A svájci nyugdíjrendszer dióhéjban

A svájci nyugdíjrendszer dióhéjban

A Svájcban dolgozó magyar munkavállalóknak fontos tudniuk, hogy Svájc tekintetében is alkalmazni kell az Európai Unió társadalombiztosítási koordinációs rendeleteit.

K Küldés K Nyomtatás

 

Magyarországon lassan mindenkinek dolgozik közelebbi-távolabbi rokona külföldön, közülük több tízezren Svájcban. A kint dolgozó magyarok számára létfontosságú, hogy tisztában legyenek a nyugdíjjogosultságaikkal mind a magyar, mind a külföldi nyugdíjrendszerek tekintetében.  

Ha Önnek is van Svájcban dolgozó rokona vagy barátja, kérem, tájékoztassa őket arról, hogy ide kattintva feltehetik a személyes kérdéseiket mind a hazai, mind a svájci nyugdíjjogosultságukkal és az ezzel kapcsolatos jogérvényesítési  lehetőségeikkel kapcsolatban.


A svájci öregségi nyugdíjat alapvetően két összetevő figyelembevételével számítják.

Az egyik összetevő a járulékfizetési évek száma, ideértve a saját keresőtevékenységgel szerzett jövedelem utáni járulékfizetést, valamint a hivatalosan keresőtevékenységet nem folytató személy után a keresőtevékenységet folytató házastársa által fizetett járulékkal szerezhető éveket (ez esetben a minimális nyugdíjjárulék legalább kétszeresét kell a házastársnak fizetnie), továbbá az úgynevezett bónuszéveket (tanulmányi időszakok, gyermeknevelés, katonai szolgálat, rokonápolás).

A másik összetevő a keresőtevékenységgel szerzett éves átlagjövedelem (vagy a házastárs járulékfizetése által megállapítható átlagjövedelem).

A teljes svájci nyugdíjra (44-es nyugdíjskála) az a személy jogosult, aki a 20. születésnapját követően megszakítás nélkül fizette a járulékokat (vagy fizették helyette) a nyugdíjkorhatára (nők esetén 64 év, férfiak esetén 65 év) betöltéséig, vagyis a teljes nyugdíjhoz a nők esetében 43 évnyi, a férfiak esetében 44 évnyi a szükséges jogosultsági idő. Ha valaki ennél rövidebb időtartamban szerzett jogosultsági időt, akkor svájci résznyugdíjra szerezhet jogosultságot (ez esetben a nyugdíjskála mértéke 1–43 között alakulhat).

Akinél a nyugdíjskála mértéke például 19-es, az a figyelembe vehető átlagkeresethez megállapítható teljes nyugdíjnak csak a 19/44 részére szerezhet jogosultságot. Ilyen résznyugdíj esetében nem érvényesülnek a minimális nyugdíjra vonatkozó rendelkezések, mert azok a teljes nyugdíj minimumát határozzák meg (idén ez a minimum havi 1185 svájci frank). Házasságban élő személyek esetében a házastársakra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, de ezek csak az együttesen kapott nyugdíjak összértékének maximumát határozzák meg (idén havi 3555 svájci frank).

A cikk folytatását IDE KATTINTVA olvashatja el a Világgazdaság című napilap vg.hu portálján.

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...