Az Egyesült Királyság nyugdíjrendszere 2019-ben

Minden fontos tudnivaló a brit nyugdíjrendszerről és működéséről 2019-ben – elsősorban az Egyesükt Királyságban dolgozó magyarok és hazai hozzátartozóik számára

Az Egyesült Királyság nyugdíjrendszere dióhéjban

Új állami nyugdíj (new State Pension)

Az új állami nyugdíjra jogosító életkor (State Pension Age)

Az új állami nyugdíj összege

Járulékfizetés (National Insurance Contribution, NIC)

Adó- és járulékfizetés az állami nyugdíjra jogosító életkor betöltését követően

Társadalombiztosítási jóváírás (National Insurance Credit)

Kiegyenlító nyugdíjjóváírás (Pension Credit)

Nyugdíj melletti egyéb juttatások

Nyugdíjigénylés

Nemzetközi nyugdíjigénylés

Az új állami nyugdíj növelése (Triple Lock)

Foglalkoztatói nyugdíjpillér

Járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) foglalkoztatói nyugdíjpillér

Járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) foglalkozzatói nyugdíjpillér

Nyugdíj adózása külföldön tartózkodás esetén

Brit adórendszer sávjai 2019-ben

Özvegyi ellátások

Árvaellátás

Melléklet: Brit demográfiai adatok

Az Egyesült Királyságban a nyugellátások biztosítása területén is hagyományosan jóval kisebb az állam szerepe, mint a kontinentális európai országokban.

A brit állami nyugdíj (State Pension) – a szokásos európai megoldásoktól radikálisan eltérő módon – kizárólag a brit biztosítási idő éveinek számától függő átalány-nyugdíj (azonos biztosítási évszám esetén mindenkinek azonos összegű állami nyugdíj jár), vagyis az összegében semmilyen módon nem tükröződik, hogy a nyugdíjas mennyit keresett vagy mennyi járulékot fizetett aktív korában.

A járulékalapot képező keresetektől a foglalkoztatói nyugdíjpillérben meghatározó szerepet játszó, automatikus belépési (a munkavállalók számára alanyi jogú tagsággal járó) és választható kilépési megoldással működő járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) rendszerek, illetve az életpálya-átlagkeresetre vagy az utolsó aktív keresetre építő járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) rendszerek által biztosított nyugdíjszolgáltatások függenek.

A brit nyugdíjrendszerben rendkívül fontos szerepet játszik a nyugdíj-előtakarékosság számtalan egyéni módja is, a banki és a biztosítási megoldások széles választékával, amelyek közül többet az állam is jelentős kedvezményekkel támogat.

A brit állami nyugdíjrendszert radikálisan átalakították 2016-ban, így mindenki, aki 2016. április 6-án vagy azt követően tölti be az állami nyugdíjra jogosító életkorát, már az új rendszer szerint válik állami nyugdíjra jogosulttá.

Miután az Egyesült Királyságban dolgozó magyarokat elsősorban ez az új rendszer érinti, ennek rendelkezéseit ismertetem részletesen ebben az összefoglalómban, a régi rendszerre abban az esetben utalok, ha annak ma is jelentősége van a nyugdíjjogosultságok szerzése szempontjából.

I. pillér: állami nyugdíj

Az új állami nyugdíj (new State Pension) folyó finanszírozású (Pay-as-you-go, PAYG), azaz járulékfizetéssel (National Insurance contributions, NIC) fedezett átalány-nyugdíj, vagyis az összege mindenki számára azonos, aki azonos számú biztosítási évet szerzett a brit társadalombiztosítás (National Insurance) rendszerében.

Az új állami nyugdíj összege nem függ a keresettől, kizárólag a biztosítási évek számától. (Ez magyar szemmel furcsa jellegzetessége az új brit öregségi nyugdíjrendszernek, akárcsak az, hogy a nyugdíjat heti összegben számolják.)

Az állami nyugdíjat csak az a jogosult igényelheti, aki betöltötte az állami nyugdíjra jogosító életkorát. Az Egyesült Királyságban megszűnt a hagyományos értelemben vett nyugdíjkorhatár, vagyis semmi nem kényszeríti vagy készteti az Egyesült Államokban kereső tevékenységet folytató személyeket, hogy egy meghatározott kor elérését követően igényeljék a nyugdíjukat. Emiatt már nem is használják a nyugdíjkorhatár – retirement age – kifejezést, helyette az állami nyugdíjra jogosító életkor – State Pension age – terjedt el a jogi terminológiában.

Az új állami nyugdíj feltétele, hogy a nyugdíjigénylő legalább 10 év, legfeljebb 35 év biztosítási időtartamot szerezzen akár járulékfizetéssel, akár jóváírások révén. (A 2016 előtt szerzett jogosultságokat maradéktalanul átvezették az új rendszerbe.)

Az új állami nyugdíj a maximális értékét 35 biztosítási év alapján éri el (2019. ápilis 6-ától ez az összeg heti 168,60 fontra emelkedik), a 10-35 év közötti biztosítási idővel rendelkezők részére arányosítják a nyugdíj összegét.

Ha valaki az EU/EGT tagállamaiban vagy Svájcban, illetve az Egyesült Királysággal kétoldalú szociális biztonsági megállapodást kötött államban  is szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat, a brit új állami nyugdíjra való jogosultságához ezek az időtartamok is beszámítanak, ha a brit rendszerben kevesebb, mint 10 év biztosítási időt szerzett.

Korhatár előtti nyugdíj nincs, és a kontinentális logikától eltér a hozzátartozói ellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) szabályozása is.

Az állami nyugdíjban részesülők szociális támogatásokra is jogosultak vagy azok lehetnek.

(Ebben az összefoglalómban nem térek ki a brit rokkantsági ellátásokra.)

II. pillér: foglalkoztatói nyugdíj

Az új állami nyugdíjpilléren kívül az önkéntes foglalkoztatói nyugdíjpillér szerepe hatalmas az Egyesült Királyságban.

Ezek két fő fajtája

- a járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) nyugdíj - ez esetben a nyugdíjszolgáltatás a jogosult által elért életpálya átlagkeresete vagy az utolsó keresete meghatározott százaléka lehet, vagy

- a járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) nyugdíj - ez esetben a nyugdíjszolgáltatás a jogosult és munkáltatója által befizetett tagi hozzájárulásoktól, kiegészítésektől, a befektetési hozamtól és az állami támogatás összegétől függ.

III. pillér: privátnyugdíj

Harmadik pillérként szintén hatalmas szerepet játszanak az Egyesült Királyságban a különféle banki és biztosítói privátnyugdíj-megoldások, amelyek közül több verziót az állam is jelentős mértékben támogat. E megoldásokat ebben az összefoglalómban nem elemzem, az érintett magyar munkavállalók tengernyi IFA (Independent Financial Advisor) irodához fordulhatnak.

Az Egyesült Királyságban 2016. április 6-án új egységes, egypilléres, átalány-jellegű (flat-rate) állami nyugdíjrendszer lépett hatályba, leváltva a korábbi kétpilléres (társadalombiztosítási nyugdíj + kiegészítő állami nyugdíj, basic State Pension + additional State Pension vagy second State Pension, SSP) rendszert.

Az új rendszerben a nyugdíjat kizárólag a társadalombiztosítási nyilvántartásban – National Insurance record - szereplő biztosítási évek alapján állapítják meg, megszűnt a foglalkoztatottak keresetére épülő kiegészítő állami nyugdíj.

(A kötelező állami kiegészítő nyugdíj helyett alanyi jogú tagsággal létrehozták a távolról a magyar önkéntes pénztári működésre hasonlító önkéntes foglalkoztatói DC-nyugdíjpillért. Emellett az elsősorban a közszférára jellemző járadék-meghatározott, DB foglalkoztatói nyugdíjszervezetekben is függ a keresettől  a nyugdíjszolgáltatás mértéke.)

Mindazon jogosultak állami nyugdíját az új szabályok szerint állapítják meg, akik az állami nyugdíjra jogosító életkorukat (State Pension age) 2016. április 6-án vagy ezt követően töltötték/töltik be.

Megszűnt a korábbi rögzített nyugdíjkorhatár (nők részére 60 év, férfiak részére 65 év), minden biztosított korlátozás nélkül tovább dolgozhat az állami nyugdíjra jogosító – 2018. novemberétől már egységesen 65 év ­– életkora betöltését követően. (Kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény előírja az adott munkakör betöltése esetén a maximális életkort). Az állami nyugdíjra jogosító életkor betöltésével megszűnik a járulék (National Insurance contribution) fizetési kötelezettség.

Az állami nyugdíjra jogosító életkort a 2014. évi nyugdíjtörvény alapján rendszeres időközönként, de legalább hat évente felülvizsgálják.

Az állami nyugdíjra jogosító életkor eltérhet a foglalkoztatói vagy a magánnyugdíj lehetséges igénybe vételének kezdeti időpontjától. 

Az új állami nyugdíjra jogosító életkor (mind a nők, mind a fériak számára) jelenleg, 2019-ben és 2020-ban havi emelkedéssel 65 évről 66 évre emelkedik, 2020. októberében éri el a 66 évet.

Az 1961. márciusa után született személyek részére a jogosító életkor 67 évre emelkedik (2026-2028 között).

A korábbi emelési tervek szerint az 1977. márciusa után született személyek részére csak 2044-2046 között emelkedett volna a jogosító életkor 68 évre, de ezt az emelést előrehozhatják a demográfiai fejlemények – főként a várható élettartam növekedése -  miatt. 

