Tényleg nincs még vége, a "végtelenségig" kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt?

Tényleg nincs még vége, a "végtelenségig" kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt?

2022. 11. 20.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is!

A legnagyobb horderejű és beláthatatlan következményekkel járó társadalmi változást azt generálja, hogy az emberi nem története során először többségbe kerülnek az idős emberek a fiatalokkal szemben. Ezért emelik mindenhol a nyugdíjkorhatárt.

K Küldés K Nyomtatás

 

 

2022 végéig betölti a nyugdíjkorhatárát? 2022 végéig teljesíti a Nők40 feltételeit? Nem tudja, akkor jár-e jobban, ha idén vagy csak jövőre kéri a nyugdíját? Vagy még később? Vagy visszamenőlegesen? Ha ilyen kérdéseken tépelődik és a folyton romló veszélyhelyzetben nem biztos a válaszokban, akkor IDE KATTINTVA kattintva tegye föl nekem a kérdéseit, hogy azokat méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam - így akár több százezer forint előnyhöz juthat nyugdíjas élete során. 

 

A Portfolio gazdasági portálon jelent meg elemzésem a nyugdíjrendszerek működési lehetségeiről, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, a nyugdíjasok jövőjét és a jövő nyugdíjasait érintő súlyos kihívásokról, a nyugdíjkorhatár emelésének kérdéséről.


Cikkem bevezetője:

 

Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.


Részlet a cikkemből:

 

Az államok világszerte emelik a nyugdíjkorhatárokat, vagyis arra törekednek, hogy a növekvő várható élettartam ne a nyugdíjban töltött időt növelje, hanem azt az időt, amit aktív dolgozóként és járulékfizetőként töltenek az emberek életük során.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.

Az öregedési trendek hatására Magyarországon jelenleg egy hölgy átlagosan 21 évig, egy férfi 14,4 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet). Ha egységesen a 65 éves korban várható további élettartamot vizsgáljuk, akkor annak során egy hölgy átlagosan 18,1 évig (217 alkalommal), egy férfi 14,4 évig (173 alkalommal) kap nyugdíjat.

Miután Magyarországon az egy évtizedig tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést. Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el a portfolio.hu portálon.

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...