A rehabilitációs ellátás összege

A rehabilitációs ellátás összege

A rehabilitációs ellátás összegének meghatározására, valamint a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok idén módosultak, ezeket ismerteti ez az összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás
Ha ismerni akarja a jogait és lehetőségeit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatban, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) rendelkezései 2016. május 1-jétől módosultak a rehabilitációs ellátás összegének megállapítása és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés tekintetében.

 

A rehabilitációs ellátás összege

 

A rehabilitációs ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől, az alapösszeg (lásd alább) százalékában meghatározott korlátoktól, továbbá a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ.

A havi átlagjövedelem hatályos törvényi meghatározása (Mmtv. 1.§ (2) bekezdés 3. pont): a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Vagyis a  rehabilitációs ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a jogosult havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, akkor a rehabilitációs ellátást az alapösszeg (idén május 1-jétől 94.500 Ft) alapján állapítják meg. Az új rendelkezés szerint ha nincs havi átlagjövedelem, akkor az alapösszeg 30, illetve 40 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

A rehabilitációs ellátás összege korábban a 2012-ben érvényes minimálbér (93 ezer Ft) százalékában meghatározott korlátok között volt megállapítva, idén május 1-jétől az évenként megállapítandó alapösszeg (2016-ban: 94.500 Ft) százalékában meghatározott korlátok érvényesülnek.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. (Eddig minden új ellátást az évek óta változatlanul hagyott 93 ezer Ft százalékában meghatározott korlátok között kellett megállapítani.)

Az Mmtv. 9. §-a szerint:

(1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka (idén 28.350 Ft) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (idén 37.800 Ft),

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (idén 37.800 Ft) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (idén 47.250 Ft).

(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka (idén 28.350 Ft),

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka (idén 37.800 Ft).

(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. (a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény) 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(4) A rehabilitációs ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.

 

Rehabilitációs ellátás mellett végzett munka

 

A rehabilitációs ellátás mellett eddig csak szigorú munkaidő-korlátozással lehetett munkát vállalni az Mmtv. 7.§ (4) bekezdése szerint: a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja.

Ez a munkaerőpiaci visszatérést fölöslegesen korlátozó rendelkezés megszűnt 2016. május 1-jétől, helyette ugyanaz a kereseti korlátozás lép életbe, mint ami a rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozik.

Vagyis megszűnik a munkaidő-korlát, lehet teljes munkaidőben is dolgozni a rehabilitációs ellátás mellett, csak arra kell ügyelni, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 Ft), illetve egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén - a garantált bérminimum másfélszerese (idén havi bruttó 193.500 Ft).

Ha mégis túllépné a jövedelem ezeket a korlátokat három egymást követő hónap mindegyikében, akkor a rehabilitációs ellátást nem szüneteltetni fogják, hanem megszüntetik!

Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészült ki:

(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) „b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”

Az Mmtv. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészült ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”(azaz: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.)

Kérem, osszák meg érintett barátaikkal is ezt az összefoglalómat!

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...