Így a jogosító életkor már 2037-2039 között 69 évre emelkedhet (korábban ezt az 2048 utánra tervezték), majd 2057-től 70 évre nőhet – vagyis az 1987 után született évjáratok már csak 70 éves koruk betöltésével igényelhetnék az állami nyugdíjat.

Az életkor emelésének vezérlő elve, hogy az Egyesült Királyságban a 20 éves kortól mért felnőtt életkor legfeljebb egyharmadát töltsék nyugdíjban az emberek (longevity link).

Az új állami nyugdíjra jogosító életkor emeléséről az érintett személyeket legalább 10 évvel az emelés hatályba lépése előtt tájékoztatni kell.

Az új állami nyugdíjra jogosító életkorát minden érintettnek célszerű ellenőriznie a brit hatósági “State Pension age” kalkulátorral. 

Az állami nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt négy hónappal a jogosult igényelheti az állami nyugdíját vagy elhalaszthatja az igénylését.

Ez utóbbi esetben nem kell tennie semmit, a nyugdíja összege a jogosító életkor betöltése utáni munkavégzés esetén 9 hetente 1%-kal (évente közel 5,8%-kal) nő mindaddig, amíg a nyugdíj igénylésére sor nem kerül. (Az így szerzett plusz nyugdíj az “extra State Pension”.)

Az új állami nyugdíj heti maximális összege a jelenlegi 2018/2019 adóévben: 164,35 font (évi 8.546,2 font).

Ez az összeg a 2019/2020-as adóévben, 2019. április 6-ától heti 4,25 fonttal emelkedik, így 168,60 fontra  (évi 8.767.20 fontra) nő.

Az új állami nyugdíj ennél magasabb összegű csak két esetben lehet:

- az érintett személy a korábbi kétpilléres állami nyugdíjrendszer kiegészítő pillérében annyi jogosultságot halmozott föl, amelynek az új állami nyugdíjrendszerben történő jóváírásával az új állami nyugdíj összege magasabb lett, mint a maximális összeg, ez esetben a maximális összeget meghaladó mérték mint védett összeg (protected payment) növeli ezt a maximális összeget,

- az érintett személy az új állami nyugdíjra jogosító életkora betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik, így 9 hetente 1%, évente közel 5,8%  nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot, ennek révén a nyugdíja összege meghaladhatja az új állami nyugdíj maximális összegét.

A teljes új állami nyugdíj feltétele, hogy az érintett személy legalább 35 év biztosítási időt szerezzen a társadalombiztosítási jogviszonya alapján (a brit TB a “National Insurance”, amelynek rendszerében biztosítási időt kötelező és önkéntes járulékfizetéssel vagy jóváírással lehet szerezni, ez utóbbi jár egyebek között a munkanélküliség, a keresőképtelenség, a gyermeknevelés és a hozzátartozó ápolása meghatározott tartama alatt).

Az új állami nyugdíjra való jogosultság minimális feltétele, hogy az érintett személy legalább 10 év biztosítási időt szerezzen. (Kivéve, ha a biztosított nő, aki a házas nők vagy özvegyek csökkentett járulékát – “the married woman’s stamp”  vagy “small stamp” - fizette. Miután ezt a lehetőséget 1977. április óta már nem lehet választania az érintett hölgyeknek, a részletszabályokat nem ismertetem, mert ezek az Egyesült Királyságban dolgozó magyar munkavállalókat nagy valószínűséggel nem érintik. Ha mégis van ilyen, 1977 előtt kiköltözött magyar hölgy, akkor innen tájékozódhat.)

Ha valaki 10 évnél rövidebb biztosítási időt szerzett, akkor nem jogosult az új brit állami nyugdíjra. Természetesen a nemzetközi nyugdíjmegállapítás során figyelembe vehetik a 10 évnél rövidebb tartamú biztosítási időtartamot is a pro rata nyugdíj számításához (lásd később, a nemzetközi nyugdíjmegállapítás kapcsán).

Ha valaki 10 és 35 év közötti tartamban szerzett biztosítási időt, akkor arányosan csökkentik az új állami nyugdíj maximális összegét. 

Az arányos összeg számításának képlete: az új állami nyugdíj maximális összegét elosztják 35-tel, majd megszorozzák a 10 és 35 év közötti tartományban megszerzett biztosítási évek számával. Ha valakinek például 20 éve van, akkor a nyugdíja heti összege:  164,35 : 35 = 4,696 x 20 = 93,92 font lesz a jelenleg érvényes rendelkezések alapján.

2019. április 6-ától a példa szerinti nyugdíj magasabb lesz, miután az új állami nyugdíj maximális összege 168,60 fontra emelkedik, így a példabeli számításban szereplő nyugdíj heti összege 168,60 : 35 = 4,817 x 20 = 96,34 font lesz.

Annak a személynek, aki 2015 után kapott tartózkodási vagy letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban, nagy valószínűséggel így számítják majd ki az új brit állami nyugdíját.

A brit biztosítási időtartamba a jogosultság meghatározásához be kell számítani az EU/EGT más tagállamaiban, Svájcban, illetve azon országokban szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat, amelyekkel az Egyesült Királyság kétoldalú társadalombiztosítási megállapodást kötött.

Az új állami nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez vagy a maximális összeg eléréséhez önkéntes járulékfizetésre is lehetőség van (Class 2 vagy Class 3 National Insurance contribution). 2019. április 5-ét követően az önkéntes járulék mértéke magasabb lehet (higher rate provision).

Az állami nyugdíj összegét növeli (a maximális érték fölé is növelheti), ha a 2016. április előtti kétpilléres állami nyugdíjrendszerben az érintett személy jogosultságot szerzett a “kiegészítő állami nyugdíjra” – míg az állami nyugdíj összegét csökkentheti, ha az érintett a régi nyugdíjrendszerben úgy döntött, hogy kilép ("contracted out") a kiegészítő állami nyugdíjrendszerből.

A változás nem érinti

- azokat a nyugdíjakat, amelyeket 2016. április 6. előtt állapítottak meg,

- azokat a nőket, akik 1953. április 6. előtt születtek,

- azokat a férfiakat, akik 1951. április 6. előtt születtek.

Ezekben az esetekben akkor is a régi nyugdíjszabályok szerint állapítják meg a nyugdíj összegét, ha az érintett személy 2016. április 6. utáni időpontra halasztotta a nyugdíjigénylését.

Az 1953. április 6-án vagy később született nőkre és az 1951. április 6-án vagy később született férfiakra az új állami nyugdíjrendszer szabályai vonatkoznak.

A régi nyugdíjrendszerben felhalmozott nyugdíjjogosultságokat veszteség nélkül, induló nyugdíjösszegként átvezették az új rendszerbe.

Kétféle számítást végeztek minden érintett esetében: mennyi jogosultságot szerzett a korábbi, kétszintű állami nyugdíjrendszerben (basic + additional), illetve mennyi jogosultságot szerzett volna az új állami nyugdíjrendszer rendelkezései alapján, ha kezdettől e szabályok szerint gyűlt volna a nyugdíjjogosultsága. A kétféle módon számított összeg közül a magasabb lett az induló összeg az új egyszintű állami nyugdíjrendszerben.

Ha ez az induló nyugdíjösszeg magasabb volt, mint az új rendszer maximális nyugdíjértéke, akkor a különbséggel a jogosult részére megnövelték az új állami nyugdíj maximális összegét (ez a “protected payment”, amelynek összege évente az infláció mértékével nő), viszont további állami nyugdíjjogosultság ilyen esetben már nem szerezhető az új állami nyugdíj rendszerében.

Ha az induló nyugdíjösszeg kisebb volt, mint az új állami nyugdíj maximális összege (ami jellemzően akkor fordult elő, ha valaki kilépett – “kiszerződött” - a korábbi kiegészítő állami nyugdíj rendszeréből, mert helyette magán vagy foglalkoztatói nyugdíjmegoldást választott, s ennek következtében kisebb mértékű kötelező társadalombiztosítási járulékot fizetett), akkor az érintett személy továbbra is gyűjtheti a nyugdíjjogosultságát mindaddig, amíg el nem éri az új állami nyugdíj maximális összegét vagy be nem tölti az állami nyugdíjra jogosító életkorát.

Minden olyan biztosítási év, amelyet a jogosult 2016. április 5-ét követően szerez, hozzávetőlegesen 4,70 fonttal növeli az új állami nyugdíj heti összegét.

A növekedés pontos mértékének számítása: 164,35 font osztva 35-tel, majd szorozva a 2016. április 5-ét követően szerzett biztosítási évek számával.

Ha például az érintett személy induló nyugdíjösszege a 2016. április 6. előtt szerzett jogosultsága alapján 120 font/hét lett, majd 2016. április 5-ét követően szerez további 5 év biztosítási időt, akkor a növekedés mértéke: 164,35 : 35 = 4,696 x 5 = 23,48 font. Ezt kell hozzáadni a korábbi jogosultság alapján szerzett 120 fonthoz, így a nyugdíj összege e példa szerint heti 143,48 fontra emelkedik. (Illetve annál kicsit magasabb lehet, miután az induló összeget – e példában a 120 fontot - az infláció mértékével minden évben növelni kell.)

Miután idén április 6-ától az új állami nyugdíj maximális összege heti 168,60 fontra emelkedik, a számítást 2019. április 6. után már ezzel a magasabb összeggel kell végezni.

