Ha személyes kérdése van a nyugdíjmegállapítással, a nyugdíj összegének lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

Miért elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja - még ha a mai döntéshozók szerint nincs is erre szükség?

A tudomány megállapítása szerint egy népesség nagysága és kormegoszlása

- a mortalitás (halálozási arányszám),

- a fertilitás (termékenységi arányszám) és

- a migráció (népességvándorlás) alakulásának függvénye.

A mortalitás történelmi léptékben bámulatosan javul

Ezer éve egy csecsemő 25 életévre számíthatott,

- száz éve 46 évre,

- ma egy fiú csecsemő Magyarországon 72 évre, egy lány csecsemő 78 évre számíthat – és

- az előrejelzések szerint későbbi nemzedékek elérhetik a 90-100 éves átlagos várható élettartamot is, persze a pandémiás és háborús kockázatokat leszámítva.

Az élet hosszának örvendetes növekedése azonban a termékenység zuhanásával párosul

Míg a dédszüleink nemzedékében nem volt ritka a családonként 10-12 gyermek,

- nagyszüleink korában a 6-8 gyermek,

- ma már a 2 gyermek sem általános (2025-ben Magyarországon 100 termékeny korú hölgynek nem 1000, nem is 600, nem is 210, hanem mindössze 132 gyermeke van, azaz a teljes termékenységi arányszám csak 1,32 a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, a termékenységet növelni próbáló összes kormányzati erőfeszítés dacára).

A mortalitás növekedése és a fertilitás csökkenése együttesen a népesség nagyon gyors öregedéséhez vezet

Magyarországon a 65 évesnél idősebb magyarországi lakosság arányát érdemes vizsgálni:

- jelenleg minden ötödik,

- 2030-ban közel minden negyedik,

- 2050 után lassan minden harmadik magyar

65 évesnél idősebb lesz.

A helyzetet a migráció billentheti valamilyen irányba

Elvileg a bevándorló fiatal tömegek sokat segíthetnek a befogadó államok nagy társadalmi elosztó rendszerei működőképességének fenntartásában, miközben  a fiatalok kiáramlása súlyos helyzetbe hozhatja a jellemzően egyébként is szegény kibocsátó államokat.

Ez a téma politikailag rendkívül kényes, nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világon.

Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy az elöregedő fejlett társadalmak egy idő után kényszerűen másként értékelik majd a migrációt, mint ma.

Az európai versenyképesség növekedésének egyre súlyosabb akadályává válhat a demográfiai öregedés megállíthatatlan folyamata

Ennek okai:

- egyrészt a nemzetgazdaság által előállított jövedelem évről-évre nagyobb hányadát kell fordítani a nyugdíjrendszer, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek fenntartására,

- másrészt egyre zsugorodik az európai munkaerőpiacon hadrafogható fiatal, kreatív, innovatív, digitális bennszülött munkaerő létszáma.

Véget ért a demográfiai osztalék aranykora

Ráadásul a baby boomer évjáratok (globálisan az 1946 és 1965 között, Magyarországon különösen a Ratkó-korszakban, azaz 1952-1956 között születettek) öregedésével a fejlett társadalmakban véget ért a demográfiai osztalék fizetésének aranykora.

A demográfiai osztalék akkor alakul ki, ha az adott társadalomban egyszerre nagymértékben nő a munkaképes korú népesség és nagymértékben csökken a termékenység, s ennek eredményeként kialakul a munkavállalók eltartottakkal (nyugdíjasokkal és gyermekekkel) szembeni magas aránya.

Apad a nyugdíjkassza

Az idősek számának gyors növekedése következtében a nyugdíjkassza költségvetési igénye a jövőben jelentősen nőni fog.

Nem véletlen, hogy sok európai kormányzat  a nyugdíjkorhatárok folyamatos emelésével és kifinomult automatikus nyugdíjkorrekciós mechanizmusok bevezetésével próbálja ellensúlyozni az évről-évre komolyabb nyugdíjrendszer-fenntarthatósági veszélyeket.

Nálunk minden rendben?

A jelek szerint azonban a magyar kormányzatot nem aggasztják ezek a fejlemények, mert még az általa korábban vállalt, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát erősíteni kívánó intézkedéseket is szükségtelennek minősítette.

Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy másfél évtizeden belül félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra beérő - gyerekkel és több mint félmilliónyi tartós külföldi munkára szegődő vagy kertelés nélkül kivándorló fiatal magyarral, azaz minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani hamarosan négyszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott (európai összevetésben már most is fájdalmasan alacsony) szinten sem.

Ha nem akar lemaradni a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjasokat érintő fontos fejleményekről, ide kattintva iratkozzon föl az ingyenes heti hírleveleimre!