Magyar nyugdíjrendszer

Könyörtelen matematika

  A nemzedékek közötti állami közvetítésű jövedelemáramlásra épülő folyó finanszírozású (pay-as-you-go) rendszer addig működhet jól, amíg sok dolgozó fizet hosszú ideig nyugdíjjárulékot, amiből kevés nyugdíjas részére kell rövid ideig nyugdíjat fizetni. Ezekből a feltételekből ma egy sem teljesül Magyarországon, és a járulékfizetők száma folyamatosan csökken. Demográfiai okok miatt csak a következő tizenöt évben több mint 500 ezer fővel csökken a járulékfizetők száma. 2019-ig 2,1 millió ember éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, míg csak 1,6 millió fiatal lép ugyanebben az időszakban a munkaerőpiacra. Persze lehet játszadozni azzal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyerekek számához kötjük, de mire a koncepció hatása érződne, addigra a nyugdíjrendszer már régen a fejünkre omlott. A kivándorlás, a külföldi munkavállalás miatt a legvisszafogottabb becslések szerint további 500 ezer fővel... Tovább

NyugdíjGuru a Gazdasági Rádióban - mit tegyünk, hogy legyen nyugdíjunk

nyugdijguru_farkasandras_0713.mp3 Tovább

Gyilkos számok - egy valódi thriller a nyugdíjról

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapképlete mellbevágóan egyszerű: a bevételi oldalt a járulékfizetők száma és az általuk fizetett járulékok összegének szorzata adja, amelynek elvileg meg kell egyeznie a kiadási oldallal, amely természetesen a nyugdíjasok száma és a részükre juttatott ellátások összegének szorzata. Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi... Tovább

Mehessenek-e nyugdíjba a férfiak is 40 év munka után?

A Kúria úgy döntött, hogy népszavazásra bocsátható a következő kérdés: "Ön szerint a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után?" A legfelső bírói testület véleménye szerint ugyanis e kérdés elsősorban a nemek egyenjogúságára vonatkozik, nem a költségvetésre, így feltehető a nép számára. Mi indokolhatja a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetését? A bevezetés hívei elsősorban arra hivatkozhatnak, hogy ami jár a nőknek, annak járnia kell a férfiak számára is. Nyugdíjszakértői szemmel persze már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. A nők kedvezményes nyugdíjában jelenleg 123 ezer nő részesül - vagyis az összesen 1 262... Tovább

Nyugdíjsokkok és megoldások - NyugdíjGuru a Gazdasági Rádióban

nyugdíjguru_farkasandrás_0713.mp3 Tovább

Nem vénnek való vidék?

Mi az első reakciója egy fiatal vagy középkorú embernek, ha a leendő nyugdíja kerül valahogyan szóba? Ráérünk még erről beszélni, messze van még a nyugdíjkorhatár, lehet, hogy meg sem élem, egyébként is az életem mai gondjait kell megoldanom. Meglepő, hogy a legtöbb fiatal azzal söpri le a témát a saját napirendjéről, hogy úgysem lesz nyugdíja, így aztán nem is kell foglalkoznia a kérdéssel. Majd csak lesz valahogy, hiszen eddig is lett valahogy. Sajnos, ki kell ábrándítanom a halogatókat, a hárítókat, a szőnyeg alá söprőket és a jövő gondjai elől fejüket homokba dugókat. A kijózanító válasz igazságának belátásához csak néhány közismert tényt kell összefüggéseikben megnéznünk. Mindenekelőtt nem árt, ha tudjuk, hogy a mi leendő nyugdíjunk fedezetét nem a mi saját, mai járulékbefizetéseink teremtik meg (a magánnyugdíjpénztári rendszerben, béke poraira, így lett volna, legalábbis az onnan várt... Tovább

Szorgos exodus

  A kivándorolni szándékozó magyarok aránya a mindenkor mért legmagasabb értéket érte el 2015. áprilisában a TÁRKI adatfelvétele szerint: minden tizedik magyar fontolgatja a végleges külföldre költözés lehetőségét. A hosszú távú (egy évnél hosszabb) külföldi munkavégzést tervezők aránya még magasabb, elérte a 13%-ot. Emellett a külföldre ingázással kacérkodók aránya 11%. Összességében a TÁRKI-terminológia szerinti "halmozott migrációs potenciál", vagyis a hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgozni és a véglegesen kivándorolni szándékozók aránya jelenleg 17%. Praktikusan minden hatodik magyar külföldön - főként Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, Írországban, kisebb részben az USÁ-ban, Kanadában, valamint a Benelux , a skandináv és a mediterrán európai országokban  - akarja keresni a boldogulását. Mélyen elgondolkodtató, hogy a 19-30 év közötti fiatalok fele, a 30-40 éves... Tovább

Lesz-e nyugdíjunk? - cikkem a Lokál hetilapban

Lesz-e nyugdíjunk? Az öregek eltartása az egész emberi történelem folyamán éppen úgy a család feladata volt, ahogyan a gyermeknevelés. Ezt a feladatot vette át 130 évvel ezelőtt történelmi kényszerek hatására az állam. A korábbi családi kötelezettséget központosították, így jött létre a felosztó-kirovó elvre épített társadalombiztosítás. Nagyon egyszerű a nyugdíjrendszer működése: az állam kirója a mindenkori dolgozó nemzedékekre a járulékokat, s az ebből befolyó bevételt szétosztja az idősek között. A rendszer a nemzedékek közötti hallgatólagos bizalmi szerződésre épül és akkor működik jól, ha sokan fizetnek járulékot és kevés idősnek kell nyugdíjat folyósítani. Ez volt a helyzet a társadalombiztosítás hajnalán. Azóta gyökeresen megváltoztak a körülmények, ami komolyan veszélyteti a nyugdíjrendszer jövőjét.  A népesedési folyamatok megfordultak: öregszik a társadalom mindenütt Európában,... Tovább

Nyugdíjjal kapcsolatos növekvő információéhség

NyugdíjGuru GR 20150217.mp3      Tovább

Kiűzetés a Nyugdíjparadicsomból

Ideálisan akkor működhet egy ilyen rendszer, ha nagyon sok az aktív járulékfizető, akiknek viszonylag kevés járulékot kell fizetniük (így nem alakul ki fizetési ellenérdekeltség), s az így befolyt bevételt viszonylag kevés nyugdíjas között kell felosztani (mert a várható élettartam nem túl magas), akik így egyénenként magas ellátást kaphatnak, amíg csak - nem túl sokáig - élnek. Alig százhúsz évvel ezelőtt, ennek a Bismarck nevével fémjelzett megoldásnak az európai terjedése idején pont ilyen volt a helyzet. Azóta azonban a feje tetejére állt a világ - Magyarországon is. Látszólag nincs semmi baj, hiszen jelenleg egy magyar átlagnyugdíjas 1,6-szer annyi elkölthető jövedelemmel rendelkezik, mint egy minimálbéres aktív dolgozó. (A jelenleg kétmillió negyvenezer magyar öregségi nyugdíjas ellátásaiból számított átlagos nyugdíj összege havi 115.786 Ft. Az idén 105.000 Ft minimálbér nettó összege viszont csak... Tovább

Kérem, várjon... Kérem, várjon...