Ha az érintett személy az állami nyugdíjra jogosító életkora betöltésével nem igényli a nyugdíját (“deferring”), akkor 9 hetente 1%, összesen évi közel 5,8% nyugdíjnövelésre válik jogosulttá a halasztás időtartama alapján.  (A régi rendszerben ilyen esetben ennek majdnem a kétszerese, 10,4% volt a nyugdíjnövelés éves mértéke, mert akkor még 5 hetente járt 1% növelés.)

Az új állami nyugdíja aktuális összegéről minden biztosított bármikor tájékoztatást (State Pension statement) kérhet.

A tájékoztatás tartalmazza, hogy

- aktuálisan milyen összegű új állami nyugdíjra jogosult (State Pension forecast),

- mikor igényelheti az új állami nyugdíját (mi az állami nyugdíjra jogosító életkora, State Pension age),

- hogyan növelheti a nyugdíja összegét (ha erre lehetősége van).

Tájékozatások a leendő nyugdíj összegéről és a vonatkozó rendelkezésekről:

Az új állami nyugdíj tekintetében célszerű kérni az állami nyugdíjtanácsadó szolgálat (The Pension Service)  tájékoztatását.

Az állami nyugdíj leendő összegéről tájékoztatást kérhet az állami tanácsadó szervezettől: Future Pension Centre.

Ha van brit kormányzati ügyfélkapus (Government Gateway) hozzáférése, akkor az új állami nyugdíja leendő összegéről hivatalos elektronikus tájékoztatást kérhet a brit adóhatóságtól.

Az állami nyugdíj összegéről tájékoztatást kérhet írásban is a BR19 jelű nyomtatványon.

Telefonon is kérhet az új állami nyugdíja várható összegéről tájékoztatást a következő számon (munkanapokon reggel 8 és este 6 között hívható): 0345 300 0168

Az Egyesült Királyságban járulékfizetési kötelezettség terheli mindenkit, aki

- betöltötte a 16. életévét, ÉS

- alkalmazásban áll heti 162 fontot meghaladó keresettel, VAGY

- önfoglalkoztató évi 6.205 fontot meghaladó nyereséggel.

A járulékfizetés megkezdése előtt telefonon igényelni kell a társadalombiztosítási azonosítószámot (National Insurance number, NINO):

National Insurance number application line

Telephone: 0800 141 2075

Textphone: 0800 141 2438

Munkanapokon reggel 8 és este 6 óra között hívható.

A társadalombiztosítási járuléknak különböző “osztályai” (classes) vannak, amelyek a biztosított személy foglalkoztatási jogviszonyától, valamint járulékalapot képező keresete összegétől függenek, továbbá attól, hogy van-e hiányzó időszak a biztosítási időtartamban.

Ezt a járulékot az alkalmazott és a munkáltató fizeti, az alkalmazott keresetének összege szerint, a munkáltató vonja le és fizeti be.

A 2019-ben hatályos kereseti limitek és járulékkulcsok a következők:

Járulékfizetési alsó kereseti határ - járulékmentes kereset (Lower Earnings Limit, LEL):

heti 116 font (havi 503 font, évi 6.032 font)

Elsődleges járulékfizetési küszöb – e kereseti küszöbtől  indul a munkavállaló járulékfizetési kötelezettsége (Primary Threshold, PT):

heti 162 font (havi 702 font, évi 8.424 font)

a munkavállalói járulék mértéke az elsődleges járulékfizetési küszöb és a járulékfizetési felső kereseti határ közötti összegre: 12%

(a “small stamp” mértéke 5,85% - ezt az 1977. áprilisa előtt a férjezett hölgyek és özvegyek speciális rendszerébe bejelentkezett nők fizetik az általános mérték helyett)

a munkavállalói járulék mértéke a járulékfizetési felső kereseti határ feletti összegre: 2%

Másodlagos járulékfizetési küszöb – e kereseti küszöbtől indul a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége (Secondary Threshold, ST):

heti 162 font (havi 702 font, évi 8.424 font) 

a munkáltatói járulék mértéke: 13,8%

Járulékfizetési felső kereseti határ – az ezt meghaladó keresetrész után a munkavállaló csökkentett mértékű járulékot fizet (Upper Earnings Limit, UEL):

heti 892 font  (havi 3863 font, évi 46.350 font)

a munkavállalói járulék mértéke: 2%

Felső másodlagos járulékfizetési küszöb – a 21 évnél fitalabb munkavállalót foglalkoztató munkáltató e kereseti határ fölött nem fizet járulékot (Upper Secondary Threshold, UST):

heti 892 font (havi 3863 font, évi 46.350 font)

a munkáltatói járulék mértéke: 0%

Gyakornokokra vonatkozó felső másodlagos járulékfizetési küszöb – 25 évesnél fiatalabb, meghatározott képzettségű gyakornokok/tanulók esetében a munkáltató nem fizet járulékot e kereseti határ fölött:

heti 892 font (havi 3863 font, évi 46.350 font)

a munkáltatói járulék mértéke: 0%

Class 1A vagy 1B munkáltatói járulék mértéke a költségtérítések és cafeteria jellegű juttatások után: 13,8%

A járulékfizetést halasztó munkavállaló járuléka: 2% (ez azokra a munkavállalókra vonatkozik, akiknek több munkáltatójuk/foglalkoztatójuk is van, a részletszabályokat az érintettek itt olvashatják el ).

Az önfoglalkoztatók (vállalkozók) a nyereségüktől (vállalkozói jövedelmüktől) függően fizetnek járulékot.

Class 2 (kis nyereség)

Az éves nyereség felső küszöbértéke: 6.205 font

Heti járulék: 2,95 font

Speciális Class 2 heti járulék halászoknak: 3,60 font

Speciális Class 2 járulék  külföldi önkéntes tevékenység esetén: 5,80 font

Évi 6.205 fontnál kisebb vállalkozói jövedelem esetén önkéntes hozzájárulás (Class 3) fizethető.

Class 4 (nagyobb nyereség)

Az éves nyereség alsó küszöbértéke: 8.424 font

Az éves nyereség felső küszöbértéke: 46.350 font

Az alsó-felső limit között fizetendő járulék: 9%

A felső limit feletti nyereség-rész után fizetendő járulék: 2%

Kiegészítő tevékenység utáni Class 4 járulék: 2%

Ha valaki önkéntesen kíván járulékot fizetni, akkor Class 3 járulékot fizethet.

Az önkéntes Class 3 járulék mértéke heti 14,65 font.

A járulékfizetési kötelezettség (National Insurance contribution) megszűnik, ha a biztosított betöltötte az állami nyugdíjra jogosító életkorát. (Kivéve, ha önfoglalkoztató, aki Class 4 típusú járulékot fizet.) Részletek itt olvashatók. 

Jövedelemadót abban az esetben kell fizetni az állami nyugdíjra jogosító életkor betöltését követően, ha az érintett személy adóalapja (amelybe beletartozik az állami nyugdíj és az egyéb nyugdíjak összege is) meghaladja az adómentes összeghatárt. Az adómentes összeghatár a 2018/2019 adóévben 11.850 font.

Ha külföldre költözik a brit nyugdíjjal (is) rendelkező személy (például az Egyesült Királyságból hazaköltözik a nyudíjba vonult magyar munkavállaló), akkor az adózási tudnivalókat itt olvashatja.

Előzetesen célszerű konzultálni a brit adó- és vámhatósággal (HMRC). 

Miután a nyugdíj is adóköteles lehet, a nyugdíj melletti munkavégzés esetén mérlegelni kell, hogy a kereset és a nyugdíj együttes összege miatt nem kerül-e kedvezőtlenül magasabb adósávba az érintett személy.

Az a külföldön élő személy, aki brit állami nyugdíjra jogosult, 25% adóval csökkentve kapja kézhez a nyugdíját, ha nem az EU/EGT tagállamaiban vagy Svájcban él. Ha valóban bekövetkezik a Brexit, akkor az EU/EGT tagállamokban élő, brit állami nyugdíjra jogosultak nyugdíja tekintetében is új adórendelkezések várhatók.

Brit állami nyugdíjra (is) jogosult, külföldön élő személynek célszerű szakértői tanácsot kérnie, például itt. 

