Ha személyes kérdése van a nyugdíj megállapításával, az igénylés időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a lehetséges 14. havi nyugdíjjal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio "Gödörben van a magyar nyugdíjrendszer, de ma nem nyugdíjreformra van szükség" címmel 2025. október 28-án közzétett cikkének tételeivel szállok vitába ebben az elemzésemben.

Nyugdíjszakértőként minden olyan elemzésnek örülök, amely alkalmat ad a nyugdíjasok helyzetének és a nyugdíjrendszer jelenlegi és jövőbeni működésének megvitatására, és e cikk különösen vitára ingerel, mert a szerzővel sem a diagnózist, sem a javasolt terápiát illetően nem értek mindenben egyet.

Részlet a cikkemből:

Valódi megoldás: modern vegyes indexálás

A modern európai nyugdíjrendszerekben - a szomszédos államok nyugdíjrendszereiben is - egyre inkább a vegyes indexálás speciális képletét alkalmazzák. A vegyes emelési index ebben az esetben a következő: infláció 100% + reálkereset-növekedés x%, ahol az "x" lehet 20, 33 vagy 50% az egyes államok gyakorlatában. (Az "x" csak pozitív lehet, vagyis egy olyan évben, amikor a reálkereset csökkent, a nyugdíj emelése az infláció 100%-os mértékével egyezik, azt nem csökkentik a reálkereset csökkenése miatt.)

Magyarországon 2025-ben a legfrissebb adatok tükrében a reálkereset növekedése 4,7%, így ennek felét hozzá kellene adni a januári 3,2%-os a és a novemberben érkező 1,6%-os inflációs nyugdíjemeléshez, vagyis idén a nyugdíjakat nem 4,8%-kal, hanem 7,15%-kal kellene emelni.

A nyugdíjas elszegényedési csúszda meredeksége máris csökkenhetne.

Mindenesetre a nyugdíjkasszára (ideértve a Nők40-et és a hozzátartozói nyugellátásokat) Magyarországon

- 2025-ben a GDP 7,45%-a (cca. 6666 milliárd Ft),

- a 2026-ra tervezett 95.474 milliárd forint GDP 7,32%-a (6996 milliárd Ft) jut.

Ha kizárólag az öregségi nyugdíjakat (amelyek része a Nők40 is) nézzük, akkor a 2026-os nyugdíjköltségvetésben erre 5820,22 milliárd forintot szánnak, ami a jövőre tervezett GDP 6,09%-a.

A nyugdíjemelés új rendszerére az teremthetne fedezetet, ha közelítenék az EU átlagszintjéhez az öregségi nyugdíjakra fordított magyar költségvetési kiadásokat.

Ha ezt a GDP-arányosan négy-öt százalékos ráfordítási elmaradást kiigazítaná a kormányzat, akkor a nyugdíjkassza akár 3000 milliárd forinttal lehetne magasabb (jövőre meghaladhatná a 10 ezer milliárd forintot), ami akár 32%-os nyugdíjemelést is lehetővé tehetne...

A teljes cikkemet ide kattintva olvashatja el.

Ezt az elemzésemet a Pénzcentrum portál is részletesen ismerteti, ezt ide kattintva olvashatja el.

Erre a kritikai elemzésemre az alapjául szolgáló cikk szerzője új cikkben válaszolt, ezt ide kattintva olvashatja el.