A nyugdíjával vagy más ellátásával kapcsolatban fontos kérdése merült föl,
amelyre gyors, hiteles és az ügyintézésben is használható választ keres?
Itt felteheti a kérdését, hogy segítségemmel Ön is maximálisan
érvényesíthesse
az ellátási jogosultságait.
Fotó: Pixabay
Tényleg nyugdíjadó teszi tönkre a magyarok életét?
2025. 10. 30.
Veszélyes darázsfészek a nyugdíjszámítási eljárásban jelenleg is alkalmazott degresszió témaköre – rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy szó sincs nyugdíjadóról olyan értelemben, ahogyan az az utóbbi hetekben több helyen megjelent.
Küldés
Nyomtatás
Ha személyes kérdése van a nyugdíj megállapításával, az igénylés időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a lehetséges 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
A Portfolio online gazdasági újságban jelent meg az elemzésem a nyugdíjak állítólagos megadóztatási szándékáról, annak képtelenségéről, továbbá a nyugdíjrendszer valódi problémáiról és azok valódi megoldási lehetőségeiről.
Részletek:
A degressziónak csak és kizárólag az életpálya átlagkereset számítása során van szerepe.
A kiszámított havi nettó életpálya átlagkeresetet ugyanis a törvényben meghatározott összegek felett csak korlátozott, két lépcsőben csökkenő mértékben lehet figyelembe venni.
Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi nettó "életpálya" átlagkereset 372.000 forintnál több lenne, akkor
- a 372.001- 421.000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát,
- a 421.000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
Innen eredhet a "10-20 százalékos adó" téveszméje, mivel
- a 372.001 és 421.000 forint közötti sávban nem 48.999 forintot, hanem annak 90%-át, 44.099 forintot kell figyelembe venni (de ez nem 10%-os "adóteher" ebben a sávban, hanem 10%-os sávos levonás), míg
- a 421.000 forint fölötti sávban a sáv összegének 80%-át lehet csak figyelembe venni az életpálya átlagkereset számítása során (de ez sem 20%-os "adóteher" a 421 ezer forinttól induló sávban, hanem 20%-os sávos levonás).
A degressziónak semmi köze az adózáshoz, ez a nyugdíjtörvény által előírt kötelező sávos levonás a túlzottan magas nyugdíjvárományok visszafogása érdekében. És nem is volt soha köze az adózáshoz, hiszen a degressziós eljárás a jelenleg is hatályos nyugdíjtörvény 1998. január 1-jei hatályba lépése óta a nyugdíjszámítás része.
A teljes elemzésemet ide kattintva olvashatja el.