- ha valaki álláskeresési segélyben (Jobseeker’s Allowance) részesül, és közben nem vesz részt oktatásban vagy nem dolgozik heti 16 óránál több időt, akkor automatikusan jár a részére a Class 1 típusú jóváírás

- ha valaki állást keres, de nem részesül álláskeresési segélyben, akkor a helyi Munkaügyi Központ (Jobcentre) révén igényelhet Class 1 típusú jóváírást

- ha valaki a következő támogatások valamelyikében részesül, akkor automatikusan jár a részére a Class 1 típusú jóváírás: Employment and Support Allowance, Unemployability Supplement, Unemployability Allowance

- ha valaki nem részesül az Employment and Support Allowance nevű támogatásban, de teljesíti annak feltételeit, akkor a helyi Munkaügyi Központ (Jobcentre) révén igényelhet Class 1 típusú jóváírást

- ha valaki táppénzes állományban (Statutory Sick Pay) van, és a jövedelme nem éri el azt a minimális szintet, amely szükséges a biztosító idő megszerzéséhez, akkor írásban kell igényelnie a Class 1 típusú jóváírást (az indoklással ellátott kérelmet a következő hatóságnak kell megküldeni: National Insurance Contributions and Employers Office, HM Revenue and Customs, BX9 1AN)

- ha az anya anyasági támogatásban (Maternity Allowance) részesül, akkor automatikusan jár neki a Class 1 típusú jóváírás

- ha a szülő anyasági, apasági vagy örökbefogadási díjban (Statutory Maternity, Paternity or Adoption Pay) vagy kiegészítő apasági díjban (Additional Statutory Paternity Pay) részesül, és a jövedelme nem éri el azt a minimális szintet, amely szükséges a biztosítási idő megszerzéséhez, akkor írásban kell igényelnie a Class 1 típusú jóváírást (az indoklással ellátott kérelmet a következő hatóságnak kell megküldeni: National Insurance Contributions and Employers Office, HM Revenue and Customs, BX9 1AN)

- ha 12 évesnél fiatalabb gyermeke kapcsán a szülő gyermeknevelési támogatásban (Child Benefit) részesül, vagy regisztrálták e támogatásra, akkor automatikusan jár a részére a Class 3 típusú jóváírás

- ha a Child Benefit miatt automatikus jóváírásban részesülő szülőtől a másik szülő szeretné e jóváírást megkapni, akkor kérelmet nyújthat be a Class 3 jóváírás szülők közötti átirányítása iránt

- ha valaki nevelőszülő, akkor kérelmet nyújthat be a Class 3 típusú jóváírás iránt

- ha valaki ápolási díjban (Carer’s Allowance) részesül, automatikusan jár neki a Class 1 típusú jóváírás

- ha valaki jövedelemkiegészítő támogatásban (Income Support) részesül, és rendszeres, jelentős ápolási tevékenységet végez, akkor automatikusan jár neki a Class 3 típusú jóváírás

- ha valaki legalább heti húsz órában egy vagy több beteg vagy rokkant személy ápol, és nem részesül ápolási díjban vagy jövedelemkiegészítő támogatásban, akkor igényelnie kell a Class 3 típusú jóváírást

- ha az a családtag, aki 16 évesnél idősebb, de az állami nyugdíjra jogosító életkorát még nem töltötte be, gondozza a 12 évesnél fiatalabb gyermeket a családban (jellemzően abban az időszakban, amikor a szülők dolgoznak), akkor igényelheti a felnőtt gyermekgondozási jóváírást (Specified Adult Childcare Class 3 credits)

- ha valaki a kis jövedelmű önfoglalkoztatónak biztosított adójóváírásban rokkantsági kiegészítéssel együtt részesül (Working Tax Credit with disability premium), akkor automatikusan jár neki a Class 1 típusú jóváírás

- ha valaki a fenti adójóváírásban rokkantsági kiegészítés nélkül részesül, és az éves nyeresége nem haladja meg a 6205 fontot, akkor automatikusan jár neki a Class 3 típusú jóváírás

- ha valaki univerzális jóváírásban (Universal Credit) részesül, automatikusan jár neki a Class 3 típusú jóváírás

- ha egy férfi 1953. október 6. előtt született, évente legalább 183 napot az Egyesült Királyságban tartózkodik, és nincs munkája, vagy nem keres eleget a biztosítási idő megszerzéséhez, vagy önfoglalkoztatóként az éves nyeresége nem éri el a 6205 fontot, akkor automatikusan Class 1 típusú jóváírásban részesül

- ha valaki elmúlt 18 éves és a munkaügyi kirendeltség (Jobcentre Plus) legfeljebb 1 évig tartó, kormányzati jóváhagyással rendelkező továbbképzésre küldi, akkor automatikusan jár neki a Class 1 típusú jóváírás

- ha valaki úgy vesz részt ilyen továbbképzésen, hogy arra nem a Jobcentre Plus küldte, akkor igényelnie kell a Class 1 típusú jóváírást (az indoklással ellátott kérelmet a következő hatóságnak kell megküldeni: National Insurance Contributions and Employers Office, HM Revenue and Customs, BX9 1AN)

- ha valaki esküdtként rész vesz a bírósági eljárásban és nem önfoglalkoztató, akkor igényelnie kell a Class 1 típusú jóváírást (az indoklással ellátott kérelmet a következő hatóságnak kell megküldeni: National Insurance Contributions and Employers Office, HM Revenue and Customs, BX9 1AN)

- ha az érintett személy házastársa (regisztrált élettársa) a fegyveres erők tagja, akivel 2010. április 6-át követően együtt külföldi kiküldetést teljesített, akkor az Egyesült Királyságba történt visszatérését követően igényelnie kell a Class 1 típusú jóváírást (korábbi kiküldetések esetében Class 3 típusú jóváírást lehetett igényelni)

- ha a szabadságvesztésre ítélt személyt a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) jogerősen felmentette, akkor a felmentett személy Class 1 típusú jóváírást igényelhet.

- az a nő, aki  a férjezett asszonyok csökkentett összegű járulékát (“small stamp”) fizeti,

- az az önfoglalkoztató, aki Class 2 típusú hozzájárulás fizetésére kötelezett.

A kiegyenlítő nyugdíjjóváírás - Pension Credit -  a brit rendszerben a kis jövedelmű nyugdíjasok részére járó adómentes top-up (a nyugdíjas tényleges jövedelme és a megélhetési küszöbérték közötti különséget kitöltő) támogatás, amelynek két összetevője volt (garantált minimum jövedelemig járó jóváírás, megtakarítási jóváírás), de az állami nyugdíjra jogosító életkorukat 2016. április 6. után betöltő személyek már csak a garantált jóváírást igényelhetik.

Egyedülálló nyugdíjas garantált minimum heti jövedelmi szintje 163 font, nyugdíjas házaspárok/élettársak esetén a minimum heti jövedelmi szint 248,80 font.

2019. április 6-ától az egyedülálló nyugdíjas garantált minimum heti jövedelmi szintje 167,25 fontra, párok esetében 255,25 fontra nő. (Az emelés mértéke 2,6%)

Ha az érintett nyugdíjas összes jövedelme (nyugdíj és egyéb jövedelem) nem éri el a minimális heti jövedelmi szintet, akkor a jövedelmét ki kell egészíteni erre a minimális szintre.

További nyugdíjjóváírás igényelhető

- rokkantság esetén,

- családtag ápolása esetén,

- bizonyos lakhatási költségek viselése (pl. jelzáloghitel törlesztése) esetén.

Annak mértékét, hogy az érintett személy mekkora összegű kiegyenlítő jóváírásra jogosult, célszerű előzetesen ellenőrizni a Pension Credit kalkulátor használatával.

A kiegyenlítő jóváírást az erre jogosító életkor betöltését követően lehet kérni, ez nők és férfiak esetében egyaránt megegyezett a nők állami nyugdíjra jogosító életkorával, miután azonban a nők és a férfiak állami nyugdíjra jogosító életkora tavaly novemberben már egységessé vált, e megkülönböztetésnek idén már nincs jelentősége. A kérelmet legkorábban négy hónappal a jogosító életkor betöltése előtt lehet benyújtani.

A jóváírás iránti kérelmet legegyszerűbb telefonon bejelenteni a Pension Service részére (Tel: 0800 731 0469).

2019. május 15-étől azok a párok, amelyeknek valamelyik tagja még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát, már nem igényelhetnek együttesen kiegészítő nyugdíjjóváírást (Pension Credit), mint korábban, hanem ilyen esetben a Universal Credit iránti igényt terjeszthetik elő. Pension Credit tehát csak akkor lesz igényelhető ilyen árok esetében, ha már mindketten betöltötték az új állami nyugdíjra jogosító életkorukat.

Az állami nyugellátásban (bármelyik State Pension) részesülő nyugdíjasok számára a következő juttatások jár(hat)nak az Egyesült Királyságban:

- karácsonyi bónusz (Christmas bonus): minden év decemberének első hetében 10 font készpénzjuttatás a bármely brit állami nyugdíjban részesülő nyugdíjasoknak

- téli tüzelő segély (winter fuel payment): az 1953. november 5-én vagy előtte született és a hölgyek állami nyugdíjra jogosító életkorát meghaladó életkorú állami nyugellátásban részesülő minden nyugdíjas jogosult erre az évi egyszeri, egyösszegű segélyre, amelynek összege életkortól és egyéb szociális ellátásban részesüléstől függően 100-300 font közötti összeg lehet (a 2019-es segélyt 2019. március 31-éig kell igényelni, további feltétel, hogy az igénylő 2018. szeptember 17. és 23. között – qualifying week - legalább egy napig az Egyesült Királyságban élt; ha nem élt valaki a jelölt hét legalább egy napján Nagy-Britanniában, de az EU/EGT valamelyik tagállamában vagy Svájcban él, akkor is jogosult lehet erre a segélyre, ha fizetett járulékot a brit National Insurance rendszerében) 

- fagypont alatti átlaghőmérsékletű  napokra folyósított segély (cold weather payment): egyebek között a kiegyenlítő nyugdíjjóváírásban (Pension Credit) részesülő nyugdíjasok 25 font összegben egyösszegű egyszeri segélyt kaphatnak, ha a napi átlaghőmérséklet minden év november 1. és a következő év március 31. között legalább 7 egymást követő napon át fagypont alá süllyed. Ha több ilyen hétnapos időszak is lenne a téli hónapokban, akkor annyiszor 25 font jár, ahányszor bekövetkezik az ilyen időszak

- “meleg otthon” rezsicsökkentés (warm home discount scheme): a jogosult nyugdíjasok részére központilag csökkentik a téli hónapokban esedékes áram- vagy gázszámlát, összesen évi legfeljebb 140 font értékben

- ingyenes buszbérlet (elderly person bus pass) a 65 évesnél idősebb nyugdíjas részére, illetve Londonban (busz, metró, egyéb belső londoni tömegközlekedés) a 60. éves életkorát betöltő nyugdíjas részére 

Az új állami nyugdíjat igényelni kell, nincs hivatalból történő megállapítás.

