Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, a nők kedvezményes nyugdíjával, egyéb nyugdíjszerű ellátásával, vagy a nyugdíjcélú előtakarékosság lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt ide kattintva fölteheti, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Milyen összetevőket kell tartalmaznia egy eredményes magyar nyugdíjreformnak?

Ha eredményes magyar nyugdíjreformra törekszünk, akkor az állami nyugdíj (az első pillér) több elemét lényegesen módosítani kell, emellett meg kell teremteni a foglalkoztatói nyugdíjpillért (ez lenne a nyugdíjrendszer második pillére) és sokkal erősebb ösztönzőkkel kell elősegíteni a nyugdíjcélú öngondoskodást (ami a rendszer harmadik pillére).

Első pillér:

A társadalombiztosítási (állami) nyugdíjpillér reformja

A kormányzat az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) igénybevétele érdekében vállalta, hogy 2025-ben nyugdíjreformot léptet életbe a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Szakmai megítélésem szerint reformnak mindenekelőtt a következő kérdésekről kell szólnia:

- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorításáról, vagy a Nők40 helyett a korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének bevezetéséről,

- a járulékplafon eltörlése és a nyugdíjplafon hiánya miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényének kezeléséről,

- a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeinek az érintettek nyugdíjvárományát drámai mértékben csökkentő hatásainak ellensúlyozásáról,

- a nyugdíj összegének a várható élettartam hosszától való függetlensége felülvizsgálatáról, az egyes évjáratok várható további élettartamától függő életjáradék-osztók bevezetéséről,

- a nyugdíjkorhatár 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésétől (amelyet az EU erőteljesen javasol az RRF keretében is mindazon tagállamai részére, amelyek még nem alkalmazzák ezt a kézenfekvő megoldást),

- a nyugdíjmegállapítás évének a valorizációs eljárás következtében a nyugdíj összegére gyakorolt méltánytalan hatásának kivédéséről,

- a rendszeres éves nyugdíjemelés módszerének veszélyhelyzet-álló, valorizációs és szolidaritási korrekciókat is beépítő változtatásáról,

- a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső, legalább kéthavi nyugdíj fedezetével egyenértékű itthoni járulékbevételek pótlásáról,

- a folyó finanszírozás paradigmájának a társadalmi elöregedés kényszere miatt elodázhatatlan változtatásáról, új (például fogyasztási adókra alapozott) finanszírozási lehetőségek feltárásáról.

Részletek ide kattintva olvashatók a reform általam javasolt lépéseiről.

Második pillér:

A foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése

Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg.

Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik.

Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás.

Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget.

A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.

Részletek ide kattintva olvashatók a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtésének általam javasolt lépéseiről.

Harmadik pillér:

A nyugdíjcélú öngondoskodás érdemi ösztönzése

A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta - a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt - drasztikusan csökkent.

Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.

Részletek ide kattintva olvashatók a nyugdíjcélú előtakarékosság érdemi ösztönzésének lehetőségeiről.

Ha még nem tette meg, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírlevelemre, hogy időben értesüljön a nyugdíjrendszert és a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!