Ha személyes kérdése van a nyugdíj 2026-os megállapításával, az igénylés idei időzítésével, a nyugdíjemeléssel, a 13. havi vagy a 14. havi nyugdíjjal, a nyugdíjas SZÉP kártyával és a további várható nyugdíjas juttatásokkal, vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt ide kattintva teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Részletek a Magyar Hang részére adott nyilatkozatom alapján készült cikkből:

A párt ígérete szerint az öregségi nyugdíj, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásának minimumát 120 ezer forintra egészítik ki. A havi 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők sávosan meghatározott – 6 és 12 ezer forint közötti – emelést kapnak. A várható nyugdíjemelés azért jelentős, mert 120 ezer forint alatti járadékból 225 ezer időskorú kénytelen megélni, de a 120-140 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezők száma is eléri a 125 ezer főt. Az ennél magasabb havi járadékot kapók a tervek szerint még meg nem határozott nagyságú differenciált emelést kaphatnak. Ezen túlmenően a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig évi 100 ezer forintos „nyugdíjas Szép-kártyához” jutnak. Mindez 515–570 milliárd forint pluszkiadással jár a nyugdíjkassza számára.

Ennél azonban nagyobb csomaggal lehet számolni, ha a kampányban elhangzott, a nyugdíjasokat érintő összes ígéret megvalósítására készül a kormány. Azoknak a járadékát is megduplázzák, akik nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel a nyugdíjhoz. De tervbe vették még 20 ezer új idősotthoni férőhely létrehozását, később pedig a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelési rendszer bevezetését. A teljes intézkedéscsomag szakértői becslések szerint 655–795 milliárd forintos többletkiadást jelent majd a nyugdíjkassza számára.

Amíg a nyugdíjemelési rendszert alapjaiban nem változtatják meg, évről évre nagyobbra nyílik az aktívak és a nyugdíjasok jövedelme közötti olló. A megoldás egy olyan – több szomszédos országban már bevezetett – emelési rendszer lehet, amelyben a nyugdíjakat minden évben az infláció mértéke mellett a nettó keresetnövekedés nagyságát is figyelembe véve emelik. Végül arra is szükség lenne, hogy a régen megállapított, a nyugdíjemelési rendszer hibái miatt elértéktelenedett nyugdíjak összegét egy további emelési korrekciós tényező bevezetésével növeljék.

A szakértő a tervezett nyugdíjemelések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíjak esetében valóban nagy segítség az emelés. A 120–140 ezer forintos sávban ígért emelés szerinte túlságosan kicsi, ezt inkább a nyugdíjemelési rendszer átalakításával lehetne kezelni. Ugyanakkor a szakértő szerint ezzel a Tisza Párt szakemberei is tisztában vannak, minden bizonnyal ezért is nem tisztázták a 140 ezer feletti nyugdíjak emelésének metódusát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az összeghatárokat semmiképpen nem szabad fixnek tekinteni, azokat minimum az infláció mértékével, de még inkább a nettó béremelkedéssel kellene összekötni. Azt is célszerűnek tartaná, hogy a minimálnyugdíj összegét a mélyszegénység határához igazítsák, amely idén 140 ezer forint. Számítása szerint a 120 ezer, illetve a 120–140 ezer forintos havi nyugdíjemelés összesen 205 milliárd forintos pluszforrást igényel.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.