Az állami nyugdíjhatóság (Pension Service) négy hónappal az új állami nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt levelet küld az érintett személynek a teendők összefoglalásával.

Ha a megfelelő életkort betöltött személy nem kapna ilyen levelet, akkor hívhatja a nyugdíjhatóságot: 0800 731 7898 (halláskárosult, beszédkárosult személy szöveges üzenetet küldhet - textphone: 0800 731 7339)

A nyugdíjat online, postai úton vagy telefonon lehet igényelni.

Online igénylés ide kattintva. 

Szükség esetén az online igényléshez telefonon segítséget kérhet: 0800 169 0154 (textphone: 0800 169 0254)

Ha telefonon igényli a nyugdíját, akkor munkanapokon reggel 8 és este 6 óra között hívhatja a következő számot: 0800 731 7898 (textphone: 0800 169 0254)

Ha angolul vagy velszi nyelven nem tárgyalóképes a telefonban, akkor kérhet tolmácsot is az igényléshez! A telefonos nyugdíjigényléssel együtt benyújtható a Pension Credit és a Housing Benefit iránti igénylés is.

Postai úton a kitöltött nyugdíjigénylő nyomtatványt kell beküldenie a nyugdíjhatóság részére. A nyomtatványt  innen töltheti le.

Az állami nyugdíj iránti igénylést legkorábban a jogosító életkor betöltése előtt 4 hónappal, vagy ha valaki elhalasztja az igénylést, akkor a nyugdíjfolyósítás megkezdésének későbbi kiválasztott időpontja előtt 4 hónappal  lehet beadni. A nyugdíjigényt legfeljebb 12 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni.

Az EU koordinációs rendeleteivel összhangban állapítják meg a nyugdíjakat (egyelőre…) az Egyesült Királyságban is, ha a nyugdíjigénylő több EU/EGT tagállamban vagy Svájcban, illetve olyan államokban is nyugdíjjogosultságot szerzett, amelyekkel az Egyesült Királyságnak van kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.

A több ilyen országban szerzett nyugdíjjogosultság alapján összegezhető nyugdíjigényt a Nemzetközi Nyugdíj Központban (International Pension Centre, IPC) kell benyújtani. 

Tel: 0191 218 7777

Textphone: 0191 218 7280

A külföldön (például Budapesten) benyújtott nyugdíjigénylés esetén itt olvashatja el a brit tudnivalókat.

Budapesten a nemzetközi nyugdíjügyekben kizárólagosan illetékes hatóság a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, ha Ön a brit állami nyugdíját Magyarországról kívánja igényelni, ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(A nemzetközi ügyfélszolgálat telefonszámai: 06-1-323-6000, 06-1-323-6020. Általános nemzetközi tájékoztatást a következő telefonszámokon is kérhet: 06-1-270-8032, 06-1-412-9610.)

Ha a biztosított több EU/EGT tagállamban (az EU egyelőre az Egyesült Királysággal együtt még 28 tagállama mellett ide tartozik a további három EGT-tagállam: Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc) szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel (jellemzően 12 hónap biztosítási idő) teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU vonatkozó koordinációs rendeletei határozzák meg.

Hasonlóképpen számíthat nyugdíjra azon országok tekintetében is a brit nyugdíj igénylője, amelyekkel az Egyesült Királyságnak van hatályos kétoldalú szociális biztonsági egyezménye.

A magyar állampolgárokra e tekintetben a magyar állam által kötött kétoldalú szociális biztonsági vagy szociálpolitikai együttműködési egyezmények vonatkoznak. Ezek jelenleg: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, (Észak-)Macedónia, India, Japán, Jugoszlávia (még hatályban!), Kanada, (és külön: Québec), Dél-Korea, Moldova, Mongólia, Montenegro, Szerbia, Szovjetunió (még hatályban Ukrajna és az Orosz Föderáció tekintetében), Törökország.

A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni - az adott tagállamban szerzett biztosítási idő igazolásával együtt -, amelyben az igénylő biztosítási időt szerzett.

Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette.

Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.

A brit nemzetközi nyugdíjhatóságnál igényelt nyugdíj esetén (is) jelezni kell a hatóságnak, hogy az igénylő külföldön is szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárást ilyen esetben a brit nyugdíjhatóság indítja meg.

Az Európai Unióban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet szabályozza a több tagállamban szerzett nyugdíjjogosultságok számításba vétele és a nyugdíj számítása esetén követendő eljárást. (E rendelkezések at EU/EGT tagállamok tekintetében a Brexit után is feltehetően hatályban maradnak, legfeljebb átkerülnek kétoldalú szociális biztonsági egyezményekbe.)

A rendeletek alapelvei:

(1) A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett biztosítási/szolgálati időket a nyugdíjmegállapítás során figyelembe kell venni.  Az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

(2) A nyugdíjbiztosítási szervek a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek.

a) Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg. Vagyis ez esetben kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási/szolgálati idő és – ha ezt előírja az adott állam rendszere - az átlagkereset/járulékalap/nyugdíjjóváírás stb. alapján. Ez a nemzeti vagy független (az Egyesült Királyságban: Method A szerint számított) ellátás.

b) A második számítás során a minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembevételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. Vagyis e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna.

Ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos, pro rata temporis (az Egyesült Királyságban: Method B szerint számított) nyugellátás.

A biztosítási idő egyszeres számításának szabálya minden esetben érvényesül, vagyis egymást átfedő biztosítási időtartamok esetén is csak egyszer vehető figyelembe az adott naptári nap.

A két számítást követően a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.

A Method A / Mehod B számítást a brit nyugdíjhatóság Charlotte példáján keresztül mutatja be.

Az adott  tagállamtól járó nyugellátás megállapítása során kizárólag az adott tagállamban elért keresetek vehetők figyelembe. Ezért a tagállamok egymás között nem közlik a nyugdíjigénylő náluk szerzett keresetét és az ennek alapján náluk fizetett járulékát, miután a másik tagállamtól járó nyugdíj megállapítása során ennek nincs jelentősége. Miután az Egyesült Királyságban az új állami nyugdíj átalány-nyugdíj, ezért a keresetek vizsgálatára egyébként sincs szükség, miután az átalány-nyugdíj kizárólag a megszerzett biztosítási évek számától függ.

Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzi el az érintett állam nyugdíjhatósága – feltéve, hogy a minimális feltétel (jellemzően 12 biztosítási hónap szerzése) teljesült az adott államban. Ha egy adott tagállamban a pro rata számításhoz szükséges minimális időtartamnál is rövidebb biztosítási időt szerzett valaki, akkor ezt az időt meghatározott esetekben hozzá lehet számítani egy másik tagállamban szerzett biztosítási időtartamhoz. Az Unió ennek révén kívánja elkerülni a túlzott nyugdíjbürokráciát, egyúttal biztosítani, hogy az Unió területén szerzett egyetlen napnyi biztosítási idő se vesszen kárba.

Minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosult részére.

(3) Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani. Ez az ellátások exportja.

(4) Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra.

Ebben az esetben - vagy ha más tagállamban csak későbbi időponttól lenne jogosult valaki az ellátásra -, a nyugdíjigénylést ismételten be kell majd nyújtani, ha ténylegesen igényelni kívánja a nyugdíjat az érintett tagállamtól a jogosult.

(5) Harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembe vételére abban az esetben nyílhat lehetőség, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, a nyugellátás összegét nem befolyásolhatja.

(6) Az EU koordinációs rendeletei alapján megállapított nyugdíj felülvizsgálatát jogosult kérni az a nyugdíjas, aki nyugdíjának az összegét érintheti a következő fejlemények  bekövetkezése (a kérelmet főszabály szerint a fejlemény bekövetkezésétől számított két éven belül lehet előterjeszteni):

- új tagállam csatlakozik az Európai Unióhoz,

- új európai jogszabály lép hatályba, amely érinti a nyugellátásokat,

- a nyugellátásokat érintő európai jogszabályt módosítanak.

Ilyen fejlemény volt az utóbbi években a koordinációs rendeletek hatályának kiterjesztése az EGT nem EU-tag tagállamaira (2012. június 1-jétől), valamint Svájcra (2012. április 1-jétől), továbbá ilyen esemény volt Horvátország csatlakozása az EU-hoz 2013. július 1-jétől.

Sajnálatos módon ilyen fejlemény lehet a Brexit is, bár a nemzetközi nyugdíjjogosultságokra gyakorolt hatását még nem lehet felmérni.

2011 óta az új állami nyugdíj összegét évente az alábbi három mérték közül a legmagasabb mértékkel kell növelni:

- bérnövekedés alapján: a bérek átlagos növekedési üteme az Egyesült Királyságban

- árnövekedés alapján: a fogyasztói árindex (Consumer Price Index, CPI) növekedési üteme, vagyis az infláció mértéke az Egyesült Királyságban

- 2,5%

Például: ha a bérnövekedés 1,7%, az árnövekedés 2,2%, akkor a nyugdíjakat 2,5%-kal kell növelni. Ha a bérnövekedés 3,8%, az árnövekedés 1,1%, akkor a nyugdíjakat 3,8%-kal kell növelni.

Az új állami nyugdíj összetevői közül a “protected payment” rész minden esetben az infláció mértékével nő.

