Meddig kell még rokkantak ezreinek várnia, hogy rokkantsági ellátásuk alkotmánysértően megállapított összegét végre újraszámolják?

Meddig kell még rokkantak ezreinek várnia, hogy rokkantsági ellátásuk alkotmánysértően megállapított összegét végre újraszámolják?

Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmánysértő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény egyik rendelkezése, amely a korábbi rokkantnyugdíjasok rokkantsági ellátásának összegét szabályozza. Március 31-ig új szabály kell.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a rokkantsági vagy rehab ellátást érintő minden fejleményről!

 

Az Alkotmánybíróság 2019. március 31-i határidőt szabott az Országgyűlésnek, hogy változtassa meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény egyik - nemzetközi szerződésbe ütköző, alkotmánysértő - rendelkezését. Az Országgyűlés honlapján egyelőre nincs nyoma erre irányuló törvényjavaslat beterjesztésének. 

 

Dióhéjban az Alkotmánybíróság határozata

 

Az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmánysértő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény azon rendelkezése, amelynek alapján a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek esetében anélkül is állapotjavulásra lehetett hivatkozni, és ezzel akár drámai, 50%-ot is elérő mértékben csökkenteni az ellátórendszer radikális átalakítása miatt megszűnt rokkantsági nyugdíjukat felváltó rokkantsági ellátásuk összegét, hogy a tényleges fizikai állapotukban bármilyen javulás következett volna be.

E mulasztásos alkotmánysértést a törvényhozásnak 2019. március 31-éig orvosolnia kell.

Mit tehet  a volt rokkantnyugdíjas, akinek a rokkantsági ellátása kisebb (akár drámaian kisebb) öszegű, mint a rokkantsági nyugdíja volt? Egyelőre várnia kell, a tövényhozásnak szabott határidő csak március 31-én jár le. 

 

Részletesen az Alkotmánybíróság határozatáról

 

 

Az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14.) AB határozata a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel (Mmtv.) kapcsolatos, nemzetközi szerződésből származó mulasztás megállapításáról és alkotmányos követelmény megállapításáról szól.

 

Az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg és rendelte el:

 

Az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontját a törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét.

 

Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31-ig tegyen eleget.

 

Az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjának „– az állapotjavulás kivételével –” szövegrésze kizárólag azon ellátásra jogosultak esetén alkalmazható, akiknek nem csak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott. (A hivatkozott rendelkezések szövegét és magyarázataimat a posztom végén közlöm.) 

 

Csak az ilyen, az élethelyzetet érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot-javulás értékelhető ugyanis az ellátásra jogosult személy állapotában bekövetkező valódi javulásként.

 

Nemzetközi szerződéssel ellentétes az a szabályozás, mely a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak rendszerét oly módon alakítja át, hogy annak eredményeként az egyének az átalakítással összefüggésben túlzott terhet viselnek.

 

Túlzottnak tekinthető a teher akkor, ha az egyéb körülmények jelentős változása nélkül, pusztán az ellátórendszer jogi kereteinek megváltozása miatt a fogyatékossággal élő személyek jogi értelemben vett állapota anélkül javul és ezáltal az őket megillető ellátás összege anélkül csökken, hogy az érintett személyek tényleges fizikai állapota valójában megváltozna.

 

Ebben az esetben ugyanis nincs olyan, az ellátásra jogosult személy oldalán értékelhető valódi körülményváltozás, amely az ellátás összegének felülvizsgálatát lehetővé tenné az állam számára.  

 

Az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a rokkantsági ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Abban az esetben azonban, ha az ellátásra jogosult állapota javul, a rokkantsági ellátás összegét az Mmtv. általános szabályainak megfelelően kell megállapítani.

 

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az ellátásra jogosult egészségi állapotában javulás következik be, akkor az ellátás összegét oly módon kell megállapítani, hogy a rokkantsági ellátás összege az Mmtv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti maximális összeget nem lépheti túl, és az a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legfeljebb az Mmtv. szerinti alapösszeg 45%-a, lényegében függetlenül attól, hogy az ellátásra jogosult számára 2012. január 1. napját megelőzően folyósított rokkantsági nyugdíj összege mekkora volt.

 

Miközben az Mmtv. 34. § (5) bekezdése a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személyek Mmtv. szerinti ellátásainak megállapítása esetére tartalmaz olyan kisegítő szabályt, hogy amennyiben az az ellátásra jogosult számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni, addig az Mmtv. sem hasonló átmeneti rendelkezést nem tartalmaz a 2011. december 31-ig folyósított rokkantsági nyugdíjak vonatkozásában, sem pedig arra nem biztosít lehetőséget, hogy a korábbi rokkantsági nyugdíj összegét megalapozó biztosítási jogviszony időtartama, illetőleg a járulékfizetés alapját képező jövedelem összege képezze a rokkantsági ellátás kiszámításának alapját.

 

Az Mmtv. eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok által kötelezően alkalmazandó rendelkezései ugyancsak nem teszik lehetővé az ellátásra jogosult tényleges fizikai állapotában bekövetkező javulás mértékének figyelembevételét akkor, amikor a rokkantsági ellátás összege az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Mmtv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerint kerül meghatározásra.

