Megoldhatók-e a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjai - vagy marad a kapkodó tűzoltás?

Ha személyes kérdése van a nyugdíjával, annak számításával, összegének lehetséges növelésével, a nyugdíjigénylés időzítésével kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.

Idézet az elemzésemből:

"A fenti hármas európai célkitűzés jegyében a magyar nyugdíjrendszer tekintetében ismertté vált javaslatokat is elemezve tíz égető problémát azonosítottam. Ha a pártok és nyugdíjas szervezetek integráltan kezelik e gondok lehetséges megoldásait, közelebb kerülhetnek a nyugdíjrendszer átláthatóságának és méltányosságának növeléséhez. A felsorolt tíz gond legtöbbje így vagy úgy előkerül a javalatok között is, vagyis azok egységes rendszerbe foglalása nem lehetetlen. (A gondokat és lehetséges megodásaikat tartalmazó két táblázatot a posztom végén találja.)

Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyugdíjrendszer csak egyetlen - bár nagyon fontos - tényező a méltó nyugdíjas élet biztosításában.

Az európai idősek számára majdnem minden tagállamban a nyugdíjak jelentik a fő jövedelemforrást, az időskori életszínvonal azonban egy sor olyan tényezőtől is függ, mint az ingatlanbirtoklás, a felhalmozott vagyon, a nyugdíjcélú megtakarítás, az egyéb ellátásokhoz (például lakhatási vagy fűtési támogatáshoz) és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a nyugdíjasok számára is könnyen elérhető foglalkoztatási lehetőségek.

Alapvető tényező az is, hogy a nyugdíj lehetővé teszi-e a nyugdíjasok számára az életkor előrehaladtával óhatatlanul fokozódó egészségügyi, szociális szolgáltatási és tartós ápolási, gondozási igényeik megfelelő kielégítését.

Természetesen a nyugdíjas életminőséget nemcsak pénzügyi összetevők befolyásolják, hanem - a családi kapcsolatok erőssége vagy gyöngesége mellett - az is, hogy a lakóhelyén milyen a közlekedés, milyen könnyű elérni az élelmiszerboltot, az orvosi rendelőt, a gyógyszertárat vagy a kórházat, mennyi idő alatt ér ki hozzá a mentő, van-e nyugdíjasok részére találkozási lehetőség, van-e bentlakásos idősellátó intézmény a közelben, és így tovább.

EGYRE TÖBB EU-TAGÁLLAM DEKLARÁLJA, HOGY AZ ÁLLAMI NYUGDÍJRENDSZERNEK NEM FELADATA AZ AKTÍV KORBAN ELÉRT ÉLETSZÍNVONAL MEGŐRZÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA.

Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg.

Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek.

Csak néhány tagállamban (Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország) van 80 százaléknál magasabb lefedettségű foglalkoztatói nyugdíj. Néhány országban (Belgium és Németország) a lefedettség meghaladja az 50 százalékot, máshol (például Írországban) a lefedettség 30 százalékos mértékű, de folyamatosan bővül. Azokban az országokban, amelyekben történelmi okok miatt kimagasló szerepe van az állami nyugdíjrendszernek - ilyen Magyarország is -  egyelőre nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér vagy alacsonyabb a lefedettség mértéke (Lengyelország, Olaszország)."

Az előbb-utóbb elodázhatatlan nyugdíjreform feltétlenül szükséges összetevőit sorra vevő teljes elemzésemet IDE KATTINTVA olvashatja el a Portfolio.hu gazdasági portálon.