2011 előtt a nyugdíjak minden esetben a kiskereskedelmi infláció (Retail Price Index, RPI) mértékével nőttek, ami jelentősen kisebb nyugdíjnövelést tett lehetővé, mint a Triple Lock megoldás.

A Triple Lock révén a nyugdíjak gyorsabb ütemben nőttek, mint akár a bérnövekedés, akár az árnövekedés üteme.

Az IFS (Institute of Fiscal Studies) elemzése szerint 2010 és 2016 áprilisa között

- a nyugdíjak 22,2%-kal,

- a bérek 7,6%-kal,

- az infláció 12,3%-kal nőtt,

vagyis a nyugdíjak reálértéke és relatív vásárlóereje egyaránt jelentősen nőtt.

A nyugdíjnövelés mértéke 2011 óta:

2011. április: 4,6% (infláció)

2012. április: 5,2% (infláció)

2013. április: 2,5% (garantált emelési minimum)

2014. április: 2,7% (infláció)

2015. április: 2,5% (garantált emelési minimum)

2016. április: 2,9% (bérnövekedés)

2017. április: 2,5% (garantált emelési minimum)

2018. április: 3,0% (infláció)

2019. április 6-tól: 2,6% (bérnövekedés)

E hármas emelési megoldás következtében jelentős mértékben nőttek az állam nyugdíjkiadásai, ezért a konzervatív kormányzat az eredetileg 2020-ig tervezett Triple Lock nyugdíjemelési módszert feltehetően már idén Double Lock mechanizmusra kívánja cserélni.

E Double Lock megoldás szerint eltűnne a 2,5%-os garantált emelési minimum, vagyis az állami nyugdíj összege a bérnövekedés vagy a fogyasztói árnövekedés üteme közül a nagyobbik mértékével nőhetne a jövőben.

Egyelőre azonban a Triple Lock hatályban van.

Minden alkalmazott,

- aki 22 évesnél idősebb, de még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát, valamint

- az éves keresete legalább 10 ezer font,  

automatikusan tagja lesz (auto-enrolment) a munkáltatója által működtetett foglalkoztatói nyugdíjszervezetnek, amelyből kívánsága szerint kiléphet, ha akar (opt-out).

Ha a kilépés mellett döntene, akkor kétféle privátnyugdíj-megoldás közül választhat:

- elindít egy nyugdíjcélú előtakarékossági programot (Self-Investment Personal Pension, SIPP), 

vagy

- elindít egy élethossziglani személyes megtakarítási számlát (Lifetime Individual Savings Account, LISA). A LISA számlán évente legfeljebb négyezer font fektethető be nyugdíjcélra, viszont a magánszemély által befizetett összeget a brit állam 25%-kal, de legfeljebb évi ezer font bónusszal kiegészíti. A LISA megtakarítás az első lakás vásárlására is felhasználható. Nyugdíjcélra 60 éves kor betöltésével vehető igénybe a számlán felgyűlt összeg. Korábbi igénybevétel esetén 25% díjat kell fizetni (vagyis az állami bónusz összegét vissza kell fizetni). A LISA feltételeiről célszerű részletesen tájékozódni, mielőtt valaki igénybe kívánja venni! 

A foglalkoztatói nyugdíjpillérek mellett szóló legerősebb érv, hogy mindegyikben hozzájárul a munkáltató is az alkalmazottja nyugdíj-előtakarékosságához.

(Ilyen munkáltatói hozzájárulás természetesen nincs a privátnyugdíj-programok esetében.)

A munkáltatói hozzájárulás minimális mértéke a munkavállaló keresetének 2%-a, ami 2019. április 6-ától a kereset minimum 3%-ára emelkedik.

A munkáltató ennél magasabb mértéket is választhat.

A munkavállalónak minimum a keresete 3%-át – 2019- április 6-ától a keresete 5%-át - kell a foglalkoztatói nyugdíjszervezetben vezetett számlájára utalnia.

A BBC 2018-as felmérése szerint egy olyan 25 éves dolgozónak, aki az átlagos bérszinten – 36.571 font/év – keres, és nyugdíjas évei során ennek az átlagos bérszintnek megfelelő nyugdíjat szeretne kapni (állami nyugdíj + foglalkoztatói nyugdíj), akkor legalább a keresete 14%-át kell(ene) átutalnia a foglalkoztatói nyugdíjszámlájára. Ha ugyanezt 35 éves korban megkezdett foglalkoztatói nyugdíj-előtakarékossággal szeretné valaki megvalósítani, akkor már a keresete 23%-át kellene minden hónapban befektetnie, míg ha valaki 45 éves koráig várna ezzel, akkor már a keresete 50%-át kellene befektetnie a foglalkoztatói nyugdíjszámláján! Minél magasabb a munkáltatói hozzájárulás mértéke, annál kisebb lehet a munkavállalói keresetből átirányított összeg.

A foglalkoztatói nyugdíjpillérek további előnye, hogy az alkalmazott halála esetén az özvegynek és az árvának is ellátást, emellett kegyeleti szolgáltatást is nyújthat.

A közszférában és a nagyvállalati szektorban elterjedt foglalkoztatói nyugdíj.

A nyugdíj összege a foglalkoztatói nyugdíjrendszerben eltöltött idő és a kereset függvénye.

A kereset, amelytől a nyugdíj összege függ, lehet az utolsó aktívkori kereset (final salary scheme) vagy az életpálya-átlagkereset (carreer-average scheme).

A DB-rendszerekben a szokásos nyugdíjkorhatár 65 év. A korhatár betöltése előtti nyugdíjszolgáltatást jelentős levonás terhelheti.

A nyugdíjszolgáltatás életjáradék formájában történik, de lehetőség nyílhat  a felhalmozott nyugdíjtőke jellemzően legfeljebb egynegyedének egyösszegben történő adómentes felvételére is.

A DB rendszerből a felhalmozott nyugdíjtőke jellemzően átutalható DC rendszerbe is a  nyugdíjszolgáltatást illető rugalmasabb választási lehetőségek érdekében.  E tekintetben feltétlenül érdemes igénybe venni egy nyugdíjtanácsadó szolgáltatását.

PSPs (Public Service Pension schemes)

Külön szabályok vonatkoznak az Egyesült Királyságban működő nyolc közszolgálati foglalkoztatói nyugdíjszervezetre (egészségügyi dolgozók, tanárok, köztisztviselők, önkormányzati tisztviselők, rendőrök, tűzoltók, fegyveres erők tagjai, igazságügyi tisztviselők). E rendszerek összefoglaló neve: Public Service Pension schemes, PSPs. A nyugdíjszolgáltatás a közszolgálatban eltöltött idő és a kereset függvénye.  Az egyes közszolgálati nyugdíjszervezetek működését az érintett miniszter felügyeli, tájékozódni az érintett minisztériumok ügyfélszolgálatán lehet.

A PSPs mellett közelé 300 további kisebb foglalkoztatói  DB-nyugdíjszervezet működik a közszférában, ezek öszefoglaló meve: Non-Departmental Public Body Pension schemes, az érintettek az adott nyugdíjszolgáltató ügyfélszolgálatán tájékozódhatnak.

A foglalkoztatói nyugdíj gyorsan terjedő új fajtája, hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztárak kontinentális fajtáira.

Jelenleg több, mint 8,1 millió tagja van a foglalkoztatói DC-rendszereknek, a 2012-ben bevezett alanyi tagság (auto-enrolment) bevált, az automatikusan belépetett munkavállalók mindössze 9%-a döntött a kilépés mellett.

A rendszerben felhalmozódó nyugdíjjogosultság (pension pot) a következő tényezők függvénye:

- a résztvevő tag által fizetett hozzájárulás összege,

- a munkáltató által fizetett hozzájárulás összege,

- a befektetési hozam.

A DC-rendszerekben a felhalmozott nyugdíjtőke az 55 éves életkor betöltésével szabadon felhasználható. (Ez a korhatár is emelkedik - az állami nyugdíjra jogosító életkor emelkedése miatt -, így 2028-ra 55 helyett 57 év lesz.)

Természetesen minél tovább marad a nyugdíjtőke a DC-rendszerben, annál magasabb lehet a későbbi nyugdíjszolgáltatás összege.

A brit kormányzat támogatásával működő Pension Wise tanácsadó szolgálat igénybe vétele feltétlenül ajánlott e tekintetben, miután hat különböző - és eltérő adókötelezettségekkel járó - igénybe vételi lehetőség közül választhat a jogosult.

A DC-rendszerben választható hat lehetőség (“pension freedoms”):

- a DC-rendszerben marad a befektetés későbbi felhasználásra (adómentesen)

- garantált életjáradék

- a befektetés egynegyedének adómentes felvétele után változó összegű, adóköteles részletekben történő pénzkivétel (flexi-access drawdown)

- részletekben történő pénzkivétel

- egy összegben történő felvétel

- a fenti lehetőségek különböző arányú együttes kihasználása

Ha bármelyik DC rendszerből a jogosult bármilyen módon pénzt von ki, az adórendelkezések változnak, erről minden érintett DC rendszer tájékoztató levelet (“flexible access statement”) küld minden édekeltnek. Erre a tájékoztatásra szükség is van, miután az adókedvezmények mértéke és az azokra való jogosultság megszerzése/elvesztése/módosulása függ az éves keresettől, a DC rendszerekben felhalmozott nyugdíjbefektetések nagyságától, a DB rendszerben felhalmozódott nyugdíjjogosultság mértékétől, a járulékfizetés esetleges folytatásától, a kivétel módjától és céljától – egyebek között… A részletekről itt tájékozódhat.

