Rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok 2019-ben

Rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok 2019-ben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végezhető munkára vonatkozó idei szabályokat olvashatja ebben a friss összefoglalómban.

K Küldés K Nyomtatás

 

Iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a megváltozott munkaképességű személyeket érintő fejleményekről!

 

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) melletti munkavégzést érintő legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt a rehabilitációs kártya, vagyis a munkáltató/kifizető sokkal könnyebben érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása (vagy önfoglalkoztatás) után járó kedvezményeket. A legfontosabb kedvezmény a kifizetőt megillető jelentős szocho-kedvezmény és szakképzési hozzájárulás kedvezmény, amelynek szabályait szintén ismertetem ebben az összefoglalómban. A vonatkozó fontosabb joszabályi rendelkezéseket az összefoglalóm végén olvashatja el.

 

Tekintsük át a 2019-ben hatályos szabályokat!

 

Összefoglaló

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől egységessé váltak.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223.500 forintot.

Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg.

Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni.

Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A garantált bérminimum 2019-ben 195 ezer forint, tehát a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozó egyéni vagy társas vállalkozó ennek a másfélszeresénél, 292.500 forintnál nem kereshet többet három egymást követő hónap mindegyikében.

 

Közterhek

A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik.

A munkaszerződés vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerzett kereset után a megváltozott munkaképességű dolgozónak az általános szabályok szerint kell megfizetni az adókat és járulékokat.

Ha a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor legalább a minimálbér, idén 149 ezer forint  (illetve a fenti középfokú végzettséget igénylő esetben a garantált bérminimum, 195 ezer forint) után

- 10 százalék nyugdíjjárulékot,

- a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék munkaerőpiaci-, és egészségbiztosítási járulékot fizet.

 

Munkáltatói kedvezmény

A szociális hozzájárulási adót a főszabály szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét után, társas vállalkozás legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti meg – kivéve, ha megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása miatt vonatkozik rá a következőkben ismertetett szocho-kedvezmény:

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. fejezete szól a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményről.

13. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,

b) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból

c) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

(2) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyéni vállalkozó,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a tag,

megváltozott munkaképességű személynek minősül e § alapján.

(3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy

b) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül. (A hivatkozások releváns rendelkezéseit az összefoglalóm végén ismertetem.)

(4) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298.000 Ft) után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel (19,5%) megállapított összeggel.

(5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. (Vagyis idén a munkáltatónak/kifizetőnek már nincs szüksége rehabilitációs kártyára a kedvezmény érvényesítéséhez! A rehabilitációs kártya jogintézménye 2019. január 1-jén megszűnt.)

(6) A megváltozott munkaképességű személy a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.

(7) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

 

A szocho-kedvezmény maximális havi mértéke:

minimálbér kétszerese x szocho mérték,

vagyis 149.000 x 2 x 0,195 = 58.110 Ft

Éves szinten: 697.320 Ft

 

További kedvezmény:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. §

(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, …

c) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér kétszeresének összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a megváltozott munkaképességű személyek után a Szocho tv. 12. §-a szerint …

igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

 

Katások közterhe

 

Ha a megváltozott munkaképességű személy kisadózó vállalkozó (katás), akkor főállású kisadózónak minősül, vagyis 50 ezer Ft tételes adót (vagy választása szerint 75 ezer Ft tételes adót) kell fizetnie, ezzel kiváltja - az iparűzési adón kívül - az összes adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

 

 

Vonatkozó jogszabályok

 

Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

10. §

(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő …

b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)

4.§

s)

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

 

Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés

Mmtv.

13. §

(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő …

d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.

 

Értesítési kötelezettségek

Mmtv.

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

 

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

b) keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

c) keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

 

FIGYELEM!

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek a keresőtevékenység megkezdését és megszűnését is be kell jelentenie, nem csak azt, ha jövedelme 3 egymást követőe hónapon keresztül meghaladná a minimálbér másfélszeresét!

A rokkantsági ellátásban részesülőnek NEM kell bejelentenie a keresőtevékenység megkezdését vagy megszűnését, csak azt, ha jövedelme 3 egymást köbető naptári hónapon keresztül meghaladná a minimálbér másfélszeresét.

 

A szocho-törvénynek a szocho-kedvezményekről szóló 13.§ (3) bekezdésében hivatkozott rendelkezések 

Mmtv.

32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó

a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,  

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(2)  Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

 

33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó - személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.  

 

Az összefoglaló lezárásának kelte: 2019. január 18.

 

Kérem, ha teheti,  adományával támogassa a NyugdíjGuru News szolgáltatásai ingyenességének fenntarthatóságát!

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...