóságnál igényelt nyugdíj esetén (is) jelezni kell a hatóságnak, hogy az igénylő külföldön is szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárást ilyen esetben a francia nyugdíjhatóság indítja meg.

 

EU/EGT államokban szerzett nyugdíjjogosultságok esetén követendő eljárás

 

Az Európai Unióban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet szabályozza a több tagállamban szerzett nyugdíjjogosultságok számításba vétele és a nyugdíj számítása esetén követendő eljárást.

A rendeletek alapelvei:

(1) A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett biztosítási/szolgálati időket a nyugdíjmegállapítás során figyelembe kell venni. 

Az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

(2) A nyugdíjbiztosítási szervek a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek.

a) Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg. Vagyis ez esetben kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási/szolgálati idő és átlagkereset/járulékalap/nyugdíjjóváírás stb. alapján. Ez a nemzeti vagy független ellátás.

b) A második számítás során a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. Vagyis e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna.

Ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos, pro rata temporis (az EU terminológia szerint: ekvivalens) nyugellátás.

A biztosítási idő egyszeres számításának szabálya minden esetben érvényesül, vagyis egymást átfedő biztosítási időtartamok esetén is csak egyszer vehető figyelembe az adott naptári nap.

A két számítást követően a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.

Az adott  tagállamtól járó nyugellátás megállapítása során kizárólag az adott tagállamban elért keresetek vehetők figyelembe. Ezért a tagállamok egymás között nem közlik a nyugdíjigénylő náluk szerzett keresetét és az ennek alapján náluk fizetett járulékát, miután a másik tagállamtól járó nyugdíj megállapítása során ennek nincs jelentősége.

Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzi el az érintett állam nyugdíjhatósága – feltéve, hogy a minimális feltétel (jellemzően 12 biztosítási hónap szerzése) teljesült az adott államban. Ha egy adott tagállamban a pro rata számításhoz szükséges minimális időtartamnál is rövidebb biztosítási időt szerzett valaki, akkor ezt az időt meghatározott esetekben hozzá lehet számítani egy másik tagállamban szerzett biztosítási időtartamhoz. Az Unió ennek révén kívánja elkerülni a túlzott nyugdíjbürokráciát, egyúttal biztosítani, hogy az Unió területén szerzett egyetlen napnyi biztosítási idő se vesszen kárba.

Minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosult részére.

(3) Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani. Ez az ellátások exportja.

(4) Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra.

Ebben az esetben - vagy ha más tagállamban csak későbbi időponttól lenne jogosult valaki az ellátásra -, a nyugdíjigénylést ismételten be kell majd nyújtani, ha ténylegesen igényelni kívánja a nyugdíjat az érintett tagállamtól a jogosult.

(5) Harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére abban az esetben nyílhat lehetőség, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, a nyugellátás összegét nem befolyásolhatja.

(6) Az EU koordinációs rendeletei alapján megállapított nyugdíj felülvizsgálatát jogosult kérni az a nyugdíjas, aki nyugdíjának az összegét érintheti a következő fejlemények  bekövetkezése (a kérelmet főszabály szerint a fejlemény bekövetkezésétől számított két éven belül lehet előterjeszteni):

- új tagállam csatlakozik az Európai Unióhoz,

- új európai jogszabály lép hatályba, amely érinti a nyugellátásokat,

- a nyugellátásokat érintő európai jogszabályt módosítanak.

 

Kérem, juttassa el minél több Franciaországban dolgozó magyar rokona, barátja, ismerőse számára is ezt a tájékoztatót, hogy tisztában legyenek a francia nyugdíjjogosultságuk minden lényeges feltételével! Az érintettek a francia és a nemzetközi nyugdíjmegállapításhoz kapcsolódó kérdéseiket ide kattintva tehetik fel.

 

A francia nyugdíjrendszer jelenlegi felépítése

(ezt kívánja a macroni nyugdíjreform egyszerűsíteni...)

 

 

 

A francia nyugdíjrendszer egyszerűsített áttekintő ábrája
K Küldés K Nyomtatás
 

Iratkozzon fel hírlevelemre

 

A csillaggal megjelölt adatok megadása kötelező.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...