
Fotó: Pixabay
Két durva beavatkozás történt a magyar nyugdíjrendszerben, ami Európában szokatlan

A magyar nyugdíjrendszerben rejtőző hungarikumok közül a legfájdalmasabb a korkedvezményes nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj kíméletlen kimetszése - mi van helyettük?
Ha személyes kérdése van a nyugdíj összegének számításával, a nyugdíj lehetséges növelésével, a nyugdíja igénylésének optimális időzítésével, a nyugdíj inflációs emelésével vagy hasonló témákkal kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA teheti föl nekem, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.
A 24.hu a NyugdíjGuru News férfiaknak szóló hírlevele alapján részletesen ismerteti a nyugdíjrendszerben rejlő hungarikumokról írt elemzésem egyik fejezetét.
A cikk bevezetője:
Hungarikum, hogy a magyar nyugdíjrendszerben nincs sem korkedvezmény, sem rokkantsági nyugdíj – írja Farkas András nyugdíjszakértő heti, férfiaknak szóló hírlevelében. Emlékeztet arra is, hogy nem volt ez mindig így.
2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás volt, melyek nagy hatást gyakoroltak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára:
- Korhatáremelés kezdődött, 62 évről fokozatosan 65 évre húzták fel a nyugdíjba vonulás határát, ami 2022-re fejeződött be.
- A magánnyugdíjpénztári rendszert (a tőkefedezeti nyugdíjpillér) 2010. szeptemberében de facto visszaállamosították.
- A korhatár előtti nyugdíjakat és a rokkantsági nyugdíjakat 2012. január 1-jétől megszüntették.
- 2011. január 1-jével bevezették a nők kedvezményes nyugdíját (Nők40).
Hozzáfűzte, a nyugdíjkorhatárt más államok is emelik, a tőkefedezeti nyugdíjpillér más országokban is hiányozhat, az viszont unikális, hogy Magyarországon
- az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és annak alapján korkedvezményes nyugdíjat kérni, mint ahogyan az is, hogy
- a rokkantsági nyugdíjakat radikálisan kimetszették a nyugdíjrendszerből.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.