Fotó: Pixabay
Megjött a nagy nyugdíjreform-csomag - Mire jók a javaslatok és mire nem?
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be.
Ha személyes kérdése van a nyugdíjcélú öngondoskodás lehetőségeivel, a nyugdíjjogosultságok érvényesítésével, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével és hasonló témákkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
A Portfolio online gazdasági újságban jelent meg a magyar nyugdíjreform kapcsán kidolgozott nemzetközi szakértői javaslatokról szóló elemzésem első része.
A cikkem bevezetője:
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF vállalásai között továbbra is szerepel a nyugdíjrendszer 2025. március 31-éig végrehajtandó reformja, amelynek előkészítése érdekében a kormány felkérésére az OECD szakértői elkészítették a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és méltányosságának javítása érdekében szükségesnek tartott átalakításokra vonatkozó javaslataikat. A jelentést a megrendelő magyar kormány ugyan vállalásával ellentétben nem hozta nyilvánosságra és nem kezdeményezett róla társadalmi egyeztetést, az OECD honlapján azonban elérhetővé vált a javaslatcsomag. Ennek alapján az első magyar szakértői reakciókról tudósító médiumok megkeresték a nyugdíjrendszer működéséért felelős Pénzügyminisztériumot, de az onnan kapott lakonikus válasz szerint a kormányzat (az RRF-ben kifejtett álláspontjával szemben) már nem tartja szükségesnek a nyugdíjrendszer átalakítását, mert az a hivatalos megítélés szerint megfelelően működik. Az OECD javaslatait pedig egyébként sem fogadják el (indoklás nincs).
A javaslatok bemutatását és kritikai elemzését ide kattintva olvashatja el.