A DC rendszerek kapcsán a legfőbb adórendelkezések:

A befizetett járulék meghatározott összegkorlátokig adómentes, az e korlátot meghaladó járulékfizetés már adóköteles.

Ezek az összegkorlátok a következők:

- Ha az érintett személynek a DC rendszerekben felhalmozódó nyugdíjtőkéje meghaladja az éves keresete 100%-át (“tax relief you get”)

- Ha a DC rendszerekben az érintett személy nyugdíjtőkéjének éves növekedése meghaladja a 40 ezer fontot (“annual allowance”)

- Ha a DC rendszerekben az érintett személy élete során addig felhalmozott nyugdíjtőke összege meghaladja az 1,03 millió fontot (“lifetime allowance”). Ennek összege 2019. április 6-ától 1,055 millió fontra nő.

Az összegkorlátokat meghaladó járulékfizetést az érintett személy adóalapjához kell hozzáadni.

Ha az érintett személy bármilyen módon, bármelyik DC rendszerből pénzt von ki a nyugdíjtőkéjéből, akkor a további járulékfizetésre vonatkozó adómentes éves összegkorlát 40 ezerről 4 ezer fontra csökken és egyéb jogkövetkezményekkel is számolmia kell.

A nyugdíj igénybe vételét követően a nyugdíjas összjövedelme alapján adókötelezettség keletkezhet.

Az adókötelezettség a következő esetekben áll fenn:

- ha a nyugdíjas teljes éves jövedelme meghaladja az adómentes járulékfizetési összeghatárt (a 40 ezer fontot).

A teljes éves jövedelembe beszámít az állami nyugdíj teljes összege, a DC rendszerekből kivont éves összeg, a DB rendszerekből kapott nyugdíj éves összege, a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett teljes éves bevétel, az összes adóköteles állami támogatás, juttatás vagy segély éves összege, valamint bármely más jövedelem (befektetési hozam, ingatlanból származó jövedelem, stb.) éves összege.

- ha a DC rendszerekben felhalmozott nyugdíjtőke teljes összege meghaladja a “lifetime allowance” mértékét (az 1,03 millió fontot, amely 2019. április 6-ától 1,055 millió fontra nő).

- a jogosult halála esetén a nyugdíját megöröklő személyt más szabályok szerint megállapított adókötelezettség terheli. (A 2015 előtti rendelkezések alapján 55% öröklési adót vetettek ki, ez a radikális elvonási mérték jelentősen enyhült.) A részletekről az érintett személyeknek célszerű részletesen tájékozódniuk. 

Adómentesség a DC rendszerekből történő egyösszegű kivétek esetén:

- a DC rendszerekben összesen 10 ezer fontot meg nem haladó mértékű nyugdíjtőke (“small pot”) egyösszegben is felvehető, a felvett összeg egynegyede adómentes – ha korábban nem történt semmilyen jogcímen kivét.

- ha a DC és a DB rendszerekben együttesen felhalmozott nyugdíjtőke/jogosultság nem haladja meg a 30 ezer fontot, akkor ez szintén egyösszegben felvehető (“trivial commutation” vagy “trivial lump sum” kivét), a felvett összeg egynegyede adómentes – ha korábban nem történt semmilyen jogcímen kivét.

- ha a DC rendszerekben felhalmozódott nyugdíjtőkét több részletben kívánja felvenni a jogosult, minden rész-kivét összegének egynegyede adómentes.

- ha a jogosult várható további élettartama súlyos betegség miatt egy évnél rövidebb, akkor főszabályként az egész nyugdíjtőkéjét adómentesen fölveheti, ha 75 évesnél fiatalabb és az összesített nyugdíjtőkéje nem nagyobb, mint 1,03 millió font.

A fizetendő nyugdíjakkal/nyugdíjcélú kivétekkel kapcsolatos összes fölmerülő adókötelezettséget a nyugdíjszolgáltató (több nyugdíjra való jogosultság esetén a brit adóhatóság által kijelölt nyugdíjszolgáltató) kifizetés előtt érvényesíti (az állami nyugdíj összege terhére is), így a jogosult az összes nyugdíjszolgáltatójától nettó összeget kap kézhez.

Ha az érintett személy kizárólag állami nyugdíjra jogosult, akkor az azt terhelő adót az adóhatóság értesítésének megfelelő összegben és módon kell befizetnie.

Ha a nyugdíjas tovább dolgozik az állami nyugdíja mellett, akkor a munkáltató vonja le a keresetet terhelő adóval együtt a nyugdíjat terhelő adót is (vagyis az ilyen nyugdíjas foglalkoztatottra vonatkozóan is hatályban marad az összes alkalmazott közterheire vonatkozó PAYE-rendszer: “Pay-as-you-earn”)

A PAYE-rendszerben a nyugdíjas foglalkoztatott kapcsán 2019-ben a következő küszöbértékek és adómértékek vonatkoznak:

A nyugdíjas foglalkoztatott adómentes keresete: 11.850 font/év

Az adó alapmértéke: 20% a 11.851 – 34.500 font közötti kereseti sávra

Az adó emelt mértéke: 40% a 34.501 – 150.000 font közötti kereseti sávra

A kiegészítő adó mértéke: 45% a 150 ezer fontot meghaladó kereseti sávra.

(Skóciában némileg eltérőek a küszöbértékek és a mértékek – de ez általában minden nyugdíjrendelkezés kapcsán is igaz…)

A PAYE rendszer részletes leírását itt találja, ennek ismerete akkor szükséges, ha az Egyesült Királyságban Ön is munkáltató.

Ha az érintett személy élete során több foglalkoztatói nyugdíjszervezet tagja is volt, nehézséget okozhat a korábbi jogosultságok igazolása, és ennek alapján a nyugdíjjogosultságok érvényesítése.

E probléma megoldása érdekében az Egyesült Királyságban speciális szolgáltatás – The Pension Tracing Service – vehető igénybe.

A szolgáltatás elérhető

- telefonon: 0345 600 2537 (munkanapokon reggel 8 és este 6 óra között)

- halláskárosultak, beszédkárosultak részére textphone: 0345 300 0169

- online

- írásban:

Handling Site A

Wolverhampton

WV98 1LU

A brit állam a foglalkoztatói DC-nyugdíjpillér megerősítése érdekében létrehozta a Nemzeti Foglalkoztatási Megtakarítási Alapot (National Employment Savings Trust, NEST) annak érdekében, hogy minden munkáltató képes legyen magas színvonalon és alacsony költségek mellett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatát nyújtani az alkalmazottai számára. (A Magyar Nemzeti Bank 2019-es versenyképességi programjában szereplő, az önkéntes pénztári rendszerre épülő magyar nemzeti jóléti alap létrehozására vonatkozó javaslat valószínűleg a NEST példáját is figyelembe vette.)

Ha egy külföldön élő személy a brit adózás szempontjából az Egyesült Királyság belföldi adóalanyának minősül (“UK resident for tax purposes”), akkor a brit szabályok szerint fizet adót (vagy mentesül az adófizetés alól) a nyugdíja tekintetében.

A brit új állami nyugdíjat külföldre (EU/EGT tagállamok, Svájc és kétoldalú egyezmányben részes államok esetében) bruttó összegben, levonások nélkül utalják a jogosult számára, így a nyugdíjas felelőssége az esetleges adófizetési kötelezettség teljesítése.

Ha egy külföldön élő személy nem brit belföldi adóalany, akkor főszabály szerint az érintett személy brit nyugdíja adómentes (kivéve, ha brit közszolgálati nyugdíjban részesül).

Természetesen annak az államnak az adószabályai alapján, ahol az érintett személy él, lehetséges, hogy adót kell fizetni a brit nyugdíj összege után is. Ez különösen akkor merülhet föl, ha az érintett személy olyan államban él, amelynek nincs kettős adózást kizáró egyezménye az Egyesült Királysággal.

Jogosulatlan kifizetés (“unauthorised payment”) esetén fizetendő büntetőadó

Ha a DC rendszer nyugdíjszolgáltatója jogosulatlan kifizetést teljesít az érintett személy részére, a kifizetés összegét 55% büntetőadó terheli.

Ilyen esetek jellemzően a következők:

- 55 évesnél fiatalabb személy részére történő kifizetés

- 30 ezer fontot (“trivial commutation” lump sum) meghaladó összegben történő egyösszegű kifizetés

- rendszeres kifizetés olyan személy részére, aki már elhunyt.

Adómentes: 11.850 font/év

20% adó: 11.851 – 34.500 font/év, plusz

40% adó: 34.501-150.000 font/év, plusz

45% adó évi 150 ezer fontot meghaladó jövedelem esetén

Haláleseti juttatás (bereavement allowance),

özvegy szülő haláleseti kiegészítő támogatása (widowed parent’s allowance),

haláleseti támogatás (bereavement payment),  

haláleseti kiegészítő támogatás (bereavement support payment)

2017. április 6. előtti elhalálozás esetén

A brit nyugdíjrendszerben az özvegyi nyugdíj (widow’s pension) helyett 2001-ben bevezették a haláleseti juttatás jogintézményét. Ilyen haláleseti juttatásra az a 45 évesnél idősebb, de az állami nyugdíjra jogosító életkorát még be nem töltött özvegy lehetett jogosult, akinek a házastársa/élettársa (civil partner) 2017. április 6-át megelőzően hunyt el. A haláleseti juttatást legfeljebb 52 héten (1 éven) keresztül folyósítják az özvegy részére.

