Ha személyes kérdése van a nyugdíjjogosultságok érvényesítésével, a nyugdíjigénylés optimális időzítésével és hasonló témákkal kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti azt fel, hogy jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam.

A Portfolio gazdasági hírportálon három cikkben elemeztem a magyar nyugdíjreformra tett nemzetközi szakértői javaslatokat, a záró cikkem bevezetőjéből idézek:

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF vállalásai között továbbra is szerepel a nyugdíjrendszer 2025. március 31-éig végrehajtandó reformja, amelynek előkészítése érdekében a kormány felkérésére az OECD szakértői elkészítették a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és méltányosságának javítása érdekében szükségesnek tartott átalakításokra vonatkozó javaslataikat.

A jelentést a megrendelő magyar kormány ugyan vállalásával ellentétben nem hozta nyilvánosságra és nem kezdeményezett róla társadalmi egyeztetést, az OECD honlapján azonban elérhetővé vált a javaslatcsomag.

Ennek alapján az első magyar szakértői reakciókról tudósító médiumok megkeresték a nyugdíjrendszer működéséért felelős Pénzügyminisztériumot, de az onnan kapott és többször megismételt lakonikus válasz szerint a kormányzat (az RRF-ben kifejtett álláspontjával szemben) már nem tartja szükségesnek a nyugdíjrendszer átalakítását, mert az a hivatalos megítélés szerint megfelelően működik. Az OECD javaslatait pedig egyébként sem fogadják el (indoklás továbbra sincs).

A kormányzati elutasítás ellenére érdemes részleteiben is megvizsgálni, hogyan látják a legfejlettebb 38 államot felölelő OECD szakértői a magyar nyugdíjhelyzetet és miként látják lehetségesnek a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát és méltányosságát biztosítani, előbb-utóbb ugyanis biztosan szükség lesz a nyugdíjrendszer működésébe történő beavatkozásra.

A jelentés indokolatlanul derűlátó magyar kincstári optimizmust tükröző általános helyzetértékeléséről és a jelentésben foglalt konkrét javaslatok értékeléséről már olvasható az elemzésem, míg ebben az írásomban az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom.

Az OECD-jelentés záró fejezetében több kiegészítő módosítás lehetőségét is elemzik a nemzetközi szakértők, így

- a rángatózó nyugdíjskála kiegyenesítését, emellett a bruttó bérek figyelembe vételét a nyugdíjjogosultságok felhalmozása terén,

- a nyugdíjbavonulási korcentrum növelését célzó intézkedéseket,

- az önkéntes nyugdíjelőtakarékossági megoldások támogatását, továbbá

- a demográfiai kockázatok körében a termékenység növelésére irányuló intézkedéseket.

A teljes cikket a Portfolio online gazdasági újságban ide kattintva olvashatja el.