GYIK 4.: 20 éve rokkantnyugdíjas vagyok. Elvehetik-e a 2012-től rehabilitációs ellátásként folyósított ellátásomat arra hivatkozva, hogy többet kerestem, mint a minimálbér 80%-a?

2015. 03. 05.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!
K Küldés K Nyomtatás

 

Válasz:

Először megismétlem az összefoglalómat azon 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesülő és felülvizsgálaton még részt nem vett személyek rehabilitációs ellátás melletti átmeneti munkavégzési szabályairól, akik 2011. december 31-én már III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesültek, de 2011. december 31-éig az 57. életévüket még nem töltötték be:

 

E személyi körre a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell a munkavégzés tekintetében alkalmazni (a felülvizsgálatuk alapján a további ellátásukról szóló döntést követő második hónap utolsó napjáig).

 

Ezek a szabályok a következők:

 

Ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rehabilitációs ellátott hat egymást követő hónapra vonatkozó (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

 

a) a rokkantsági , baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

 

b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,

 

akkor a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni.

 

Vagyis ahhoz, hogy a rehabilitációs ellátását e személyi körből elveszítse valaki, egyidejűleg kell mindkét feltételnek teljesülnie: a bruttó jövedelem hathavi átlagának meg kell haladnia az érintett személy rehabilitációs ellátása összegének kétszeresét ÉS a mindenkori minimálbér összegét, ami tavaly 101.500 Ft volt, idén 105.000 Ft. (Ha pl. a hathavi átlag tavaly meghaladta a rehab ellátás kétszeresét, de kisebb volt, mint 101.500 Ft, akkor nem szűnik meg az ellátás.)

 

Ha a keresőtevékenység nem tart hat hónapig, akkor sem szűnik meg az ellátás.

 

Mi okozhatja a zavart? Az, hogy csupa hatályon kívül helyezett, átmeneti szabályt kell még ma is alkalmazni - mert a rehab hatóságok késnek közel 100 ezer ember felülvizsgálatával.

 

Az Ön rehab ellátását megszüntető határozatban feltehetően az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII.23.) Korm.rendeletre hivatkoztak, amelynek az átmeneti járadékra, a rendszeres szociális járadékra és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnése, megszüntetése című fejezetében a következő rendelkezés található:

(az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha)

17.§ (1) bekezdés e) pont: keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

 

Ez a rendelkezés valóban vonatkozott a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasokra is (egy sor egyéb ellátott mellett), de csak 2009. július 1. napjáig.

 

Akkortól ugyanis módosult a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok nyugdíj melletti keresőtevékenységgel megszerezhető jövedelmének határa. Ennek értelmében a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság csak akkor szünik meg, ha a keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

•  a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

• a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

 

Még egyszer megismétlem: e rendelkezést a 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

 

Nem csoda, hogy sok ügyintéző nem találja ezt a rendelkezést, mert egy őrületesen összegubancolt és nem is erről a témáról szóló salátatörvényben rejtették el, ami a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény.

 

Ennek II. Fejezete szól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról (ráadásul azóta a módosított rendelkezéseket is hatályon kívül helyezték 2012. január 1-től...):

 

416. § (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy

b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. (ez a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény) 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

 

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat (vagyis azt, hogy az adóhatóság értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a keresetekről) a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell."

 

423. § (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése és 36/G. § (1) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését - 2009. július 1. - követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

 

A fentiekre hivatkozva fellebbezze meg a határozatot. Persze csak akkor, ha valóban a legfelül jelzett kategóriák valamelyikébe tartozott 2011. december 31-én.

Üdvözlettel,

Dr.Farkas András

www.nyugdijguru

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...