Ápolási díj 2018

Ápolási díj 2018

Az ápolási díj 2018. évi feltételeiről, fajtáiról, összegeiről, az eljárási tudnivalókról szól ez a sajnos sokakat érintő összefoglalóm.

K Küldés K Nyomtatás

 

Ha mindig időben akar értesülni az ápolási díjjal és a nyugdíjjal kapcsolatos fejleményekről, iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre!

 

 

Ápolási díj 2018

 

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra csak a nagykorú hozzátartozó jogosult.

Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

Hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, valamint az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Az ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.

 

Alapösszegű ápolási díj

 

Alapösszegű ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos rokon, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

Súlyosan fogyatékos személy az, akinek

- segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege alapesetben a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2018-ban 32.600 Ft, nettó összege: 29.340 Ft.)

 

Emelt összegű ápolási díj

 

Emelt összegű ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos rokon gondozását, ápolását végzi.

Az emelt összegű ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-a (2018-ban 48.900 Ft, nettó összege: 44.010 Ft).

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni vagy lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az említett feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll.

 

Az alap és az emelt összegű ápolási díj kérelmezése esetén a kérelemhez mellékelni kell

- a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy – 18 év alatti gyermek esetén - tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, valamint

- ha az ápolt köznevelési intézmény tanulója, az intézmény vezetőjének igazolását az intézményben való tartózkodás időtartamáról.

 

Kiemelt ápolási díj

 

Kiemelt ápolási díj állapítható meg annak a személynek, aki a komplex minősítés alapján „E” minősítési kategóriába sorolt  hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. „E” kategóriába azt sorolják, akinek az egészségi állapota 1-30% között van, rehabilitációja nem javasolt és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

A kiemelt ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 180%-a (2018-ban 58.680 Ft, nettó összege: 52.812 Ft)

 

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez a következő igazolásokat kell mellékelni:

(1) 18. életévét betöltött személy esetén a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, bizottsági állásfoglalását, határozatát vagy hatósági bizonyítványát az ápolt személy egészségi állapotáról (a komplex minősítés eredményéről). Ha a 18. életévét betöltött ápolt személy nem rendelkezik a szükséges „E” minősítést tartalmazó, 2012. január 1-je után kiállított szakhatósági állásfoglalással, a lakóhelye szerint illetékes rehabilitációs hatóságtól kérheti a komplex minősítés elvégzését, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állítanak ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemhez, melyet az ápoltnak vagy gondnokának kell aláírni, csatolni kell a házi orvos által kiállított orvosi beutalót, zárójelentéseket, korábban kiállított szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást, ha az ápolt gondnokság alatt áll, gondnok kirendelő határozatot, vagy meghatalmazást. 

(2) Gyermekek esetén a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást. A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki, aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki az 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn. Annak az ápolt személynek áll fenn kiemelt ápolási szükséglete, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően más személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni, más személyes segítsége nélkül segédeszköz igénybevételével sem képes lakáson belül közlekedni, és más személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.

 

Méltányossági ápolási díj

2015. március 1-jétől a méltányossági ápolási díj megállapításának lehetősége megszűnt.

 

Ápolási díj és szolgálati idő

 

Az ápolási díj folyósításának tartama szolgálati időnek minősül, miután az ápolási díj összegét 10% nyugdíjjárulék terheli.

A saját jogú öregségi nyugdíjban, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem köteles fizetni. (Ez utóbbi özvegy azonban a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.)

 

Ápolási díj és egészségügyi szolgáltatásra jogosultság

 

Az ápolási díjban részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

 

Nyugdíj és ápolási díj

 

Az ápolási díjra való jogosultság főszabály szerint megszűnik, ha az ápolási díjban részesülő hozzátartozó öregségi nyugdíjas lesz és a nyugdíja összege meghaladja az ápolási díj összegét.

Kivételes esetben azonban az ápolási díj a nyugdíj mellett is teljes összegben folyósítható tovább.

Az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy ápolására tekintettel kapott ápolási díjra, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság ugyanis az öregségi nyugdíj mellett továbbra is fennáll, ha

- a nyugdíjra való jogosultság keletkezését megelőző napon e két ápolási díj valamelyikére a nyugdíjba vonuló hozzátartozó jogosult volt, és

- a nyugdíjjogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül e két ápolási díj tekintetében a jogosultsága legalább tíz évig fennállt (a két ellátási jogosultság időtartamát össze kell számítani).

 

Felülvizsgálat

 

A hatóság az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy az ápolási díj folyósításának feltételei továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítják.

 

Megszüntetés

Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

- az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

- az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

- az ápolt személy meghal,

- az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

- valamely,  jogosultságot kizáró körülmény következik be,

- azt az ápolást végző személy kérte,

- az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül,  ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

Ha az ápolási díjra való jogosultságot a felülvizsgálati eljárás akadályozása miatt szüntetik meg, a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül ápolási díjra való jogosultság ismételten nem állapítható meg.

Az ápolt személy halála esetén  az ellátásra való jogosultságot a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Ha az ápolási díjra jogosult személy lakcíme úgy változik meg, hogy az érinti az eljáró hatóság illetékességét is, akkor az ápolási díjra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. Az új lakcímen az ellátás megállapítása iránt új kérelmet kell benyújtani. Ha ezt a kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják, akkor az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

Ha az ápolási díjban részesülő személy az ellátásra való jogosultság megszüntetését kéri, azt  a kérelemben megjelölt időponttól, vagy ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Ha az ápolási díjban részesülő személy az ápolási díjra való jogosultság fennállása alatt az ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni.

 

További jogosultsági kérdések

 

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt személy

- két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy

- nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban,

- óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve

- köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.

Kivéve, ha

- a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

- az óvoda,  a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

- a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

 

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó abban az esetben sem, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,

kivéve

- ha részére az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységével járó biztosítási jogviszonya alapján  keresőképtelenné válása esetén táppénzt folyósítanak, vagy

- ha  – a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével  - saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül (függetlenül azok összegétől)

feltéve, hogy

- az ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult,  és

- az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt. (Lásd fentebb a „Nyugdíj és ápolási díj” fejezetben írtakat is).

 

Az ápolási díjra való jogosultságot kizáró további ok, ha az ápolást végző hozzátartozó

- szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója vagy

- keresőtevékenységet folytat és munkaideje (az otthon történő munkavégzés kivételével) a napi 4 órát meghaladja.

 

Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, továbbá az ápolt személy átmenetileg - de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban - ellátható, ha

- az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy

- az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

 

További részletekről és az ápolási díj igényléséről olvassa el a Kormányablak hivatalos tájékoztatóját.

 

 

Tartós ápolást végzők időskori támogatása

 

 

Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az  a  személy, akinek az  öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha

- azon napot megelőzően, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíját megállapítják – ide nem értve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását –, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, és

- a húsz éves időszakban ugyanazon gyermekre tekintettel  ápolási díjban részesült és azt részére a vizsgált időszakon belül legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjként folyósították, illetve tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a  gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése vagy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült. A gyermekgondozási segély, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítási idejéből legfeljebb 10 évet lehet figyelembe venni.

 

A tartós ápolást végzők időskori támogatásának havi összege 50 000 forint.

A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a  kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. A támogatás a jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősül nyugellátásnak.

További részletek a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról írt összefoglalómban.

 

Ne feledkezen el föliratkozni az INGYENES HETI HÍRLEVELEMRE, ha még nem tette volna meg :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...