 

Mindezekre figyelemmel egyértelműen azonosítható egy olyan csoport (így különösen azon, 2012. január 1. napját megelőzően rokkantsági nyugdíjban részesült ellátásra jogosultak, akik a korábbi járulékfizetésükre, illetőleg szolgálati idejükre tekintettel az Mmtv. szerint maximálisan megállapítható rokkantsági ellátás összegét lényegesen meghaladó mértékű rokkantsági nyugdíjban részesültek), akikre az Mmtv. által bevezetett szabályozás már önmagában is aránytalan terhet ró azáltal, hogy nem teszi lehetővé

- sem a korábbi ellátásuk összegének,

- sem a korábbi szolgálati idejüknek és járulékfizetés alapját képező jövedelmük mértékének,

- sem pedig a tényleges fizikai állapot-javulásuk mértékének értékelését a rokkantsági ellátásuk Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja által alkalmazni rendelt Mmtv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapítása során.

 

A szabályozás további hiányossága, hogy az Mmtv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rokkantsági ellátás megállapítása során az ellátás összege meghatározásának alapja minden esetben az átlagjövedelem, ami korábbi, 2012. január 1. napját megelőzően megítélt rokkantsági nyugdíj folyósítása esetén nem az ellátásra jogosultak rokkantsági nyugdíj meghatározásához alapul vett jövedelme, hanem az ezen jövedelemből számított, és annak mértékét nyilvánvalóan el nem érő rokkantsági nyugdíj.

 

Mindez azt jelenti, hogy az Mmtv. vonatkozó rendelkezései értelmében a szabályozás hiányosságából adódóan még azonos szolgálati idő és járulékfizetés alapját képező jövedelem esetén is alacsonyabb összegű ellátásra válhatnak jogosulttá azok, akik az Mmtv. hatálybalépésének időpontjában már rokkantsági nyugdíjban részesültek, azon ellátásra jogosultakhoz képest, akik az Mmtv. hatálybalépését követően válnak csak rokkantsági ellátásra jogosulttá.

 

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint egyértelműen megállapítható, hogy az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja által alkalmazni rendelt 12. § (1) bekezdés a) pontja nem csupán kivételes, egyedi esetekben okozza a 2012. január 1. napját megelőzően megítélt rokkantsági nyugdíj jelentős, adott esetben akár az 50%-ot is meghaladó mértékű csökkenését, melynek indoka, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé sem az ellátásra jogosultak esetében a korábban folyósított ellátásuk összegének, sem korábbi szolgálati idejük és járulékfizetés alapját képező jövedelmük mértékének, sem pedig a tényleges fizikai állapot-javulás mértékének értékelését a rokkantsági ellátás összegének meghatározása során, oly módon vezet nemzetközi szerződésekkel ellentétes eredményre az egyes rokkantsági ellátásra jogosult személyek ellátása összegének megállapítása során, hogy ettől az eredménytől sem az eljáró hatóságok, sem pedig az eljáró bíróságok a jogszabály szövegéből következően nem térhetnek el.

 

Mindezen szempontokra tekintettel az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, ugyanis a jogalkotó az Mmtv. 12. § (1) bekezdés a) pontját az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben (azaz a 2012. január 1. napját megelőzően megítélt ellátások esetében) oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét.

 

A megváltozott munkaképeségű személyek ellátásairól szóló törvény (Mmtv.) hivatkozott rendelkezéseinek 2019.02.23-án hatályos szövege

 

(A jogszabályszöveghez fűzött magyarázataimat dőlt betűvel írtam. Az Alkotmánybíróság határozatában elemzett rendelkezést pirossal kiemeltem.)

 

12. § (1) A rokkantsági ellátás havi összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,

(ez az összeg 2019-ben 30.468 és 45.702 Ft közötti összeg lehet, miután az alapösszeg idén 101.560 Ft)

 

3. § (2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

 

5. § (2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

 

33/A. § (1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott

a) rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy az - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

(Ezt a rendelkezést minősítette nemzetközi szerződésbe ütközőnek az Alkotmánybíróság, az ezzel kapcsolatos jogalkotói mulasztás helyrehozására 2019. március 31-i határidőt szabva.)

 

32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése (ezek a rendelkezések a 2011. december 31-én folyamatban lévő kérelmekre vonatkoznak) és a 31. §  (ez az öregségi nyugdíjkorhatárukat 2011. december 31-éig betöltött rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés) alá nem tartozó

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

 

33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - a 30. § (3)-(5) bekezdése (ezek a rendelkezések a 2011. december 31-én folyamatban lévő kérelmekre vonatkoznak), a 31. §  (ez az öregségi nyugdíjkorhatárukat 2011. december 31-éig betöltött rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés)  és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja  (ezek a 2011. december 31-éig az 57. életévüket betöltő III. csoportos rokkantsági nyugdíjasokra és rendszeres szociális járadékosokra vonatkozó rendelkezések)  alá nem tartozó - személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. 

 

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövegét és az ügy további dokumentumait IDE KATTINTVA olvashatja el.

Az összefoglaló készítésének dátuma: 2019. február 23.


Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a rokkantsági vagy rehab ellátást érintő minden fejleményről!
 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...