Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, a nyugdíjas SZÉP kártyával és a további várható nyugdíjas juttatásokkal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A 24.hu hírportálnak adott interjúmban a nyugdíjrendszer aktuális gondjairól és lehetséges megoldásukról beszéltem.

A cikket ide kattintva olvashatja el.

A cikk bevezetője:

Tényleg baj van a magyarországi nyugdíjkiadásokkal, és problémás lehet azok várható növekedése? Az Európai Bizottság országjelentésében a nyugdíjakkal kapcsolatban írt megállapításokat tekintettük át nyugdíjszakértőkkel. Karácsony Mihály szerint nem a 14. havi nyugdíj jelenti a legnagyobb problémát. Farkas András szerint pedig van baj a nyugdíjkiadásokkal, de nem a növekedésükkel.

Részletek a cikkből:

Farkas András felhívta rá a figyelmet, a tervek szerint a 14. havi nyugdíj csak 2029-től lesz teljes egyhavi plusz ellátás, akkor érheti el a 600 milliárd forintos kiadási tételt. Szerinte önmagában a 14. havi nyugdíj nem jelent kezelhetetlen pluszkiadást.

Farkas András számítása szerint a 13. és a 14. havi havi nyugdíj 2029-től együtt 1200 milliárd forintnyi pluszkiadás lehet (a nyugdíjkassza több mint 16 százaléka). Ha ehhez hozzávesszük a Nők40 hasonló nagyságrendű költségigényét (a nyugdíjkassza 8 százaléka), akkor 1800 milliárd forintnál tartunk. Amennyiben emellé bejönne – változtatás nélkül – egy Férfiak40 nyugdíj, az további mintegy 500 milliárd forintos potenciális plusz kiadást jelentene.

Mindezek, és a kormány beígért új nyugdíjvállalásai (minimálnyugdíj emelése, részleges sávos nyugdíjemelés, nyugdíjas SZÉP-kártya) miatt a jelenleg hétezer milliárd forintos éves nyugdíjkassza 2029-től fölmehet nyolcezer milliárd forint fölé. De ez is csak a GDP (idén várhatóan 88 és fél ezer milliárd forint) legfeljebb 9 százaléka lenne, miközben az uniós átlag az összes nyugdíj vonatkozásában 12,9 százalék, míg az öregségi nyugdíjak vonatkozásában 10,9 százalék. Vagyis nincs ok a pánikra, a költségvetés (egyelőre) nem a nyugdíjak miatt szállhat el.

Kiemelte, Magyarország EU-s összevetésben kirívóan keveset költ a nyugdíjasaira – jelenleg a 27 tagállam közül a 24. helyen áll a GDP-arányos nyugdíjkiadásoknál. Nálunk kevesebbet csak Málta, Írország és Litvánia fordít az állami nyugdíjakra.

Nem véletlen szerinte, hogy a mélyszegénységi küszöb (jelenleg nagyjából 140 ezer forint) alatt élő nyugdíjasok száma negyedmillióra, a relatív szegénységi küszöb (jelenleg 180 ezer forint) alatt élő nyugdíjasok száma 700 ezerre nőtt az utóbbi évtizedben. A nyugdíjak tényleges vásárlóereje nem tudja tartani a lépést a keresetek növekedésével – tette hozzá.

A nyugdíjasok relatív elszegényedésének közvetlen bizonyítéka, hogy 2012 és 2025 között a reálnyugdíjak összege 33 százalékkal nőtt, miközben a reálkeresetek összege majdnem háromszor ilyen gyorsan, 92 százalékkal emelkedett, ahogy ezzel a GKI Gazdaságkutató is foglalkozott.

Ezért jelenleg nem az a gond Farkas András szerint, hogy a nyugdíjkassza fenyegeti a költségvetést, hanem éppen fordítva: a jelenlegi szűkmarkú nyugdíjköltségvetés fenyegeti a nyugdíjasokat.