Fotó: Pixabay
Hogyan célszerű újrahangolni a katát?
A főállású kisadózók helyzetét érdemes felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt.
Ha kérdése lenne a nyugdíjával, a nyugdíj megállapításával, számításával, emelésével, növelési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor azt IDE KATTINTVA tegye föl, hogy méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszoljam.
A Portfolio hírportálon jelent meg elemzésem a katások nyugdíjvárományáról "Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!" címmel.
A cikkem bevezetője:
A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata ismét az érdeklődés homlokterébe került, miután az idei költségvetési hiány komor tükrében a katások kedvező közteherviselési helyzete egyre inkább szúrja a szemét néhány aktornak. Nem mintha a katások 450 ezer fős táborát lehetne okolni a honi gazdasági bajokért, de a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. Persze az elég drámai megoldás lenne, ha a kormányzat lemészárolná Magyarország legnépszerűbb - és nem mellesleg a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájáruló - adónemét, sokkal célravezetőbb megoldás lehet a tételes adó mértékének újrahangolása.
A cikkem utolsó fejezetében foglaltam össze, hogy milyen módon célszerű újrahangolni a katát?
A siralmas nyugdíjváromány miatt a főállású kisadózók számára a nyugdíjcélú öngondoskodás elkerülhetetlen. Ők különösen nem várhatják kizárólag az állami nyugdíjrendszertől az időskori ellátásuk biztosítását, hiszen rendkívül csekély mértékben járulnak hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához. Ráadásul ez a csekély mérték is évről-évre kisebb, hiszen a tételes adó összege változatlan, miközben minden más gazdasági indikátor (GDP, minimálbér, átlagkereset, infláció) jelentős mértékben nőtt a katás adózási lehetőség bevezetése óta.
ÍGY A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓ MINT ÖNFOGLALKOZTATÓ KÜLÖNLEGES FELELŐSSÉGGEL TARTOZIK A SAJÁT IDŐSKORI JÖVŐJE ANYAGI BIZTONSÁGÁNAK MEGTEREMTÉSÉÉRT.
Az állam ösztönzi a nyugdíjcélú öngondoskodás egyes eszközeinek - nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztári tagság - igénybevételét, az ösztönzés eszköze azonban a személyi jövedelemadó jóváírás, ami a katásokat eleve kizárja a lehetséges igénybevevők köréből, hiszen a kisadózó nem fizet személyi jövedelemadót.
Ezért a kisadózói rendszer legkézenfekvőbb átalakítása, vagyis a főállású kisadózók által fizetendő tételes adó mértékének növelése esetén célszerű a megnövelt tételes adó összegének csökkentésével beépíteni egy különleges ösztönzést azoknak a kisadózóknak a számára, akik az állam által szja-jóváírással támogatott háromféle nyugdíjcélú öngondoskodási eszköz valamelyikét igénybe veszik.
Ha a főállású kisadózó tételes adója a jelenlegi 50 ezer forintról például 100 ezer forintra emelkedne 2023. január 1-jétől - és ezzel a jelenlegi 108 ezer forintos ellátási alap is legalább a jövő évi minimálbér legalább 216 ezer forintra várható összegével lenne egyező -, akkor azoknak a katás vállalkozóknak a számára, akik a háromféle támogatott nyugdíj-előtakarékossági eszköz valamelyikét megvásárolnák, a havi díj felével, de legfeljebb 20 ezer forinttal (egész évben katázók esetében évi legfeljebb 240 ezer forinttal) csökkenne a tételes adójuk mértéke.
Ezzel egyidejűleg az emelt összegű tételes adót meg lehetne szüntetni. Vagy ha mégis maradna ez a lehetőség, akkor annak összegét úgy célszerű megállapítani, hogy a hozzá tartozó ellátási alap összege megegyezzen a garantált bérminimum összegével. Ha az idén 260 ezer forintos garantált bérminimum az idén feltételezhető 16%-os átlagkereset növekedés mértékét követve 301.600 forintra nőne 2023-ban, akkor a jelenleg 75 ezer forintos tételes adó - amelyhez 179 ezer forintos ellátási alap tartozik - 125 ezer forintra emelkedhetne 2023. január 1-jétől, így az ellátási alap a garantált bérminimum összegével egyezhetne meg. Annak az emelt összegű tételes adót fizető kisadózónak, aki a támogatott nyugdíj-előtakarékossági eszközök valamelyikét megvásárolná, a havi díj felével, de legfeljebb 25 ezer forinttal (az egész évben emelt összegű tételes adót fizető esetében évi legfeljebb 300 ezer forinttal) csökkenne az emelt összegű tételes adója mértéke.
AZ 50 EZER FORINTOS TÉTELES ADÓ DUPLÁJÁRA EMELÉSE KÖVETKEZTÉBEN A KISADÓZÓI BEVÉTELI ÉRTÉKHATÁR IS DUPLÁJÁRA, AZAZ 24 MILLIÓ FORINTRA NŐHETNE.
2024-től a tételes adó (és a beépített öngondoskodási kedvezmény) mértéke, valamint a kisadózói bevételi értékhatár összege a rendszeres nyugdíjemelés módszere szerint az éves infláció mértékével emelkedne.
A kata ilyen módon történő áthangolása esetén elhárulna a katásokat fenyegető kettős nyugdíjveszedelem, miközben a katából származó adóbevétel is legalább a duplájára nőhetne, s nem mellesleg a nyugdíjcélú öngondoskodás piaca is érdemben tovább bővülhetne.
A teljes elemzésemet ide kattintva olvashatja el.