Idén tölti be a nyugdíjkorhatárát vagy idén teljesíti a Nők40 feltételeit? Nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját? Vagy még később? Vagy visszamenőlegesen? Ha ilyen kérdéseken tépelődik és a folyton romló veszélyhelyzetben nem biztos a válaszokban, akkor IDE KATTINTVA kattintva tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. 

A Portfolio gazdasági portálon jelent meg elemzésem a nyugdíjrendszerek működési lehetségeiről, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, a nyugdíjasok jövőjét és a jövő nyugdíjasait érintő súlyos kihívásokról, a nyugdíjkorhatár emelésének kérdéséről.

Cikkem bevezetője:

Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében bemutatom, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer.

Részlet a cikkemből:

A munkanyugdíj-verziót alapjában fenyegeti a XXI. század technológiai robbanása. A hagyományos munkahelyek gyorsuló tempóban szűnnek meg, és senki nem tudja, létrejönnek-e helyettük hasonló számban új munkahelyek. A gazdasági hozzáadott értéket mindinkább a digitalizáció, a robotizáció, az új technikák révén teremtik meg. A termelékenység növekedése az exponenciális fejlődés korában nem attól függ, hányan dolgoznak egy adott területen, hanem attól, hogy a néhány képzett és szakadatlanul tanuló szakember hogyan uralja a technológiákat (az automatizált gyáraktól és a 3D nyomtatástól kezdve az elektromos és az önjáró autók előállításán és hadrendbe állításán keresztül a mesterséges intelligencia ma még elképzelhetetlen alkalmazási spektrumáig). A foglalkoztatottak töredéke maradt a mezőgazdasági és ipari területeken, túlnyomó többségük már ma is a szolgáltatás milliónyi területén dolgozik, ahol azonban nem a tradicionális munkaviszony a jellemző, hanem számtalan vállalkozási, megbízási, részmunkaidős, bedolgozós megoldás, amelyekre nem lehet egyszerűen és nem lehet annyi közterhet kivetni, mint az élethosszig egy helyen végzett munkára. A nyugdíjjogosultságok gyűjtögetése terén a helyzetet jelentősen súlyosbítja a munkaerő sokszor követhetetlen nemzetközi vándorlása.

Csak annyit tudhatunk biztosan, hogy a felosztó-kirovó rendszernek az 1890-es években született, az élőmunkát terhelő járulékokra mint legfőbb bevételi forrásra alapozott paradigmája semmilyen toldozgatással nem tartható fenn, ha az élőmunkát terhelő járulékok összege az élő munkaerő drámai zsugorodása miatt zuhanórepülésbe vált.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a portfolio.hu portálon.