Az öregségi nyugdíjminimum szerepe az ellátásokban

Az öregségi nyugdíjminimum szerepe az ellátásokban

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege KILENCEDIK éve változatlanul 28.500 forint. Miért nem emelkedik? Mit befolyásol a nyugdíjminimum? Várható-e a választások közeledtével változás? Átfogó öszefoglalóm a minimális nyugdíj jelentőségéről és hatásáról.

K Küldés K Nyomtatás
Iratkozzon föl az INGYENES heti hírlevelemre! Így nem marad le semmilyen fontos fejleményről, ami a nyugellátásokat és az időskorra való felkészülés lehetőségeit érinti.

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege (a nyugdíjminimum) 2008. január 1. óta 28 500 forint. Miért maradt ilyen hosszú ideje ilyen alacsony ez az összeg és egyáltalán mire szolgál?

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam -, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.)

A nyugdíjmegállapítás kapcsán a 28.500 forintos nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen az utóbbi években a nyugdíjszámítás során figyelembe vett “életpálya”-átlagkereset (az a számított havi nettó átlagkereset, amelyet az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből és jövedelmekből számítanak ki) az esetek túlnyomó többségében messze meghaladja a 28.500 forintos alsó határt. Az öregségi nyugdíjak átlagos összege 120 ezer Ft körül alakul, vagyis négyszer akkora, mint a nyugdíjminimum.

Akkor hol van igazi szerepe a nyugdíjminimumnak és miért nem emelkedik, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán a jelenlegi összegében már elveszítette a gyakorlati jelentőségét – ráadásul 2008. január 1. óta  a nyugdíjak összege mellett jelentősen nőtt és folyamatosan nő a nemzetgazdasági átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt?

A választ csak akkor adhatjuk meg, ha áttekintjük, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl milyen egyéb területeken játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

 

(1) Méltányossági nyugdíjak.

A méltányossági nyugdíj megállapítása, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély feltételei és összege egyaránt a nyugdíjminimumhoz van kötve. E téren a nyugdíjminimum jelentősége nagy.

Méltányossági nyugdíj (kivételes nyugellátás)

Méltányossági nyugdíjemelés

Egyszeri segély

 

(2) Szociális ellátások.

E téren a nyugdíjminimum jelentősége hatalmas, ugyanis az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és/vagy mértékét:

- aktív korúak ellátása, ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

- az időskorúak járadéka

- a települési támogatás

- a közgyógyellátás

- egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (ilyen az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve egy ilyen esetben külön előírt felülvizsgálatot követően.

Továbbá

- a vagyon fogalmát

- megtérítési kötelezettség esetén a csökkentés vagy elengedés lehetőségét is a nyugdíjminimum összegéhez kötött mértékekben szabályozza a szociális törvény.

Időskorúak járadéka

 

(3) Egészségbiztosítási ellátások.

Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szepet játszik a nyugdíjminimum.

A kötelező szülőtartásról

 

(4) Gyermekvédelem.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei között szerepel a nyugdíjminimum meghatározott százaléka. Az ingyenes gyermekétkeztetésre való jogosultság és az ingyenes tankönyvellátás részben szintén ennek a függvénye.

A gyám pénzbeli ellátásának, továbbá a hivatásos gondnok díjazásának mértéke a nyugdíjminimum százalékos mértékében van meghatározva.

Emellett néhány eljárási szabály alkalmazása is a nyugdíjminimum mértékétől függ.

 

(5) Családtámogatások.

A gyes, a gyet és az anyasági támogatás összegét szintén a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.

 

Ha e hatalmas ellátási területeket egyben látjuk, akkor nyilvánvaló, hogy a nyugdíjminimum összegének emelése összességében százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben.

 

Nyilván ezért húzódik a nyugdíjminimum összegének emelése.

A jövő évi parlamenti választások közeledtével talán számíthatunk valamelyes javulásra, de a kiadási többlet fedezetét mindenképpen elő kell teremteni. A gazdaság (elsősorban a termelékenység) valódi növekedése segíthet e probléma kezelésében.

 

Nézzük most részletesen az öregségi nyugdíj legkisebb összegére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege

20.§ (3) Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

A hozzátartozói nyugellátások számításának alapja

44/D. § (2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

A szülői nyugdíj

58. § (6) A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(E rendelkezés alapját a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet alábbi bekezdése tükrében kell értelmezni:

65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.)

Nyugdíj külföldre utalása

79.§ (3a) A …  külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.

Visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés

86.§ (4) Ha a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.

Végrehajtás

93.§ (5) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtást az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeményezi.

 

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet

 

A nyugdíjminimum összege

11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint.

Méltányossági nyugdíj (kivételes nyugellátás) összege

72/B. § (8) A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

Méltányossági nyugdíjemelés mértéke

72/B. § (12) A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25%-át, de nem lehet kevesebb annak 10%-ánál.

Egyszeri segély összege

72/B. § (19) A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét.

72/B.§ (20) A Központ rendkívül indokolt esetben

b) a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy ez engedélyezett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének háromszorosát.

 

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

 

A vagyon fogalma a szociális törvényben

4. § (1) E törvény alkalmazásában

b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Megtérítés esetén méltányossági lehetőség

17.§ (4) Ha a járási hivatal a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

17.§ (4a) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a járási hivatal a megtérítés összegét méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti abban az esetben is, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét.

A havi rendszeres szociális ellátás összegének változása

25.§ (5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,

b) csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének időpontját követő harmadik hónap első napjától

kell folyósítani.

 

Időskorúak járadéka

32/B. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt

a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

32/C. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező

aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a,

ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a,

ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(1a) A 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti havi összegei a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza.

 

Aktív korúak ellátása

33.§ (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege

35.§ (4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege

37.§ 4) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával.

Települési támogatás

45.§ (7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás - ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást - havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(A hivatkozott (1) d) pont: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.)

Közgyógyellátás

50.§ (2) Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az 50/A. § (4) bekezdése szerint elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén 150%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.

(50/A.§ (4) A járási hivatal szakkérdésként megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát és a rendszeres gyógyító ellátások havi költségét.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

 

Baleseti táppénz

56. §  (2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg.

Térítési díj

114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3)A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.

115.§ (6) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

Intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj

117.§ (7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

19.§ (2) A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át.

A gyám pénzbeli ellátása

20/B. § (3) A pénzbeli ellátás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

(19.§ (1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.)

Hivatásos gondnok díjazása

102.§ (1d) Ha a hivatásos gondnok tevékenységét munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el, díjazását úgy kell megállapítani, hogy annak összege gondnokoltanként - a gondnoki feladatok mértéke alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 10%-át elérje.

Megtérítéssel kapcsolatos méltányossági eljárás

133.§ (5) Az eljáró szerv a (jogosulatlanul felvett gyermekvédelmi ellátás) megtérítést méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

Költségviselés

133/A.§ (3) A (gyámhatósági) eljárás költségeit az ügyfél viseli

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben.

 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

 

GYES

A gyermekgondozást segítő ellátás összege

A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. (Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.)

GYET

A gyermeknevelési támogatás összege (3 vagy több kiskorú gyermek nevelése esetén jár)

A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

 

Ki egyedülálló szülő?

12.§ (3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

e) időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították.

GYET és GYES összege

26. § (1) A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

(2) A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Anyasági támogatás

31. § Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.

Ha még nem tette meg, MOST IRATKOZZON FÖL AZ INGYENES HETI HÍRLEVELEMRE! A tudás hatalom...

 

 

 

K Küldés K Nyomtatás
Kérem, várjon... Kérem, várjon...