A haláleseti juttatás összege a 2018/2019-es adóévben:

Az özvegy életkora a haláleset bekövetkezése idején/heti juttatás

45 év / 35,13 font/hét

46 év / 43,33 font/hét

47 év / 51,52 font/hét

48 év /  59,72 font/hét

49 év /  67,92 font/hét

50 év  / 76,12 font/hét

51 év /  84,31 font/hét

52 év  / 92,51 font/hét

53 év /  100,71 font/hét

54 év /  108,90 font/hét

55 éves kor fölött (az új állami nyugdíjra jogosító életkor betöltéséig):  117,10 font/hét

A haláleseti juttatás feltételei:

- a haláleset bekövetkezésekor az özvegy betöltötte a 45. életévét, de még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát

-  az elhunyt házastárs/élettárs fizetett járulékot (National Insurance contributions) vagy üzemi balesetben/foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el

- az özvegy nem nevel gyermeket

- az özvegy a halálesetet követően nem házasodott újra és nem létesített új élettársi kapcsolatot sem

- az özvegyet nem ítélték szabadságvesztés büntetésre.

Ha az özvegy gyermeket nevel, és emiatt gyermeknevelési támogatásben (child allowance) részesül, akkor az özvegy a fenti haláleseti juttatás helyett az özvegy szülő haláleseti kiegészítő támogatására (widowed parent’s allowance) lehet jogosult.

E támogatás összege annak függvénye, hogy az elhunyt milyen mértékű járulékot fizetett. A támogatás maximális mértéke heti 117,10 font.

A haláleseti juttatást vagy az özvegy szülő haláleseti kiegészítő támogatását minden esetben igényelni kell, nincs hivatalból történő megállapítás.

Az igényléshez a BB1 (bereavement benefits pack) jelű nyomtatványt kell kitölteni, amelyet a helyi Jobcentre Plus részére kell benyújtani. A haláleseti támogatások legfeljebb 3 hónapra visszamenőlegesen igényelhetőek, így a halálesetet követően minél előbb célszerű benyújtani a kérelmet.

Ez az egyszeri juttatás abban az esetben járhat az új állami nyugdíjra jogosító életkorát be nem töltött özvegy részére, ha az elhunyt házastárs/élettárs járulékfizető volt és üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el.

A haláleseti támogatás egyösszegű adómentes juttatás 2.000 font összegben.

Ha az özvegy házassága a haláleset időpontjában már megszűnt, vagy az özvegy mással él, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, akkor nem jogosult az egyösszegű haláleseti támogatásra.

Az egyösszegű haláleseti támogatást ugyanúgy kell igényelni, mint a többi haláleseti juttatást.

2017. április 5-ét követő elhalálozás esetén

A 2017. április 5-ét követően elhunyt házastárs/élettárs után az özvegy – a haláleset idején betöltött életkorától függően - haláleseti kiegészítő támogatásra lehet jogosult.

A haláleseti kiegészítő támogatás feltételei:

- a haláleset időpontjában az özvegy még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát

- az özvegy az Egyesült Királyságban él

- az elhunyt házastárs/élettárs legalább 25 héten át fizetett járulékot (National Insurance contributions), vagy üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el.

A haláleseti kiegészítő támogatás két részből áll: egyösszegű kiegészítő támogatás, majd 18 hónapon át havi kiegészítő támogatás.

A haláleseti kiegészítő támogatásnak két szintje van.

A magasabb szintű támogatást az az özvegy igényelheti, aki egyben gyermeknevelési támogatásra (child benefit) is jogosult vagy a kiegészítő támogatással együtt a gyermeknevelési támogatás iránti igényét is benyújtja, vagy aki a házastársa/élettársa halála időpontjában terhes volt.

Az alacsonyabb szintű támogatást a gyermeket nem nevelő özvegy igényelheti.

A haláleseti kiegészítő támogatás 2018/2019 adóévben hatályos összegei:

Magasabb mérték

egyösszegű támogatás: 3.500 font

havi támogatás 18 hónapon át: 350 font

összes támogatás: 9.800 font

Alacsonyabb mérték

egyösszegű támogatás: 2.500 font

havi támogatás 18 hónapon át: 100 font

összes támogatás: 4.300 font

Az özvegy a temetési költségek megtérítésére is jogosult lehet, ha egyébként más szociális ellátást is igénybe vesz (pension credit, housing benefit, council-tax benefit, stb.).

A brit fegyveres erők tagjának özvegye hadiözvegyi nyugdíjra lehet jogosult. E tekintetben az érintett özvegy a brit fegyveres erők Service Personnel and Veterans Agency hivatala révén révén tájékozódhat.

Az Egyesült Királyságban külön árvaellátás nincs, a gyermek 16 éves koráig (továbbtanulás esetén az első diploma megszerzésig) gyermeknevelési támogatás (child benefit) jár, amelynek mértéke:

a legidősebb vagy az egyetlen gyermek után

heti 20,70 font

a második és a többi gyermek után gyermekenként

heti 13,70 font

A  gyermeknevelési támogatásra az egyik vagy mindkét szülő halála esetén a gyermekek neveléséért felelős túlélő szülő vagy a gyám válik jogosulttá.

A támogatás iránti kérelemről itt tájékozódhat.

A túlélő szülő vagy a gyám jogosult lehet gyámi támogatásra (guardian’s allowance), ennek összege heti 17,20 font. Ezt az ellátást a gyermeknevelési támogatással együtt fizetik.

Lakosság száma:

2020: 67,466 millió fő

2030: 71,758 millió fő

2050: 77,670 millió fő

2070: 81,041 millió fő

Az Egyesült Királyság azon kevés állam egyike a fejlett országok közül, amelynek lakossága nem csökken, hanem nő. Persze a demográfiai helyzet egyebek között a bevándorlási jogszabályok esetleges változása vagy a Brexit kiszámíthatatlan hatásai miatt jelentősen változhat.

Időskori függőségi ráta (a 65 évesnél idősebb népesség aránya a 15-64 éves korú népességhez képest)

2020: 29,3%

2030: 34,4%

2050:  40,2%

2070:  46,0%

A demográfiai öregedés az Egyesült Királyságban is markánsan érzékelhető jelenség.

A nagyon idősek aránya az idősekhez képest  (80 évesnél idősebbek aránya a 65 évesnél idősebbekhez képest)

2020: 27,4%

2030: 31,1%

2050: 39,2%

2070: 40,3%

Vagyis az idős népességen belül a nagyon idősek aránya gyorsan emelkedik.

Nők várható élettartama születéskor:

2020: 83,9 év

2030: 85,3 év

2050: 87,9 év

2070: 90,1 év

Nők további várható élettartama 65 éves korukban:

2020: 21,7 év

2030: 22,8 év

2050: 24,8 év

2070: 26,5 év

Férfiak várható élettartama születéskor:

2020: 80,2 év

2030: 81,6 év

2050: 84,2 év

2070: 86,5 év

Férfiak további várható élettartama 65 éves korukban:

2020: 19,2 év

2030: 20,1 év

2050: 22,0 év

2070: 23,6 év

A nők tovább élnek és hosszabb ideig lesznek nyugdíjban – de a férfiak is viszonylag hosszú életre és hosszú nyugdíjas korra számíthatnak.

Nettó bevándorlás

2020: 251 ezer fő

2030. 220 ezer fő

2050: 134 ezer fő

2070: 107 ezer fő

A foglalkoztatási arány minden korcsoportban, így az idősek körében is hagyományosan magasabb az Egyesült Királyságban, mint az EU átlaga, és ez tovább nő az előrejelzések szerint:

a foglalkoztatási arány

55-64 évesek körében:

2020: 63,9%

2030: 56,8%

2050: 70,3%

2070: 70,8%

65-74 évesek körében:

2020: 14,5%

2030: 15,9%

2050: 20,5%

2070: 21,4%

Az állami nyugdíjban töltött idő átlagos hossza/a 20 éves kortól mért felnőtt élet hosszához képest nyugdíjban töltött időtartam százalékos mértéke

Férfiak

2017: 18,9 év / 28,7%

2020: 19,2 év / 29,1%

2030: 20,1 év / 29,9%

2050: 21,1 év / 30,6%

2070: 22,7 év / 32,2%

Nők

2017: 22,2 év / 32,7%

2030: 22,8 év / 32,6%

2050: 23,9 év / 33,4%

2070: 25,6 év / 34,9%

Teljes nyugdíjkiadás a brit GDP százalékában:

- az új állami nyugdíjjal kapcsolatos kiadások a GDP 5,7-7,4%-a között ingadoznak

- az összes nyugdíjkiadás (az új állami nyugdíj mellett a közszolgálati nyugdíjak – PSPs -, a továbbélő régi, kétszintű állami nyugdíjjal kapcsolatos kiadások, a kiegyenlítő nyugdíjjóváírás – Pension Credit -, az időseknek járó, a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó szociális ellátások, a foglalkoztatói és a privátnyugdíj megoldások állami támogatása) a GDP 11-12%-a között ingadozik

Az összefoglaló közzétételének időpontja: 2019. március 15.

Az összefoglalóm készítése során elsősorban a következő forrásokat használtam: 

www.gov.uk

www.tax.service.gov.uk

www.litrg.org.uk

www.abbeywealth.com

www.lovemoney.com

www.pensionwise.gov.uk

www.which.co.uk

www.moneyadviceservice.org.uk

www.workplacepensions.gov.uk

www.oecd.org

www.missoc.org

www.eur-lex.europa.eu

www.pensionseurope.eu

www.ec.europa.eu