Nyugdíjak: "2040 után nagyon nagy baj lesz"

A beszélgetést IDE KATTINTVA tudja megtekinteni.

Az ATV összefoglalója a beszélgetésről:

Nyugdíjak: „2040 után nagyon nagy baj lesz”

2050-re 428 ezer milliárd dollárra nőhet a nyugdíjérvények miatt az implicit államadósság a világ vezető államaiban. Ez a világgazdaság akkori becsült összegénél is nagyobb, ami azt jelenti, hogy nemcsak a világban, de Magyarországon is fenntarthatatlan a jelenlegi nyugdíjrendszer. Eközben a fiatalok is egyre később költöznek el otthonról, és nagyjából 30 éves korukig még a szülői segítségre is rászorulnak– hangzott el az ATV Start című műsorban ma reggel. Farkas András nyugdíjszakértő szerint már a 2030-as évek közepére gondok akadhatnak a nyugdíjrendszerrel, ami 2040 után omolhat össze. 

A szakember azzal kezdte, hogy először a gyerekeket kell eltartani, közben pedig a szülők, sőt, a nagyszülők is egyre nagyobb támogatásra szorulnak. Fokozódni fog ez a helyzet, mert a várható nyugdíjak értéke a következő 15-20 éven belül kisebb lesz, mint a mostaniak, vagyis

„egyre több lesz a kisnyugdíjas, aki ránk szorul majd”.

A szakember hozzátette: ha egyre több embert egyre hosszabb ideig kell eltartani, az „óriási nyomást gyakorol ránk, itt középen”, akiknek feladatuk a nagy állami újraelosztó rendszerek működésének biztosítása. 

Idősödő társadalom

„Most minden hatodik ember 65 évnél idősebb Magyarországon” – magyarázta. 2030-ra egy biztosnak tűnő előrejelzés szerint már minden negyedik ember ebbe a korcsoportba tartozik majd. A 2050-2060-as évekre még nehezebb lehet a helyzet, Farkas elmondása szerint itt már minden harmadik ember 65 évesnél idősebb lesz. Azt mondja, hogy a régi elvek szerint ez a rendszer fenntarthatatlan.

Sosem látott nyugdíjválság jöhet?

Farkas András szerint a fogyasztásra kellene terhelni a nyugdíjrendszer terheit, vagyis idősérdekű fogyasztási adót kellene bevezetni. Közben pedig csökkenteni kellene, majd meg is szüntetni az élőmunkát terhelő járulékokat. „Nem tudunk kétfelé fizetni”- magyarázta a nyugdíjszakértő, azért nem, mert amikor 1998-tól 2010-ig a tőkefedezeti rendszer volt érvényben, vagyis a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer, az se bírta ki a járulékfizetés kettéosztását, mert hiányok keletkeztek a nyugdíjkasszában. 

Kötelező szülőtartás

A kötelező szülőtartás az egy létező jogintézmény volt, a polgári törvénykönyvünk ismerte ezt, az utóbbi két évben viszont szigorodtak a szabályok – magyarázta a nyugdíjasok megsegítését szorgalmazó kormányzati törekvéssel kapcsolatban Farkas. Korábban a szülő jóváhagyása nélkül nem lehetett ilyen pert indítani, hogy a gyerek fizesse a kötelező tartást, most viszont egy harmadik fél is perelhet a szülő hozzájárulása nélkül, ha olyan költségei vannak, amelyek nem térültek meg.

A szakember azt mondja, jelenleg biztos a nyugdíjrendszer, mindenki megkapja a pénzét, még emelések is vannak.

2036-37 lesz az az év szerinte, amikor már oda kell figyelni, és „2040 után nagyon nagy baj lesz”, ugyanis akkor „mennek el” a Ratkó-unokák.

Úgy véli, utánuk jelentősen kevesebb eltartó lesz. A másik probléma pedig, hogy több százezer ember járulékfizetése azért esik ki, mert külföldön dolgoznak. 

Jó ötlet

A kormány másik ötletét - miszerint a nyugdíjasok dolgozhassanak, amire szövetkezetek is létesültek - jónak tartja, hiszen a 60-70 közötti korosztály dolgozott volna eddig is, csak nem volt jó lehetősége erre. Ennek előnye, hogy a nyugdíjasok lobbiérdeke koncentráltabb lehet, de ez önmagában nem oldja meg a nyugdíjproblémákat- vélekedett Farkas András.

A fiatalabb generációk jövendő nyugdíjával kapcsolatban arról beszélt, hogy annak, akki fontosnak tartja az öngondoskodást, az önkéntes nyugdíjpénztárt ajánlaná, főleg ha van olyan munkavállaló, aki „megtámogatja”. Két másik formát is támogat még az állam adójóváírással. Az egyik a nyugdíj előtakarékossági számla, ezt bankoknál lehet megkötni. A másik a nyugdíjbiztosítás, amit pedig a biztosítóknál lehet intézni. 

atv.hu