A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak előfeltételeiről, és a rehabilitációs ellátásról

2012 óta az új minősítési rendszerben nem az egészségkárosodás százalékos mértékét, hanem az egészségi állapot százalékos mértékét állapítják meg. 

Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének 

- betegség, illetve sérülés után kialakult vagy 

- veleszületett rendellenesség következtében fennálló 

tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapotát kell érteni. 

Az egészségi állapot vizsgálata mellett az új rendszerben a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatát is elvégzik a szakértők.

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

(1)

rehabilitálható, ezen belül

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és akinek az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória),

(2)

rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória),

b) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória),

c) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és - akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),

d) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

2014. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, 

- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki

- a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és

- keresőtevékenységet nem végez és

- rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe beszámít: 

- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az ideje,

- a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának ideje,

- a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

Biztosítottnak az minősül, aki

- munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

- szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

- álláskeresési támogatásban részesülő személy,

- kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozó,

- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

- egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (továbbiakban: egyházi személy), szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,

- mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

2. az egyéb jogcímen biztosítottat,

3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az előzetes biztosításra tekintet nélkül lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapítani annak, 

- aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

Biztosítási idő hiányában is megállapítható a megváltozott munkaképességű személyek ellátása abban az esetben, ha az érintett (fiatal) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált (azaz munkaviszonyt létesített), és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt. 

Az előfeltételek tisztázása után először összefoglalom  a rehabilitációs ellátásra vonatkozó tudnivalókat.

Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, 

- aki rehabilitálható, ezen belül

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), vagy

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória).

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy jogosult

a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint

b) rehabilitációs pénzbeli ellátásra.

Az a) ponthoz: 

A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy

- megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és

- megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv biztosítja.

A b) ponthoz:

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a 2012. évi minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a 2012. évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft)

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a 2012. évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a 2012. évi minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft).

A rehabilitációs ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg. 

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000 Ft) alapján állapítják meg. 

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az a számára kedvezőbb -, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Új szabály (amit az átmeneti rendelkezésekről szóló előző összefoglalómban is kiemeltem), hogy ha a 2011. december 31-én (a ma már kifutó, tehát újonnan meg nem állapítható) rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során - ha az a számára kedvezőbb -, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni. Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét - ha az a számára kedvezőbb -, a fentiek figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosítja. (Figyelem! A rehabilitációs járadék NEM a rehabilitációs ellátással azonos fogalom!)

A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, viszont a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs szakigazgatási szervvel köteles együttműködni, amelynek keretében teljesítenie kell a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Ennek keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

- a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban a rehabilitációs szakigazgatási szervnél megjelenni,

- értesítési kötelezettségét teljesíteni,

- aktívan munkahelyet keresni,

- a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ideértve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is!

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátásáról szóló határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül kell megkeresnie a rehabilitációs szakigazgatási szervet az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. (A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.)

A rehabilitációs ellátás legkorábban a jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. 

A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetik (vagyis nem szüntetik meg!), 

- ha az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát (vagyis heti legfeljebb 20 órában lehet keresőtevékenységet végezni, kereseti korlát nélkül!), vagy 

- keresőképtelen. 

A rehabilitációs ellátás csak a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre állapítható meg. A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet (viszont időtartama a keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával).

A folyósítás megszűnését követően az érintett új igénybejelentéssel kérheti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának ismételt megállapítását. Az ismételt rehabilitációs ellátás (vagy a rokkantsági ellátás) a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg.

Ha az érintett személy egészségi állapota javult, s emiatt már nem lesz jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, viszont rendelkezik az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel, akkor álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújthat be. 

Ha álláskeresési járadékra sem jogosult, akkor a munkaügyi központtal történő háromhavi együttműködést követően kérheti az aktív korúak ellátását.

A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

A rehabilitációs ellátást megszüntetik, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

- kérte,

- ellátásának időtartama eltelt,

- más rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt),

- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

- az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni! Ezért a bejelentés létfontosságú!

Az ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha a rehabilitációs ellátást bármely egyéb okból megszüntették, de a folyósítás nem állt le, így emiatt jogalap nélküli kifizetés keletkezett, és az ellátott személyt 90 napon belül visszafizetésre kötelezték.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti rehabilitációs szakigazgatási szervet, ha

- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

- keresőtevékenységet folytat, vagy

- keresőtevékenysége megszűnt.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy sajnos az új szabályok szerint nem jogosult utazási kedvezményre (ellátottak utazási igazolványára)

(folytatása következik: a rokkantsági ellátásról)